Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
50 kapcsolatok: Akusztika, Albert Einstein, Algebra, Axióma, Általános relativitáselmélet, Áramlástan, Égi mechanika, Biofizika, Biomechanika, Csillag, Elektromágnesség, Erő, Fénysebesség, Fizika, Folyadék, Galaxis, Galileo Galilei, Gáz, Görög nyelv, Gravitáció, Hangtan, Hidraulika, Hullámfüggvény, Isaac Newton, Johannes Kepler, Kinematika, Klasszikus mechanika, Korai újkor, Kvantummechanika, Kvantumtérelmélet, Magfizika, Mechanikai egyensúly, Merev test, Molekula, Navigáció, Newtoni mechanika, Philosophiae Naturalis Principia Mathematica, Részecskefizika, Relativitáselmélet, Royal Society, Rugalmasság (fizika), Speciális relativitáselmélet, Statika, Statisztikus mechanika, Szabadsági fok, Szilárdtestfizika, Talajmechanika, Térelmélet, Test (fizika), 1687.
Akusztika
Az akusztika olyan tudományág, amely mechanikai rezgések és hullámok levegőben, folyadékokban és szilárd testekben való keletkezésével és azok terjedésével foglalkozik.
Új!!: Mechanika és Akusztika · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Mechanika és Albert Einstein · Többet látni »
Algebra
Az algebra a matematika egyik ága, a matematikai műveletek általános tudománya.
Új!!: Mechanika és Algebra · Többet látni »
Axióma
Az axióma olyan kiindulási feltételt jelent (például a filozófia ágaiban, vagy a matematikában), amelyet adottnak veszünk az érvelések során.
Új!!: Mechanika és Axióma · Többet látni »
Általános relativitáselmélet
accessdate.
Új!!: Mechanika és Általános relativitáselmélet · Többet látni »
Áramlástan
Egy felszálló repülőgép által gerjesztett ''turbulencia'' a környezeti levegőbenNASA kísérleti munka a Wallops szigeti Langley Kutatóközponton (Langley Research Center)1990 Az áramlástan, (angolul Fluid mechanics, franciául mécanique des fluides, németül Strömungslehre, Strömungsmechanik vagy Fluidmechanik, magyarul más néven ’’Folyadékok mechanikája’’) a fizika tudománynak a mechanika tudományágán belül annak egyik fontos és kiterjedt tanulmányi területe.
Új!!: Mechanika és Áramlástan · Többet látni »
Égi mechanika
Az égi mechanika a csillagászat egyik ága, mely az égitestek mozgásának dinamikai leírásával foglalkozik.
Új!!: Mechanika és Égi mechanika · Többet látni »
Biofizika
A biofizika a biológia és fizika határtudománya, mely egyfelől fizikai módszereket használ az élő rendszerek tanulmányozására, másfelől a fizikai jelenségek (például radioaktív sugárzás, statikus mágneses terek stb.) élő szervezetre gyakorolt hatásaival foglalkozik.
Új!!: Mechanika és Biofizika · Többet látni »
Biomechanika
A biomechanika a mechanika azon része, amely az élő szervezetek mozgásait tanulmányozza.
Új!!: Mechanika és Biomechanika · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Mechanika és Csillag · Többet látni »
Elektromágnesség
Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.
Új!!: Mechanika és Elektromágnesség · Többet látni »
Erő
A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet.
Új!!: Mechanika és Erő · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Mechanika és Fénysebesség · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Mechanika és Fizika · Többet látni »
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Új!!: Mechanika és Folyadék · Többet látni »
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Új!!: Mechanika és Galaxis · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: Mechanika és Galileo Galilei · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: Mechanika és Gáz · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Mechanika és Görög nyelv · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Mechanika és Gravitáció · Többet látni »
Hangtan
A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.
Új!!: Mechanika és Hangtan · Többet látni »
Hidraulika
A hidraulika elsősorban a folyadék tulajdonságaival és mérnöki alkalmazásukkal foglalkozó résztudomány.
Új!!: Mechanika és Hidraulika · Többet látni »
Hullámfüggvény
A hullámfüggvény egy kvantummechanikai állapot (azaz kvantumállapot) jellemzésére alkalmazható matematikai eszköz.
Új!!: Mechanika és Hullámfüggvény · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Mechanika és Isaac Newton · Többet látni »
Johannes Kepler
Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.
Új!!: Mechanika és Johannes Kepler · Többet látni »
Kinematika
A kinematika (mozgástan) a fizika azon részterülete, amelynek feladata a mozgások leírása.
Új!!: Mechanika és Kinematika · Többet látni »
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Új!!: Mechanika és Klasszikus mechanika · Többet látni »
Korai újkor
A korai vagy kora újkor az újkor első szakasza, átmeneti korszak a középkor és a modern kor között.
Új!!: Mechanika és Korai újkor · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Mechanika és Kvantummechanika · Többet látni »
Kvantumtérelmélet
A kvantumtérelmélet a kvantummechanika általánosítása fizikai mezőkre, más szóval térelméletekre.
Új!!: Mechanika és Kvantumtérelmélet · Többet látni »
Magfizika
A magfizika a fizika részterülete, amely az atommag felépítésével és viselkedésével foglalkozik.
Új!!: Mechanika és Magfizika · Többet látni »
Mechanikai egyensúly
Egy matematikai inga stabil (balra) és instabil (jobbra) helyzetben Egyensúly a mechanikában azt az állapotot jelenti, amelyben egy rendszer minden egyes pontjára ható erők és nyomatékok összege zéró.
Új!!: Mechanika és Mechanikai egyensúly · Többet látni »
Merev test
A klasszikus mechanikában a merev test a véges nagyságú szilárd test idealizált modellje, amelynél az alakváltozás olyan kis mértékű, hogy a számításokban elhanyagolják.
Új!!: Mechanika és Merev test · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Mechanika és Molekula · Többet látni »
Navigáció
A korszerű helymeghatározást segítő műholdak mozgása a föld körüli orbitális pályán. Feketével vannak jelölve a földfelszín egy adott pontjáról (kék folt) elméletileg látható műholdak (a számuk is jelezve). A navigáció mai értelmezése szerint a tengeri és légi közlekedés tájékozódási módszereinek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Mechanika és Navigáció · Többet látni »
Newtoni mechanika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Klasszikus mechanika.
Új!!: Mechanika és Newtoni mechanika · Többet látni »
Philosophiae Naturalis Principia Mathematica
Newton saját példánya, mely a második kiadás számára tett kézírásos javításokat tartalmaz A Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (Latinul: "a természetfilozófia matematikai alapjai", gyakran röviden csak Principia vagy Principia Mathematica) a klasszikus mechanika egy háromkötetes megalapozása, melyet Isaac Newton publikált 1687. július 5-én.
Új!!: Mechanika és Philosophiae Naturalis Principia Mathematica · Többet látni »
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Új!!: Mechanika és Részecskefizika · Többet látni »
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Új!!: Mechanika és Relativitáselmélet · Többet látni »
Royal Society
A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat.
Új!!: Mechanika és Royal Society · Többet látni »
Rugalmasság (fizika)
A fizikában a rugalmasság szó, amit a görög ἐλαστός (olv. elasztosz) vagyis vezethető szóból, számos modern nyelvhez hasonlóan elasztikus tulajdonságnak is nevezhetünk, a szilárd testeknek azt a képességét jelenti, hogy egy rájuk gyakorolt erő hatására, átmenetileg alakjukat megváltoztatva, dimenzióváltozásra (megnyúlásra) képesek, de az erőhatás megszüntével eredeti alakjukat (többé-kevésbé) ismét felveszik.
Új!!: Mechanika és Rugalmasság (fizika) · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Mechanika és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Statika
Egy tartószerkezet vázlata egyensúlyi állapotban. Az erők és nyomatékok összege zéró A statika (vagy sztatika) a klasszikus mechanika résztudománya, az erőrendszerek tulajdonságaival és a nyugalomban lévő szerkezetek erőviszonyaival foglalkozik.
Új!!: Mechanika és Statika · Többet látni »
Statisztikus mechanika
A statisztikus mechanika a valószínűségszámítás eszközeivel vizsgál mechanikai problémákat.
Új!!: Mechanika és Statisztikus mechanika · Többet látni »
Szabadsági fok
A szabadsági fok kifejezés a hőtanban honosodott meg, a gázok egyik jellemzőjeként.
Új!!: Mechanika és Szabadsági fok · Többet látni »
Szilárdtestfizika
Lapcentrált köbös rács elemi cellája. A szilárdtestfizika a kondenzált anyagok fizikájának egyik ága, a szilárd anyagok tanulmányozásának tudománya, melynek legáltalánosabb elméleti és gyakorlati eszközei a kvantummechanika és a kristálytan.
Új!!: Mechanika és Szilárdtestfizika · Többet látni »
Talajmechanika
A talajmechanika az a tudományág, amely a talajt és a ráhelyezett vagy vele kapcsolatban álló építmények kölcsönhatásait vizsgálja és kutatja.
Új!!: Mechanika és Talajmechanika · Többet látni »
Térelmélet
A térelméletek a fizikai elméletek egy gyakran használt és tipikus fajtája.
Új!!: Mechanika és Térelmélet · Többet látni »
Test (fizika)
A fizikai értelemben vett test (más néven fizikai test vagy fizikai tárgy) adott mennyiségű egybegyűlt, a térben egybefüggő kiterjedésű és együttesen mozgónak tekinthető anyag.
Új!!: Mechanika és Test (fizika) · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: Mechanika és 1687 · Többet látni »
