Megyei város (polgári korszak) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Megyei város (polgári korszak) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Megyei város (polgári korszak) vs. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között. első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.

Újpest (történelmi település)

Újpest egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.

Újpest (történelmi település) és Megyei város (polgári korszak) · Újpest (történelmi település) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Bács-Bodrog vármegye

Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.

Bács-Bodrog vármegye és Megyei város (polgári korszak) · Bács-Bodrog vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Budafok

Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.

Budafok és Megyei város (polgári korszak) · Budafok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Megyei város (polgári korszak) · Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Cegléd

Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.

Cegléd és Megyei város (polgári korszak) · Cegléd és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Csepel (történelmi település)

Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.

Csepel (történelmi település) és Megyei város (polgári korszak) · Csepel (történelmi település) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Kalocsa

Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.

Kalocsa és Megyei város (polgári korszak) · Kalocsa és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.

Kiskunfélegyháza és Megyei város (polgári korszak) · Kiskunfélegyháza és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Kiskunhalas

Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.

Kiskunhalas és Megyei város (polgári korszak) · Kiskunhalas és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Kispest

Grassalkovich Antal (1694–1771) Régi térkép délkelet Pestről Grassalkovich-kápolna Budapest, XVIII. Margó Tivadar-Sallai Imre u. sarok (Fotó: Varga Máté) Herrich Károly és felesége, Deák Szidónia Kispest egyike volt az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, amelyből Budapest XIX. kerülete alakult.

Kispest és Megyei város (polgári korszak) · Kispest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Komárom vármegye

Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Komárom vármegye és Megyei város (polgári korszak) · Komárom vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Megyei város (polgári korszak) · Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Nagykőrös

Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.

Megyei város (polgári korszak) és Nagykőrös · Nagykőrös és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Nógrád vármegye

Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.

Megyei város (polgári korszak) és Nógrád vármegye · Nógrád vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Pestszentlőrinc

Pestszentlőrinc térképe 1920 körül Képeslap: Az Üllői út 1900 nyarán, a villamos építésekor Képeslap: A villamos végállomása a mai Béke térnél, miután 1929-ben a vonalat egészen a város határáig meghosszabbították Pestszentlőrinc (németül Sanktlorenz) egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.

Megyei város (polgári korszak) és Pestszentlőrinc · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pestszentlőrinc · Többet látni »

Rákospalota

Rákospalota egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XV. kerületben.

Megyei város (polgári korszak) és Rákospalota · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Rákospalota · Többet látni »

Rendezett tanácsú város

A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.

Megyei város (polgári korszak) és Rendezett tanácsú város · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Rendezett tanácsú város · Többet látni »

Szentendre

Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.

Megyei város (polgári korszak) és Szentendre · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szentendre · Többet látni »

Törvényhatósági jogú város

A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.

Megyei város (polgári korszak) és Törvényhatósági jogú város · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Törvényhatósági jogú város · Többet látni »

Vác

Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.

Megyei város (polgári korszak) és Vác · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Vác · Többet látni »

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

Megyei város (polgári korszak) és Vármegye · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Vármegye · Többet látni »