Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
35 kapcsolatok: Abzu, Akítu, Akkád nyelv, Amurrúk, An, Assur (isten), Asszír Birodalom, Asszíria, Észagíla, Étemenanki, Babilon, Bábel tornya, Biblia, Dingir, Enúma elis, Enki, Enlil, Eridu, Hammurapi babiloni király, Hammurapi törvényoszlopa, Hannahannah, I. babiloni dinasztia, I. e. 3. évezred, II. Marduk-apla-iddína, III. uri dinasztia, Kháldok, Mezopotámiai mitológia, Mushussu, Ninazu, Samas, Sumer nyelv, Szarpánítum, Tiamat (istennő), Utu, Zikkurat.
Abzu
Abzu ékírással írva Az Abzu (vagy Engur, sumer ZU.AB, sumer: „távoli víz” vagyis „édesvíz”, akkád: Apszú, Apszum) a mitikus, távoli, a földet körülvevő édesvízi óceán, illetve az ő hiposztázisának, a férfi ősistennek a neve.
Új!!: Marduk és Abzu · Többet látni »
Akítu
Az akítu a mezopotámiai újév akkád neve, a mai asszírok ma is ezen a néven ünneplik.
Új!!: Marduk és Akítu · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Marduk és Akkád nyelv · Többet látni »
Amurrúk
#ÁTIRÁNYÍTÁS Amoriták Kategória:Mezopotámiai népek.
Új!!: Marduk és Amurrúk · Többet látni »
An
Narám-Szín An és Enlil szarvkoronájával An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”.
Új!!: Marduk és An · Többet látni »
Assur (isten)
Assur isten trónszékén Assur jelvénye: szárnyas napkorong Assur az akkád mitológiában eredetileg Assur város védőistene volt.
Új!!: Marduk és Assur (isten) · Többet látni »
Asszír Birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Asszíria.
Új!!: Marduk és Asszír Birodalom · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: Marduk és Asszíria · Többet látni »
Észagíla
Az Észagíla, Észagílá vagy Észangila (vagy sumer: „a fej felemelésének háza”, é-saĝ-íla/á, É (e2).
Új!!: Marduk és Észagíla · Többet látni »
Étemenanki
Az Étemenanki (E2-temen-An-Ki, sumer: „az ég és föld alapjainak/kötésének háza”) Marduk isten zikkuratja – toronytemploma – volt az ókori Babilonban.
Új!!: Marduk és Étemenanki · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Marduk és Babilon · Többet látni »
Bábel tornya
A Bábel tornya (más néven a bábeli torony) a Biblia egy ószövetségi leírásában szerepelő építmény.
Új!!: Marduk és Bábel tornya · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Marduk és Biblia · Többet látni »
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Új!!: Marduk és Dingir · Többet látni »
Enúma elis
Tiamatot Marduk és Mushussu Az Enúma elis (másképp 150px e-nu2-ma e-liš) akkád nyelvű amorita teremtéseposz, amely már az óbabiloni kor után nyerte el végső formáját.
Új!!: Marduk és Enúma elis · Többet látni »
Enki
Enki (sumer: „a föld ura”, „az alsó ura”, sumer: DEN.KI) a sumer mitológiában a vezető istenhármas tagja, a felszíni édesvizek – folyók, források, kutak és a mitikus édesvizű óceán, az abzu – ura, a bölcsesség és a művészetek istene, az isteni me erők tulajdonosaként a világ sorsának megszabója, kormányzója, kultúrhérosz.
Új!!: Marduk és Enki · Többet látni »
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Új!!: Marduk és Enlil · Többet látni »
Eridu
Eridu (NUN.KI, EridugKI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél-Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város.
Új!!: Marduk és Eridu · Többet látni »
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Új!!: Marduk és Hammurapi babiloni király · Többet látni »
Hammurapi törvényoszlopa
A Hammurapi törvényoszlopa (vagy Hammurapi-sztélé) akkád irodalmi mű, Hammurapi babiloni király törvényeinek gyűjteménye.
Új!!: Marduk és Hammurapi törvényoszlopa · Többet látni »
Hannahannah
Hannahannah (vagy Hannahanna, másképp Mah, Nintu) írásban DINGIR.MAḪ (.
Új!!: Marduk és Hannahannah · Többet látni »
I. babiloni dinasztia
Az I. babiloni dinasztia az amoriták letelepedésétől az Óbabiloni Birodalom bukásáig tartó periódus Mezopotámiában.
Új!!: Marduk és I. babiloni dinasztia · Többet látni »
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Marduk és I. e. 3. évezred · Többet látni »
II. Marduk-apla-iddína
II.
Új!!: Marduk és II. Marduk-apla-iddína · Többet látni »
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Új!!: Marduk és III. uri dinasztia · Többet látni »
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Új!!: Marduk és Kháldok · Többet látni »
Mezopotámiai mitológia
A mezopotámiai mitológia alapja a sumer mitológia.
Új!!: Marduk és Mezopotámiai mitológia · Többet látni »
Mushussu
Mushussu az Istár-kapu rekonstrukcióján A Mushussu vagy Musrussu (akkád: muš-ḫuššu, muš-ruššu „ragyogó sárkány”) az akkád mitológia sárkánya, a Tiamat által teremtett egyik szörny.
Új!!: Marduk és Mushussu · Többet látni »
Ninazu
Mushussu az Istár-kapuról, jelenleg a pergamoni múzeumban látható Ninazu (sumer ékírással DNIN.AZU vagy DNIN.ABZU, azaz Abzu ura) a sumer mitológia alvilági gyógyító istene.
Új!!: Marduk és Ninazu · Többet látni »
Samas
Mezopotámiai mészkő pecséthenger Samas nevével (Louvre) Samas emblémája Kalhuban Samas (𒀭𒌓 dUD, dšamšu) a babilóni és asszír nap- és igazságisten akkád nyelvű neve.
Új!!: Marduk és Samas · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Új!!: Marduk és Sumer nyelv · Többet látni »
Szarpánítum
Szarpánítum vagy Szarpáníta (dzar-pa-ni-tum, „ezüsttől csillogó”) babiloni főistennő, Marduk főisten felesége.
Új!!: Marduk és Szarpánítum · Többet látni »
Tiamat (istennő)
Tiamat (sumer: „tenger”, eredetileg talán: ti „élet” + ama „anya”) a mezopotámiai mitológiában a sósvizű tenger és az őskáosz nőnemű megtestesítője.
Új!!: Marduk és Tiamat (istennő) · Többet látni »
Utu
dUtu a sumerek napistene, az akkád Samas megfelelője, szintén UTU jellel írva, de ismeretlen ejtéssel a hettiták Napistennője Arinna városában.
Új!!: Marduk és Utu · Többet látni »
Zikkurat
Ál-Untas-Napirisa (mai nevén Csogá Zanbil), amit az iráni Szúsza városa közelében a Kr. e. 13. században építtetett Untas-Napirisa elámi király, egyike a legjobb állapotban fennmaradt zikkuratoknak. A zikkurat vagy zikkuratu, magyarul toronytemplom vagy lépcsős templom sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a tulajdonképpeni szentély, vagy szűkebb értelemben vett templom.
Új!!: Marduk és Zikkurat · Többet látni »
