Tartalomjegyzék
115 kapcsolatok: Újpest (történelmi település), Ózd, Érsekújvár, Balassagyarmat, Bars és Hont k.e.e. vármegye, Bars vármegye, Bács-Bodrog vármegye, Bánffyhunyad, Békéscsaba, Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye, Bereg vármegye, Beregszász, Beszterce (település), Beszterce-Naszód vármegye, Bihar vármegye, Budafok, Budapest, Cegléd, Csík vármegye, Csíkszereda, Csehszlovákia, Csepel (történelmi település), Csongrád (település), Dés, Eger, Esztergom, Felsőbánya, Gömör és Kishont vármegye, Gyöngyös (település), Gyergyószentmiklós, Gyula (Magyarország), Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hatvan, Háromszék vármegye, Jászberény, Jolsva, Jugoszlávia, Kalocsa, Kaposvár, Karcag, Kézdivásárhely, Kőszeg, Kisújszállás, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kispest, Kolozs (település), ... Bővíteni index (65 több) »
Újpest (történelmi település)
Újpest egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Újpest (történelmi település)
Ózd
Ózd légi felvételen A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, az Ózdi járás központja, a vármegyeszékhely után a megye legnépesebb települése.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Ózd
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Érsekújvár
Balassagyarmat
Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Balassagyarmat
Bars és Hont k.e.e. vármegye
Magyarország 1941 és 1944 között Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye 1938-ban az első bécsi döntés következtében jött létre, amikor az egykori Bars vármegye déli része és Hont vármegye majdnem teljes elszakított területe újra magyar uralom alá került.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Bars és Hont k.e.e. vármegye
Bars vármegye
Bars vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Bars vármegye
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Bács-Bodrog vármegye
Bánffyhunyad
Bánffyhunyad (románul Huedin, a mócok nyelvjárásában Hogyínu, németül Heynod, jiddisül הוניאד, cigányul Ohodino) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Bánffyhunyad
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Békéscsaba
Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye
Magyarország északkeleti határának változásai 1937 és 1940 között. Kárpátalja közigazgatási beosztása 1939 tavasza (a magyar megszállás) és 1940 ősze (a második bécsi döntés végrehajtása) között Kárpátalja közigazgatási beosztása 1941 elején a második bécsi döntés végrehajtása után Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye 1938-ban az első bécsi döntés következtében jött létre, amikor az egykori Bereg vármegye és Ugocsa vármegye jelentős területei újra magyar uralom alá kerültek.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Bereg vármegye
Beregszász
Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Beregszász
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Beszterce (település)
Beszterce-Naszód vármegye
Beszterce-Naszód vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Beszterce-Naszód vármegye (románul Comitatul Bistrița-Năsăud, németül Komitat Bistritz-Nösen, latinul: Comitatus Bistriciensis et Nasodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1920, majd 1940 és 1945 között.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Beszterce-Naszód vármegye
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Bihar vármegye
Budafok
Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Budafok
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Budapest
Cegléd
Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Cegléd
Csík vármegye
Csík vármegye (németül: Komitat Tschik, latinul: Comitatus Csikiensis) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Csík vármegye
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Csíkszereda
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Csehszlovákia
Csepel (történelmi település)
Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Csepel (történelmi település)
Csongrád (település)
Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Csongrád (település)
Dés
Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Dés
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Eger
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Esztergom
Felsőbánya
A városháza 2017-ben Felsőbánya (románul Baia Sprie, németül Mittelstadt, latinul Mons Medius) város Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Felsőbánya
Gömör és Kishont vármegye
Mátyás király halálakor első katonai felmérés térképén Gömör és Kis-Hont vármegye (latinul Geomoriensis et Kishonthensis, németül Gemer und Kleinhont, szlovákul Gemer a Malohont) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság területén 1802-től kezdve, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Gömör és Kishont vármegye
Gyöngyös (település)
Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Gyöngyös (település)
Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós város Romániában; Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Gyergyószentmiklós
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Gyula (Magyarország)
Hajdúböszörmény
A város történelmi címere Bodaszőlő címere Hajdúböszörmény város Hajdú-Bihar vármegyében; a Hajdúböszörményi járás székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Hajdúböszörmény
Hajdúhadház
Hajdúhadház (1870 előtt: Hadház) város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúhadházi járás központja.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Hajdúhadház
Hajdúnánás
Hajdúnánás város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járás székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Hajdúnánás
Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszló (németül: Sobols, románul: Soboslău, régen: Szoboszló) Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar vármegye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Hajdúszoboszló
Hatvan
Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Hatvan
Háromszék vármegye
Háromszék vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Háromszék vármegye
Jászberény
Jászberény város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fekszik; a Jászberényi járás központja.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Jászberény
Jolsva
Jolsva (latinul Alnovia) város és bányászati központ Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Jolsva
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Jugoszlávia
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Kalocsa
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Kaposvár
Karcag
Karcag (korábbi névalakjai Karczagújszállás, Kardszag(újszállás), Karczag) város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a karcagi járás központja, a Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi kistáj legnépesebb települése.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Karcag
Kézdivásárhely
Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Szekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa” avagy a „céhek városa”) municípium Romániában Kovászna megyében, az egykori Kézdiszék központja.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Kézdivásárhely
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Kőszeg
Kisújszállás
Kisújszállás város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Karcagi járásában.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Kisújszállás
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Kiskunhalas
Kispest
Grassalkovich Antal (1694–1771) Régi térkép délkelet Pestről Grassalkovich-kápolna Budapest, XVIII. Margó Tivadar-Sallai Imre u. sarok (Fotó: Varga Máté) Herrich Károly és felesége, Deák Szidónia Kispest egyike volt az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, amelyből Budapest XIX.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Kispest
Kolozs (település)
Kolozs (románul Cojocna, németül Salzgrub) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Kolozs (település)
Kolozs vármegye
Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Kolozs vármegye
Komárom (Magyarország)
Komárom (szlovákul: Komárno, latinul: Camarum vagy Comaromium), nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Komárom (Magyarország)
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Komárom (Szlovákia)
Komárom vármegye
Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Komárom vármegye
Léva
A lévai várjáték A lévai vár rekonstrukciós rajza Léva ostroma, 1664 júliusa Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Léva
Losonc
A római katolikus templom A református templom (1853) neológ zsinagóga (1926–2016) A ház, amelyben Petőfi Sándor időzött Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia HungarorumLelkes György (1992), Magyar helységnév-azonosító szótár, Balassi Kiadó, Budapest, 508.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Losonc
Magyaróvár
Magyaróvár vára napjainkban. Ebben az épületben működött a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia. Magyaróvár (németül: Ungarisch-Altenburg) Mosonmagyaróvár északi városrésze, a mai várost alkotó egykori települések egyike.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Magyaróvár
Magyarkanizsa
Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Magyarkanizsa
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Magyarország
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Makó
Maros-Torda vármegye
Maros-Torda vármegye (németül: Mieresch-Thorenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Maros-Torda vármegye
Máramaros vármegye
Máramaros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Máramaros vármegye (németül: Maramuresch; románul: Maramureș; latinul: Maramarosiensis, Marmarosiensis, Maramarusiensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Máramaros vármegye
Máramarossziget
Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Máramarossziget
Mezőtúr
Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járás székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Mezőtúr
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Mohács
Moson
1873-as térképen Moson(y) Wieselburg-ként szerepel a jobb felső részen Moson (németül: Wieselburg) Mosonmagyaróvár része, 1939-ig önálló község volt Moson, majd Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegyében, akkor egyesült Magyaróvárral.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Moson
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Mosonmagyaróvár
Munkács
Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Munkács
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Nagybánya
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Nagykanizsa
Nagykároly
Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Nagykároly
Nagyközség (polgári korszak)
A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1871 és 1950 között.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Nagyközség (polgári korszak)
Nagykőrös
Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Nagykőrös
Nagyszalonta
Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában, Bihar megyében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Nagyszalonta
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Nógrád vármegye
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Nyíregyháza
Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye
Magyarország 1941 és 1944 között Az egykori vármegyeház épülete Érsekújvárban Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt 1938 és 1945 között.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye
Nyitra vármegye
Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Nyitra vármegye
Orosháza
Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Orosháza
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Pápa (település)
Pestszenterzsébet
Grassalkovich Antal (1694–1771). Gubacsipuszta 1731-ben került a tulajdonába Pestszenterzsébet egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, mely 1994-ig Soroksárral együtt alkotta, azóta pedig önállóan alkotja Budapest XX.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Pestszenterzsébet
Pestszentlőrinc
Pestszentlőrinc térképe 1920 körül Képeslap: Az Üllői út 1900 nyarán, a villamos építésekor Képeslap: A villamos végállomása a mai Béke térnél, miután 1929-ben a vonalat egészen a város határáig meghosszabbították Pestszentlőrinc (németül Sanktlorenz) egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Pestszentlőrinc
Rákospalota
Rákospalota egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XV. kerületben.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Rákospalota
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Rendezett tanácsú város
Rimaszombat
Rimaszombat város Szlovákiában.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Rimaszombat
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Románia
Rozsnyó
Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, a római katolikus Rozsnyói egyházmegye székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Rozsnyó
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Salgótarján
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Sátoraljaújhely
Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Sepsiszentgyörgy
Szamosújvár
Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Szamosújvár
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Szatmár vármegye
Szászrégen
Márton Áron szobra Szászrégen környéke 1769–1773 között Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Szászrégen
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Székelyudvarhely
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Szekszárd
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Szentendre
Szentes
Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Szentes
Szilágy vármegye
Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Szilágy vármegye
Szilágycseh
Szilágycseh (románul Cehu Silvaniei) város Romániában, Szilágy megyében, Zilahtól 31 km-re észak-északkeletre.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Szilágycseh
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Szolnok
Szolnok-Doboka vármegye
Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szolnok-Doboka vármegye (németül: Sollnok-Dobeschdorf) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Szolnok-Doboka vármegye
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Szombathely
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Tatabánya
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Törvényhatósági jogú város
Túrkeve
Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában, a Nagykunság szívében, a Hortobágy-Berettyó partján helyezkedik el.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Túrkeve
Udvarhely vármegye
Udvarhely vármegye közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1944 között.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Udvarhely vármegye
Ung vármegye
Ung vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Ung vármegye
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Ungvár
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Vác
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Vármegye
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Város
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Veszprém
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Zalaegerszeg
Zenta
Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb–magyar határtól.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Zenta
Zilah
Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.
Megnézni Megyei város (polgári korszak) és Zilah