Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
36 kapcsolatok: Ateizmus, Állam és forradalom, Bürokrácia, Demokratikus centralizmus, Dialektika, Enver Hoxha, Filozófia, Friedrich Engels, Határhaszon-elmélet, Ideológia, Imperializmus, Joszif Visszarionovics Sztálin, Karl Marx, Közgazdaságtan, Köznevelés, Kommunizmus, Leninizmus, Marxizmus, Materializmus, Munkaérték-elmélet, Munkásmozgalom, Nicolae Ceaușescu, Osztályharc, Politikatudomány, Proletárdiktatúra, Személyi kultusz, Szocializmus, Szociáldemokrácia, Szovjetunió, Történelmi materializmus, Termelőeszköz, Tervgazdálkodás, Trockizmus, Világnézet, Vitalij Lazarevics Ginzburg, Vlagyimir Iljics Lenin.
Ateizmus
Újtestamentumban egy korai, 4. századból származó papiruszon (Pál levele az epheszosziakhoz (2:12) ''„Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és '''Isten nélkül éltetek''' a világban.”'') Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Ateizmus · Többet látni »
Állam és forradalom
Az Állam és forradalom.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Állam és forradalom · Többet látni »
Bürokrácia
A bürokrácia kifejezés tartalma jelentősen eltér aszerint, hogy azt a hétköznapi életben, vagy a társadalomtudományban használjuk.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Bürokrácia · Többet látni »
Demokratikus centralizmus
A demokratikus centralizmus olyan szervezeti működési és irányítási alapelv, mely célja szerint biztosítja, hogy a döntések az érintett tagság legszélesebb körének véleményét tükrözzék, egyúttal azok végrehajtásában a szervezet tagjai egységesen vegyenek részt.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Demokratikus centralizmus · Többet látni »
Dialektika
A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Dialektika · Többet látni »
Enver Hoxha
Enver Hoxha (nevének ejtése ɛnvɛɾ hɔd͡ʒa, fonetikus átírással Enver Hodzsa; Gjirokastra, 1908. október 16. – Tirana, 1985. április 11.) albán politikus, a második világháború végétől négy évtizeden át az Albán Munkapárt első titkára, az ország teljhatalmú diktátora.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Enver Hoxha · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Filozófia · Többet látni »
Friedrich Engels
Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Friedrich Engels · Többet látni »
Határhaszon-elmélet
A határhaszon-elmélet avagy szubjektív értékelmélet a neoklasszikus közgazdaságtan alapvetése.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Határhaszon-elmélet · Többet látni »
Ideológia
Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Ideológia · Többet látni »
Imperializmus
Kína „felszeletelése”. 1898-as rajz. Az imperializmus (a latin nyelvből: imperare „uralkodni“; imperium „birodalom“; mint Imperium Romanum) a legtágabb értelemben a birodalmak kialakítására irányuló törekvés, erős országoknak az a politikája, ami más országok gazdasági kizsákmányolását és politikai alávetését, a saját hatalmi rendszerébe történő bekapcsolását célozza.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Imperializmus · Többet látni »
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Joszif Visszarionovics Sztálin · Többet látni »
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Karl Marx · Többet látni »
Közgazdaságtan
Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Közgazdaságtan · Többet látni »
Köznevelés
A közoktatás mint gyűjtőfogalom magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Köznevelés · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Kommunizmus · Többet látni »
Leninizmus
A leninizmus (avagy másként bolsevizmus) ideológia, a marxizmus Vlagyimir Iljics Lenin általi sajátos továbbfejlesztése, amely figyelmen kívül hagyja Karl Marxnak azt a történelmi következtetését, hogy a tőkés rendszer a kapitalizmusnak csak a legfejlettebb állapotában lesz képes előre lépni a forradalmi, osztály nélküli társadalomba.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Leninizmus · Többet látni »
Marxizmus
Karl Marx Friedrich Engels A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Marxizmus · Többet látni »
Materializmus
Lao-ce Démokritosz Denis Diderot Ludwig Feuerbach A materializmus filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Materializmus · Többet látni »
Munkaérték-elmélet
A munkaérték-elmélet a klasszikus közgazdaságtan egyik fő elmélete.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Munkaérték-elmélet · Többet látni »
Munkásmozgalom
A munkásmozgalom a tőkés termelési viszonyok kialakulásával megszülető bérmunkásság szervezkedése, küzdelme gazdasági és politikai érdekeinek kielégítéséért.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Munkásmozgalom · Többet látni »
Nicolae Ceaușescu
Nicolae Ceaușescu (ejtése:, nem *, vö. román IPA) Scornicești, 1918.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Nicolae Ceaușescu · Többet látni »
Osztályharc
Az osztályharc egymással ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti harc, mely az osztálytársadalmak történelmének meghatározó tartalma és mozgatóereje.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Osztályharc · Többet látni »
Politikatudomány
A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Politikatudomány · Többet látni »
Proletárdiktatúra
A proletárdiktatúra Karl Marx által a 19. század közepén bevezetett fogalom, azon átmeneti időszak megnevezésére szolgál, melynek során a proletariátus képviselői a kezükbe ragadnak minden hatalmat a tőkés társadalmakban fennálló burzsoá állam lerombolása érdekében, és ezzel lehetővé teszik az átmenetet egy osztályok nélküli társadalomba, a kommunizmusba.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Proletárdiktatúra · Többet látni »
Személyi kultusz
A személyi kultusz egy politikai vezető államilag kikényszerített, rajongásszerű, hős státuszba emelt tisztelete, gyakran a propaganda és a média manipulációjának segítségével.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Személyi kultusz · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Szocializmus · Többet látni »
Szociáldemokrácia
A szociáldemokrácia baloldali politikai és gazdasági ideológia, a szocialista mozgalom egyik irányzata.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Szociáldemokrácia · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Szovjetunió · Többet látni »
Történelmi materializmus
Karl Marx Friedrich Engels A történelmi materializmus a marxizmus egyik fő alkotórésze, annak társadalom- és történetfilozófiája.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Történelmi materializmus · Többet látni »
Termelőeszköz
Termelőeszköznek vagy termelési eszközöknek nevezzük azokat a javakat, amelyek más javak előállítására szolgálnak.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Termelőeszköz · Többet látni »
Tervgazdálkodás
A tervgazdálkodás egy olyan gazdasági rendszer, ahol nem a piac, hanem az állam vagy a kormány irányítja a gazdaságot.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Tervgazdálkodás · Többet látni »
Trockizmus
Trockij sírköve Mexikóban A trockizmus a kommunista eszmeáramlatok egyike, amely Lev Davidovics Trockij szovjet politikus és forradalmár nevéhez kötődik.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Trockizmus · Többet látni »
Világnézet
A világnézet az emberek és csoportjaik tudásán, hagyományain, tapasztalatain, érzékelésén alapuló, a világ egészére, a társadalomra és azon belül az egyes emberek szerepére, az élet értelmére vonatkozó személyes értékelések, elképzelések, látásmódok összessége.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Világnézet · Többet látni »
Vitalij Lazarevics Ginzburg
Vitalij Lazarevics Ginzburg (oroszul: Виталий Лазаревич Гинзбург; Moszkva, 1916. október 4. – Moszkva, 2009. november 8.) fizikai Nobel-díjas orosz elméleti fizikus és asztrofizikus, az Orosz Tudományos Akadémia tagja, Igor Jevgenyjevics Tamm utódja az FIAN (Lebegyev Fizikai Kutatóintézet) igazgatói posztján.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Vitalij Lazarevics Ginzburg · Többet látni »
Vlagyimir Iljics Lenin
Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.
Új!!: Marxizmus–leninizmus és Vlagyimir Iljics Lenin · Többet látni »
