Közötti hasonlóságok Magyar–török háború (1521–26) és Végvár
Magyar–török háború (1521–26) és Végvár 56 közös dolog (a Uniópédia): Augusztus 29., Banja Luka, Baranya vármegye, Bács, Báró, Belgrád, Bosanska Krupa, Bosznia, Budai vilajet, Délvidék, Dénár, Duna, Dunántúl, Eger, Egyiptom, Erdélyi vajda, Győr, Habsburg-ház, Hrvatska Dubica, I. Mátyás magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, Jajca, Karánsebes, Középkor, Kenyérmezei csata, Klissza, Knin, Komárom (Szlovákia), Lugos, Macsói bánság, ..., Magyarország, Mocsár, Mohácsi csata, Nádasdy Tamás (nádor), Orsova, Oszmán Birodalom, Pétervárad, Rákóczi-szabadságharc, Skradin, Szabadka, Szabács, Száva, Szörényvár, Szeged, Szerémség, Szerbek, Szreberniki bánság, Török háborúk Magyarországon, Temesvár, Tizenöt éves háború, Zengg, Zimony, Zsigmond magyar király, 15. század, 1540-es évek, 16. század. Bővíteni index (26 több) »
Augusztus 29.
Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.
Augusztus 29. és Magyar–török háború (1521–26) · Augusztus 29. és Végvár ·
Banja Luka
Banja Luka (magyarul Orbászvár, szerbül cirill írással Бања Лука) Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa és a boszniai Szerb Köztársaság de facto fővárosa.
Banja Luka és Magyar–török háború (1521–26) · Banja Luka és Végvár ·
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Baranya vármegye és Magyar–török háború (1521–26) · Baranya vármegye és Végvár ·
Bács
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bács (település).
Bács és Magyar–török háború (1521–26) · Bács és Végvár ·
Báró
A báró a középkori Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a királytól közvetlenül függő feudális nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétegének megjelölése volt.
Báró és Magyar–török háború (1521–26) · Báró és Végvár ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Magyar–török háború (1521–26) · Belgrád és Végvár ·
Bosanska Krupa
Bosanska Krupa város Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, az Una folyó partján.
Bosanska Krupa és Magyar–török háború (1521–26) · Bosanska Krupa és Végvár ·
Bosznia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bosznia-Hercegovina.
Bosznia és Magyar–török háború (1521–26) · Bosznia és Végvár ·
Budai vilajet
A Budai vilajet pozíciós térképe Az 1541 és 1686 között fennálló Budai vilajet (vagy vilájet) az oszmán uralom alatt álló magyar területeken elsőként megszervezett és egyben legfontosabb oszmán közigazgatási egység volt.
Budai vilajet és Magyar–török háború (1521–26) · Budai vilajet és Végvár ·
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Délvidék és Magyar–török háború (1521–26) · Délvidék és Végvár ·
Dénár
Ókori római denarius A dénár (régebben használt nevén denár) a rómaiak kora óta számos országban, így a Magyar Királyságban is egykor használt pénzegység illetve pénzérmék neve.
Dénár és Magyar–török háború (1521–26) · Dénár és Végvár ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Magyar–török háború (1521–26) · Duna és Végvár ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Dunántúl és Magyar–török háború (1521–26) · Dunántúl és Végvár ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Eger és Magyar–török háború (1521–26) · Eger és Végvár ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Egyiptom és Magyar–török háború (1521–26) · Egyiptom és Végvár ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Erdélyi vajda és Magyar–török háború (1521–26) · Erdélyi vajda és Végvár ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és Magyar–török háború (1521–26) · Győr és Végvár ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és Magyar–török háború (1521–26) · Habsburg-ház és Végvár ·
Hrvatska Dubica
Hrvatska Dubica falu és község Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében.
Hrvatska Dubica és Magyar–török háború (1521–26) · Hrvatska Dubica és Végvár ·
I. Mátyás magyar király
I.
I. Mátyás magyar király és Magyar–török háború (1521–26) · I. Mátyás magyar király és Végvár ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar–török háború (1521–26) · I. Szulejmán oszmán szultán és Végvár ·
Jajca
Jajca (bosnyákul és horvátul Jajce, szerbül Јајце / Jajce) város Bosznia-Hercegovinában, Közép-Bosznia kantonban.
Jajca és Magyar–török háború (1521–26) · Jajca és Végvár ·
Karánsebes
ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Karánsebes és Magyar–török háború (1521–26) · Karánsebes és Végvár ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Középkor és Magyar–török háború (1521–26) · Középkor és Végvár ·
Kenyérmezei csata
A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.
Kenyérmezei csata és Magyar–török háború (1521–26) · Kenyérmezei csata és Végvár ·
Klissza
Klissza falu és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
Klissza és Magyar–török háború (1521–26) · Klissza és Végvár ·
Knin
Knin (latinul Tininum) város Horvátországban Šibenik-Knin megyében.
Knin és Magyar–török háború (1521–26) · Knin és Végvár ·
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
Komárom (Szlovákia) és Magyar–török háború (1521–26) · Komárom (Szlovákia) és Végvár ·
Lugos
Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.
Lugos és Magyar–török háború (1521–26) · Lugos és Végvár ·
Macsói bánság
A Macsói bánság az Árpád-házi királyok déli expanziós politikájának következtében kialakult, és egyben határvédelmi céllal létrehozott korai közigazgatási egység a középkorban Magyarország déli határán.
Macsói bánság és Magyar–török háború (1521–26) · Macsói bánság és Végvár ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyar–török háború (1521–26) és Magyarország · Magyarország és Végvár ·
Mocsár
Az Ozegahara-mocsár Japánban A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.
Magyar–török háború (1521–26) és Mocsár · Mocsár és Végvár ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Magyar–török háború (1521–26) és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Végvár ·
Nádasdy Tamás (nádor)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.
Magyar–török háború (1521–26) és Nádasdy Tamás (nádor) · Nádasdy Tamás (nádor) és Végvár ·
Orsova
A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava,, szerbül Оршава vagy Ryшава) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.
Magyar–török háború (1521–26) és Orsova · Orsova és Végvár ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Magyar–török háború (1521–26) és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Végvár ·
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
Magyar–török háború (1521–26) és Pétervárad · Pétervárad és Végvár ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Magyar–török háború (1521–26) és Rákóczi-szabadságharc · Rákóczi-szabadságharc és Végvár ·
Skradin
Skradin város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.
Magyar–török háború (1521–26) és Skradin · Skradin és Végvár ·
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Magyar–török háború (1521–26) és Szabadka · Szabadka és Végvár ·
Szabács
Szabács (szerbül Шабац / Šabac) város Szerbiában, a Macsói körzet közigazgatási székhelye.
Magyar–török háború (1521–26) és Szabács · Szabács és Végvár ·
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Magyar–török háború (1521–26) és Száva · Száva és Végvár ·
Szörényvár
Szörényvár (régi magyar nevén Szörénytornya, románul Drobeta-Turnu Severin) város Románia Olténia régiójában.
Magyar–török háború (1521–26) és Szörényvár · Szörényvár és Végvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Magyar–török háború (1521–26) és Szeged · Szeged és Végvár ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Magyar–török háború (1521–26) és Szerémség · Szerémség és Végvár ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Magyar–török háború (1521–26) és Szerbek · Szerbek és Végvár ·
Szreberniki bánság
A Hunyadi- és a Jagelló-kori magyar állam közigazgatási egysége volt.
Magyar–török háború (1521–26) és Szreberniki bánság · Szreberniki bánság és Végvár ·
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Magyar–török háború (1521–26) és Török háborúk Magyarországon · Török háborúk Magyarországon és Végvár ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Magyar–török háború (1521–26) és Temesvár · Temesvár és Végvár ·
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Magyar–török háború (1521–26) és Tizenöt éves háború · Tizenöt éves háború és Végvár ·
Zengg
Zengg (németül Zengg, horvátul Senj (ejtsd: Szeny), latinul Senia) város és község Horvátországban, Lika-Zengg megyében.
Magyar–török háború (1521–26) és Zengg · Végvár és Zengg ·
Zimony
Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.
Magyar–török háború (1521–26) és Zimony · Végvár és Zimony ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Magyar–török háború (1521–26) és Zsigmond magyar király · Végvár és Zsigmond magyar király ·
15. század
A 15.
15. század és Magyar–török háború (1521–26) · 15. század és Végvár ·
1540-es évek
Nincs leírás.
1540-es évek és Magyar–török háború (1521–26) · 1540-es évek és Végvár ·
16. század
A 16.
16. század és Magyar–török háború (1521–26) · 16. század és Végvár ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyar–török háború (1521–26) és Végvár
- Mi van a közös Magyar–török háború (1521–26) és Végvár
- Közötti hasonlóságok Magyar–török háború (1521–26) és Végvár
Összehasonlítását Magyar–török háború (1521–26) és Végvár
Magyar–török háború (1521–26) 490 kapcsolatokat, ugyanakkor Végvár 154. Ami közös bennük 56, a Jaccard index 8.70% = 56 / (490 + 154).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar–török háború (1521–26) és Végvár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: