Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
67 kapcsolatok: A kommunizmus fekete könyve, A tőke, Anyag (filozófia), Észak-Korea, David Hume, Dialektika, Dzsucse, Eduard Bernstein, Eredeti tőkefelhalmozás, Eric Hobsbawm, Forradalom, Friedrich Engels, Göran Therborn, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Gyarmatosítás, Haladás (történelem), Herbert Spencer, Holokauszt, Ideológia, Immanuel Kant, Imperializmus, Ismeretelmélet, Jules Guesde, Kapitalizmus, Karl Kautsky, Karl Marx, Kína, Keleti blokk, Kizsákmányolás, Klasszikus közgazdaságtan, Kollektivizmus, Kommunizmus, Kuba, Laosz, Leninizmus, Ludwig Andreas Feuerbach, Maoizmus, Marxista közgazdaságtan, Marxista valláselmélet, Marxizmus–leninizmus, Második világháború, Munkatermelékenység, Munkásmozgalom, Nacionalizmus, Nemzetiszocializmus, Noam Chomsky, Oroszország, Osztályharc, Osztálynélküli társadalom, Paul Lafargue, ..., Politikai ideológia, Reformkommunizmus, Rosa Luxemburg, Szocializmus, Szolidaritás (szociológia), Szovjetunió, Sztálinizmus, Történelmi materializmus, Tervgazdálkodás, Utópista szocializmus, Vietnám, Világnézet, Világvallás, Vlagyimir Iljics Lenin, 19. század, 1917-es októberi orosz forradalom, 20. század. Bővíteni index (17 több) »
A kommunizmus fekete könyve
A kommunizmus fekete könyve (Le Livre noir du communisme) 1997 novemberében jelent meg, azonnal hatalmas vitát kiváltva mind történészi, mind politikai körökben.
Új!!: Marxizmus és A kommunizmus fekete könyve · Többet látni »
A tőke
A tőke (eredeti címén németül Das Kapital: Kritik der politischen Ökonomie, azaz A tőke: A politikai gazdaságtan bírálata) átfogó tanulmány a politikai gazdaságtanról, amelyet Karl Marx írt, és Friedrich Engels szerkesztett.
Új!!: Marxizmus és A tőke · Többet látni »
Anyag (filozófia)
Az anyag filozófiai értelemben a tudatunktól függetlenül létező objektív valóságot jelölő bölcseleti kategória, a materialista filozófia alapkategóriája.
Új!!: Marxizmus és Anyag (filozófia) · Többet látni »
Észak-Korea
független kelet-ázsiai állam a Koreai-félsziget északi részén.
Új!!: Marxizmus és Észak-Korea · Többet látni »
David Hume
David Hume (Edinburgh, 1711. április 26. – Edinburgh, 1776. augusztus 25.) skót empirista filozófus, történész, közgazdász, esszé-író; a skót felvilágosodás egyik legfontosabb alakja.
Új!!: Marxizmus és David Hume · Többet látni »
Dialektika
A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.
Új!!: Marxizmus és Dialektika · Többet látni »
Dzsucse
A Dzsucse-torony Phenjanban, csúcsán az eszmerendszer jelképével, a vörös lángcsóvával egy autarkikus, rendkívül kevert politikai és valamelyest vallási eszmerendszer, Észak-Korea hivatalos ideológiája és a rajta alapuló állam, valamint az azt uraló Kim-dinasztia hatalmának alappillére.
Új!!: Marxizmus és Dzsucse · Többet látni »
Eduard Bernstein
Eduard Bernstein (Berlin, 1850. január 6. – Berlin, 1932. december 18.) német szociáldemokrata politikai teoretikus, politikus, a revizionizmus irányzatának alapítója.
Új!!: Marxizmus és Eduard Bernstein · Többet látni »
Eredeti tőkefelhalmozás
Az eredeti tőkefelhalmozás a kapitalizmus, a tőkés társadalmi-gazdasági rendszer kialakulásának az a folyamata, amelynek során kialakul a termelési eszközök tulajdonosainak, a tőkéseknek az osztálya, a burzsoázia, valamint a termelési eszközöktől megfosztott bérmunkások osztálya, a munkásosztály.
Új!!: Marxizmus és Eredeti tőkefelhalmozás · Többet látni »
Eric Hobsbawm
Eric John Ernest Hobsbawm, (Alexandria, 1917. június 9. – London, 2012. október 1.) brit marxista történész, szakterülete a felemelkedő kapitalizmus, szocializmus és nacionalizmus volt.
Új!!: Marxizmus és Eric Hobsbawm · Többet látni »
Forradalom
A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.
Új!!: Marxizmus és Forradalom · Többet látni »
Friedrich Engels
Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.
Új!!: Marxizmus és Friedrich Engels · Többet látni »
Göran Therborn
Göran Therborn (Kalmar, Svédország, 1941. szeptember 23. –) svéd szociológus, jelenleg a Cambridge-i Egyetem professzora, az egyik legismertebb, legtöbbet idézett marxista orientációjú kortárs társadalomteoretikus.
Új!!: Marxizmus és Göran Therborn · Többet látni »
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.
Új!!: Marxizmus és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »
Gyarmatosítás
A gyarmatosítás (latin eredetű szóval kolonizáció, illetve kolonializmus) a nemzeti államoknak a határaikon túl eső idegen területek, a gyarmatok megszerzésére, lakóinak alávetésére, természeti kincseinek az anyaország érdekében történő kiaknázására, munkaerejének kizsákmányolására irányuló tevékenység.
Új!!: Marxizmus és Gyarmatosítás · Többet látni »
Haladás (történelem)
A haladás (gyakran használt latin kifejezéssel progresszió) fogalma a filozófiában, társadalomban, történelemben, politikában, a tudományokban és a gazdaságban lényeges javulást jelent a korábbi állapotokhoz képest.
Új!!: Marxizmus és Haladás (történelem) · Többet látni »
Herbert Spencer
Herbert Spencer (Derby, 1820. április 27. – Brighton, 1903. december 8.) angol filozófus, biológus, antropológus és szociológus, államelméleti gondolkodó.
Új!!: Marxizmus és Herbert Spencer · Többet látni »
Holokauszt
A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása.
Új!!: Marxizmus és Holokauszt · Többet látni »
Ideológia
Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.
Új!!: Marxizmus és Ideológia · Többet látni »
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Új!!: Marxizmus és Immanuel Kant · Többet látni »
Imperializmus
Kína „felszeletelése”. 1898-as rajz. Az imperializmus (a latin nyelvből: imperare „uralkodni“; imperium „birodalom“; mint Imperium Romanum) a legtágabb értelemben a birodalmak kialakítására irányuló törekvés, erős országoknak az a politikája, ami más országok gazdasági kizsákmányolását és politikai alávetését, a saját hatalmi rendszerébe történő bekapcsolását célozza.
Új!!: Marxizmus és Imperializmus · Többet látni »
Ismeretelmélet
Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.
Új!!: Marxizmus és Ismeretelmélet · Többet látni »
Jules Guesde
Jules Basile Guesde (Párizs, 1845. november 11. – Saint-Mandé, 1922. július 28.) francia szocialista újságíró és politikus, a marxizmus egyik első franciaországi képviselője.
Új!!: Marxizmus és Jules Guesde · Többet látni »
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Új!!: Marxizmus és Kapitalizmus · Többet látni »
Karl Kautsky
Karl Johann Kautsky (Prága, 1854. október 16. – Amszterdam, 1938. október 17.) cseh-német marxista teoretikus és szociáldemokrata politikus.
Új!!: Marxizmus és Karl Kautsky · Többet látni »
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Új!!: Marxizmus és Karl Marx · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Marxizmus és Kína · Többet látni »
Keleti blokk
A keleti blokk egykori országai A kommunista blokk, keleti blokk vagy szovjet blokk (az Andrej Zsdanov által 1945-ben megfogalmazott doktrína szerint "Béketábor") kifejezések általában Közép- és Kelet-Európa korábbi kommunista (szocialista) országaira utalnak, a valamikori Varsói Szerződés tagjaira, hozzáértve a katonai szövetséghez nem tartozó Jugoszláviát is.
Új!!: Marxizmus és Keleti blokk · Többet látni »
Kizsákmányolás
A kizsákmányolás fogalma több, egymástól lényegesen eltérő értelemben használatos.
Új!!: Marxizmus és Kizsákmányolás · Többet látni »
Klasszikus közgazdaságtan
A klasszikus közgazdaságtan fogalmán a 18. század utolsó negyedének és a 19. század első kétharmadának domináns közgazdasági elméleteit szokás érteni.
Új!!: Marxizmus és Klasszikus közgazdaságtan · Többet látni »
Kollektivizmus
A kollektivizmus (a latin collectiva, „közösség” szóból) társadalomelméleti irányzat, amely az egyedi-személyes szempontok rovására az emberi élet közösségi-társadalmi összetevőjét hangsúlyozza.
Új!!: Marxizmus és Kollektivizmus · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Marxizmus és Kommunizmus · Többet látni »
Kuba
Kuba (hivatalosan Kubai Köztársaság, spanyolul República de Cuba) karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Juventud-sziget (korábban Pinos).
Új!!: Marxizmus és Kuba · Többet látni »
Laosz
Laosz vagy hivatalos nevén Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság (lao nyelven: ສາທາລະນະລັດປະຊາທິປະໄຕ ປະຊາຊົນລາວ; Szathalanalat Paszathipatai Paszaszon Lao) egy tengerektől elzárt, szocialista köztársaság Délkelet-Ázsiában, az Indokínai-félszigeten.
Új!!: Marxizmus és Laosz · Többet látni »
Leninizmus
A leninizmus (avagy másként bolsevizmus) ideológia, a marxizmus Vlagyimir Iljics Lenin általi sajátos továbbfejlesztése, amely figyelmen kívül hagyja Karl Marxnak azt a történelmi következtetését, hogy a tőkés rendszer a kapitalizmusnak csak a legfejlettebb állapotában lesz képes előre lépni a forradalmi, osztály nélküli társadalomba.
Új!!: Marxizmus és Leninizmus · Többet látni »
Ludwig Andreas Feuerbach
Ludwig Andreas von Feuerbach (Landshut, 1804. július 28. – Rechenberg 1872. szeptember 13.) német materialista filozófus és antropológus, Paul Johann Anselm von Feuerbach híres ügyvéd negyedik gyermeke.
Új!!: Marxizmus és Ludwig Andreas Feuerbach · Többet látni »
Maoizmus
Tienanmen téren A maoizmus (kínai nyelven: 毛泽东思想, kiejtés: „mao-cetung-szisiang”, lit. "Mao Ce-tungi eszme"), a marxista–leninista eszmeáramlatok egyike.
Új!!: Marxizmus és Maoizmus · Többet látni »
Marxista közgazdaságtan
A marxista közgazdaságtan azon közgazdászok tudományos iskolája, akik valamilyen formában továbbvitték Karl Marx és Friedrich Engels gondolatait.
Új!!: Marxizmus és Marxista közgazdaságtan · Többet látni »
Marxista valláselmélet
A marxista valláselmélet ateista, tagadja a természetfeletti erők és lények létezését, valamint materialista, mert a vallás keletkezését az emberi tudat, valamint a környező természeti és társadalmi valóság ellentmondásaiból vezeti le.
Új!!: Marxizmus és Marxista valláselmélet · Többet látni »
Marxizmus–leninizmus
A marxizmus–leninizmus Marx, Engels és Lenin filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézeteinek összefüggő eszmerendszere.
Új!!: Marxizmus és Marxizmus–leninizmus · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Marxizmus és Második világháború · Többet látni »
Munkatermelékenység
A munkatermelékenység vagy röviden termelékenység közgazdasági fogalma a termelési folyamat eredménye és a ráfordított élőmunka közötti viszonynak, az egységnyi munkamennyiséggel előállított termékmennyiségnek, az élőmunka hatékonyságának, minőségének mutatója.
Új!!: Marxizmus és Munkatermelékenység · Többet látni »
Munkásmozgalom
A munkásmozgalom a tőkés termelési viszonyok kialakulásával megszülető bérmunkásság szervezkedése, küzdelme gazdasági és politikai érdekeinek kielégítéséért.
Új!!: Marxizmus és Munkásmozgalom · Többet látni »
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Új!!: Marxizmus és Nacionalizmus · Többet látni »
Nemzetiszocializmus
A nemzetiszocializmus, vagy nácizmus elsősorban az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiájára, illetve Németország 1933 és 1945 közötti Hitler-kormány időszakának politikájára, gyakorlatára utal.
Új!!: Marxizmus és Nemzetiszocializmus · Többet látni »
Noam Chomsky
Avram Noam Chomsky (Philadelphia, 1928. december 7. –) amerikai nyelvész, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora, a generatív nyelvtan elméletének megalkotója, filozófus, politikai aktivista, előadó és lektor.
Új!!: Marxizmus és Noam Chomsky · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Marxizmus és Oroszország · Többet látni »
Osztályharc
Az osztályharc egymással ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti harc, mely az osztálytársadalmak történelmének meghatározó tartalma és mozgatóereje.
Új!!: Marxizmus és Osztályharc · Többet látni »
Osztálynélküli társadalom
Az osztálynélküli társadalom olyan társadalom, ahol a megtermelt javakból mindenki szükségletei szerint részesedik.
Új!!: Marxizmus és Osztálynélküli társadalom · Többet látni »
Paul Lafargue
Paul Lafargue (Santiago de Cuba, 1842. január 15. – Draveil, Essonne, 1911. november 26.) francia szocialista, forradalmár, a franciaországi marxizmus egyik első képviselője.
Új!!: Marxizmus és Paul Lafargue · Többet látni »
Politikai ideológia
Politikai eszmék (ideológiák) célja az (érvényes vagy a mindenkori) az emberi társadalom működtetésének a megismerése, és ennek alapján, irányelveket állapít meg.
Új!!: Marxizmus és Politikai ideológia · Többet látni »
Reformkommunizmus
A reformkommunizmus alatt több fogalmat is lehet érteni.
Új!!: Marxizmus és Reformkommunizmus · Többet látni »
Rosa Luxemburg
Rosa Luxemburg (Zamość, Kongresszusi Lengyelország, 1871. március 5. – Berlin, 1919. január 15.) lengyel születésű marxista politikai gondolkodó, szocialista filozófus és forradalmár.
Új!!: Marxizmus és Rosa Luxemburg · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: Marxizmus és Szocializmus · Többet látni »
Szolidaritás (szociológia)
A szociológiában- közös, kölcsönös kötelesség- és segítségvállalás.
Új!!: Marxizmus és Szolidaritás (szociológia) · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Marxizmus és Szovjetunió · Többet látni »
Sztálinizmus
Sztálin főbb újítása Leninhez képest az osztályharc folytatódásának elve a kommunista hatalomátvétel után, a pártbürokrácia mint előjogokkal rendelkező réteg megjelenése és a személyi kultusz mesterséges kiépítése. A sztálinizmus kifejezéssel Joszif Visszarionovics Sztálin ideológiáját, politikai praxisát jelölik.
Új!!: Marxizmus és Sztálinizmus · Többet látni »
Történelmi materializmus
Karl Marx Friedrich Engels A történelmi materializmus a marxizmus egyik fő alkotórésze, annak társadalom- és történetfilozófiája.
Új!!: Marxizmus és Történelmi materializmus · Többet látni »
Tervgazdálkodás
A tervgazdálkodás egy olyan gazdasági rendszer, ahol nem a piac, hanem az állam vagy a kormány irányítja a gazdaságot.
Új!!: Marxizmus és Tervgazdálkodás · Többet látni »
Utópista szocializmus
Utópista szocializmus (gyakran utópikus vagy utópisztikus is) néven a közösségi tulajdonon alapuló ideális államra vonatkozó korai, 1848 előtti elméleteket foglaljuk össze.
Új!!: Marxizmus és Utópista szocializmus · Többet látni »
Vietnám
Vietnám vagy hivatalos nevén Vietnámi Szocialista Köztársaság (Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam) szocialista berendezkedésű ország Délkelet-Ázsiában, Indokínai-félsziget keleti részén.
Új!!: Marxizmus és Vietnám · Többet látni »
Világnézet
A világnézet az emberek és csoportjaik tudásán, hagyományain, tapasztalatain, érzékelésén alapuló, a világ egészére, a társadalomra és azon belül az egyes emberek szerepére, az élet értelmére vonatkozó személyes értékelések, elképzelések, látásmódok összessége.
Új!!: Marxizmus és Világnézet · Többet látni »
Világvallás
A világon sokféle vallás létezik, világvallásoknak azokat a vallásokat hívjuk, amelyek a legtöbb hívőt számolják Földünkön.
Új!!: Marxizmus és Világvallás · Többet látni »
Vlagyimir Iljics Lenin
Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.
Új!!: Marxizmus és Vlagyimir Iljics Lenin · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Marxizmus és 19. század · Többet látni »
1917-es októberi orosz forradalom
Az 1917-es októberi orosz forradalom (hivatalos kommunista elnevezéssel nagy októberi szocialista forradalom, rövidítve: NOSZF) vagy bolsevik forradalom 1917.
Új!!: Marxizmus és 1917-es októberi orosz forradalom · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Marxizmus és 20. század · Többet látni »
