Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Marosvásárhely és Szováta

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Marosvásárhely és Szováta

Marosvásárhely vs. Szováta

Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében. Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében.

Közötti hasonlóságok Marosvásárhely és Szováta

Marosvásárhely és Szováta 22 közös dolog (a Uniópédia): Cigány, Erdély, Erdőszentgyörgy, Kálvinizmus, Magyarok, Magyarország, Maros megye, Maros-Torda vármegye, Maroshévíz, Németek, Nyárádszereda, Ortodox kereszténység, Római katolikus, Román görögkatolikus egyház, Román nyelv, Románia, Románok, Szászrégen, Székelyek, Templom, Trianoni békeszerződés, 19. század.

Cigány

#ÁTIRÁNYÍTÁS Cigányok.

Cigány és Marosvásárhely · Cigány és Szováta · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Erdély és Marosvásárhely · Erdély és Szováta · Többet látni »

Erdőszentgyörgy

Erdőszentgyörgy (románul Sângeorgiu de Pădure, németül Sankt Georgen auf der Heide) város Romániában, Maros megyében.

Erdőszentgyörgy és Marosvásárhely · Erdőszentgyörgy és Szováta · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Kálvinizmus és Marosvásárhely · Kálvinizmus és Szováta · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Magyarok és Marosvásárhely · Magyarok és Szováta · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Marosvásárhely · Magyarország és Szováta · Többet látni »

Maros megye

Maros megye Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan.

Maros megye és Marosvásárhely · Maros megye és Szováta · Többet látni »

Maros-Torda vármegye

Maros-Torda vármegye (németül: Mieresch-Thorenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig.

Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely · Maros-Torda vármegye és Szováta · Többet látni »

Maroshévíz

Maroshévíz (korábban Gyergyó-Toplica) municípium Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.

Maroshévíz és Marosvásárhely · Maroshévíz és Szováta · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Marosvásárhely és Németek · Németek és Szováta · Többet látni »

Nyárádszereda

Nyárádszereda (románul Miercurea Nirajului): város (korábban községközpont) Romániában Maros megyében.

Marosvásárhely és Nyárádszereda · Nyárádszereda és Szováta · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Marosvásárhely és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Szováta · Többet látni »

Római katolikus

#ÁTIRÁNYÍTÁSRómai katolikus egyház.

Marosvásárhely és Római katolikus · Római katolikus és Szováta · Többet látni »

Román görögkatolikus egyház

A román görögkatolikus egyház (románul Biserica Română Unită cu Roma) 1697-ben jött létre, amikor az ungvári unióval az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott a katolikus egyházhoz, elismerve a pápa fennhatóságát.

Marosvásárhely és Román görögkatolikus egyház · Román görögkatolikus egyház és Szováta · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Marosvásárhely és Román nyelv · Román nyelv és Szováta · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Marosvásárhely és Románia · Románia és Szováta · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Marosvásárhely és Románok · Románok és Szováta · Többet látni »

Szászrégen

Márton Áron szobra Szászrégen környéke 1769–1773 között Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.

Marosvásárhely és Szászrégen · Szászrégen és Szováta · Többet látni »

Székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

Marosvásárhely és Székelyek · Székelyek és Szováta · Többet látni »

Templom

A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.

Marosvásárhely és Templom · Szováta és Templom · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Marosvásárhely és Trianoni békeszerződés · Szováta és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Marosvásárhely · 19. század és Szováta · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Marosvásárhely és Szováta

Marosvásárhely 522 kapcsolatokat, ugyanakkor Szováta 81. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 3.65% = 22 / (522 + 81).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Marosvásárhely és Szováta. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »