Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Medgyes és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája
Medgyes és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája 19 közös dolog (a Uniópédia): Brassó, Bukarest, Délkelet-Európa, Első világháború, Erdély, Erdélyi szászok, Gótika, Havasalföld, Magyarok, Magyarország, Nagyszeben, Német nyelv, Németek, Románia, Románok, Segesvár, Székelyföld, 1960-as évek, 1970-es évek.
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Brassó és Medgyes · Brassó és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Bukarest és Medgyes · Bukarest és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
Délkelet-Európa
Délkelet-Európa területe a Ciprusi Köztársaság jelölése nélkül Délkelet-Európa Európa egyik régiója.
Délkelet-Európa és Medgyes · Délkelet-Európa és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Medgyes · Első világháború és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Medgyes · Erdély és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Erdélyi szászok és Medgyes · Erdélyi szászok és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Gótika és Medgyes · Gótika és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Havasalföld és Medgyes · Havasalföld és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyarok és Medgyes · Magyarok és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Medgyes · Magyarország és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Medgyes és Nagyszeben · Nagyszeben és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Medgyes és Német nyelv · Német nyelv és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Medgyes és Németek · Németek és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Medgyes és Románia · Románia és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Medgyes és Románok · Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája és Románok ·
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Medgyes és Segesvár · Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája és Segesvár ·
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Medgyes és Székelyföld · Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája és Székelyföld ·
1960-as évek
Nincs leírás.
1960-as évek és Medgyes · 1960-as évek és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
1970-es évek
Nincs leírás.
1970-es évek és Medgyes · 1970-es évek és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Medgyes és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája
- Mi van a közös Medgyes és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája
- Közötti hasonlóságok Medgyes és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája
Összehasonlítását Medgyes és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája
Medgyes 269 kapcsolatokat, ugyanakkor Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája 171. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 4.32% = 19 / (269 + 171).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Medgyes és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
