Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
36 kapcsolatok: Beszterce-Naszód vármegye, Csík vármegye, Erdély, Erdélyi-medence, Görgényi-havasok, Gergely Lajos, Hargita megye, Járás, Keleti-Kárpátok, Kis-Küküllő vármegye, Kolozs vármegye, Magyar Királyság, Magyarország, Magyarrégen, Maros, Maros megye, Maroshévíz, Marosszék, Marosvásárhely, Második bécsi döntés, Második világháború, Mezőörményes, Németek, Nyárádszereda, Rendezett tanácsú város, Románia, Románok, Szászrégen, Székelyszállás, Szlovákok, Tancs, Teke (település), Torda vármegye, Torda-Aranyos vármegye, Udvarhely vármegye, Vármegye.
Beszterce-Naszód vármegye
Beszterce-Naszód vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Beszterce-Naszód vármegye (románul Comitatul Bistrița-Năsăud, németül Komitat Bistritz-Nösen, latinul: Comitatus Bistriciensis et Nasodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1920, majd 1940 és 1945 között.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Beszterce-Naszód vármegye
Csík vármegye
Csík vármegye (németül: Komitat Tschik, latinul: Comitatus Csikiensis) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Csík vármegye
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Erdély
Erdélyi-medence
Az Erdélyi-medence (románul Podișul Transilvaniei) a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Erdélyi-medence
Görgényi-havasok
A Görgényi-havasok (románul Munții Gurghiu) a Keleti-Kárpátokhoz tartozó hegység Romániában, Erdélyben, Hargita megye és Maros megye határán.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Görgényi-havasok
Gergely Lajos
Gergely Lajos (Backamadaras, 1834. március 30. – Radnótfája, 1918. február) magyar tanító, tankönyvíró, református lelkész.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Gergely Lajos
Hargita megye
Hargita megye (románul Județul Harghita) Erdély keleti részén helyezkedik el.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Hargita megye
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Járás
Keleti-Kárpátok
A Keleti-Kárpátok a Kárpátoknak a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig terjedő keleti része, az Északkeleti-Kárpátok folytatásában.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Keleti-Kárpátok
Kis-Küküllő vármegye
Küküllő vármegye 1770-ben Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát) Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Kis-Küküllő vármegye (németül: Komitat Klein-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Kis-Küküllő vármegye
Kolozs vármegye
Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Kolozs vármegye
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Magyar Királyság
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Magyarország
Magyarrégen
Magyarrégen önálló község volt 1926-ig, akkor Szászrégenhez csatolták.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Magyarrégen
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Maros
Maros megye
Maros megye Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Maros megye
Maroshévíz
Maroshévíz (korábban Gyergyó-Toplica) municípium Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Maroshévíz
Marosszék
Marosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Marosszék
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Második bécsi döntés
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Második világháború
Mezőörményes
Mezőörményes (románul Urmeniș) falu Romániában Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Mezőörményes
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Németek
Nyárádszereda
Nyárádszereda (románul Miercurea Nirajului): város (korábban községközpont) Romániában Maros megyében.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Nyárádszereda
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Rendezett tanácsú város
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Románia
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Románok
Szászrégen
Márton Áron szobra Szászrégen környéke 1769–1773 között Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Szászrégen
Székelyszállás
Székelyszállás (románul Sălașuri, németül Szeklerzollersch) falu Romániában, Maros megyében.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Székelyszállás
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Szlovákok
Tancs
Tancs (románul Tonciu, németül Tesch) falu Romániában Maros megyében.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Tancs
Teke (település)
A római katolikus templom Látkép délkeletről, 1921-ben jobbra Teke (románul Teaca, németül Tekendorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Teke (település)
Torda vármegye
Mátyás király halálakor Torda vármegyét Erdélyben Szent István király az államalapítás idején a királyi vármegyerendszer kialakításakor hozta létre Tordavár központtal.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Torda vármegye
Torda-Aranyos vármegye
Torda-Aranyos vármegye (románul: Comitatul Turda-Arieș) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Torda-Aranyos vármegye
Udvarhely vármegye
Udvarhely vármegye közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1944 között.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Megnézni Maros-Torda vármegye és Vármegye