Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely
Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely 16 közös dolog (a Uniópédia): Erdély, Hargita megye, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Maros, Maros megye, Maroshévíz, Marosszék, Második bécsi döntés, Második világháború, Németek, Nyárádszereda, Románia, Románok, Szászrégen.
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Maros-Torda vármegye · Erdély és Marosvásárhely ·
Hargita megye
Hargita megye (románul Județul Harghita) Erdély keleti részén helyezkedik el.
Hargita megye és Maros-Torda vármegye · Hargita megye és Marosvásárhely ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Magyar Királyság és Maros-Torda vármegye · Magyar Királyság és Marosvásárhely ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyarok és Maros-Torda vármegye · Magyarok és Marosvásárhely ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Maros-Torda vármegye · Magyarország és Marosvásárhely ·
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Maros és Maros-Torda vármegye · Maros és Marosvásárhely ·
Maros megye
Maros megye Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan.
Maros megye és Maros-Torda vármegye · Maros megye és Marosvásárhely ·
Maroshévíz
Maroshévíz (korábban Gyergyó-Toplica) municípium Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.
Maros-Torda vármegye és Maroshévíz · Maroshévíz és Marosvásárhely ·
Marosszék
Marosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Maros-Torda vármegye és Marosszék · Marosszék és Marosvásárhely ·
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Második bécsi döntés és Maros-Torda vármegye · Második bécsi döntés és Marosvásárhely ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Maros-Torda vármegye · Második világháború és Marosvásárhely ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Maros-Torda vármegye és Németek · Marosvásárhely és Németek ·
Nyárádszereda
Nyárádszereda (románul Miercurea Nirajului): város (korábban községközpont) Romániában Maros megyében.
Maros-Torda vármegye és Nyárádszereda · Marosvásárhely és Nyárádszereda ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Maros-Torda vármegye és Románia · Marosvásárhely és Románia ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Maros-Torda vármegye és Románok · Marosvásárhely és Románok ·
Szászrégen
Márton Áron szobra Szászrégen környéke 1769–1773 között Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.
Maros-Torda vármegye és Szászrégen · Marosvásárhely és Szászrégen ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely
- Mi van a közös Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely
- Közötti hasonlóságok Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely
Összehasonlítását Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely
Maros-Torda vármegye 42 kapcsolatokat, ugyanakkor Marosvásárhely 522. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 2.84% = 16 / (42 + 522).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
