Közötti hasonlóságok Magyar–török háború (1521–26) és Oszmán Birodalom
Magyar–török háború (1521–26) és Oszmán Birodalom 69 közös dolog (a Uniópédia): A török kiűzése Magyarországról, Anatólia, Bécs, Bej, Belgrád, Bizánci Birodalom, Bosznia-Hercegovina, Budapest, Bulgária, Dalmácia, Dardanellák, Diván, Drúzok, Duna, Dzsingisz mongol nagykán, Eger, Egyiptom, Földközi-tenger, Fekete-tenger, Franciaország, Görögország, Habsburg Birodalom, Habsburg-család, Havasalföld, Horvátország, I. János magyar király, I. Szelim oszmán szultán, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Bajazid oszmán szultán, Irán, ..., Janicsár, Közép-Ázsia, Közel-Kelet, Konstantinápoly, Krími Tatár Kánság, Krími tatárok, Lengyelek, Libanon, Magyar Királyság, Magyarország, Mamlúk Birodalom, Máltai lovagrend, Mohács, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Muskéta, Nándorfehérvári diadal, Nikápolyi csata, Oszmán uralkodók listája, Pécs, Rákóczi-szabadságharc, Rodosz (sziget), Románok, Spanyolok, Spanyolország, Szíria, Szófia, Szeged, Szerémség, Szerbek, Szerbia, Török háborúk Magyarországon, Törökország, Tizenöt éves háború, V. Károly német-római császár, Várnai csata, Velencei Köztársaság, 17. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bővíteni index (39 több) »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
A török kiűzése Magyarországról és Magyar–török háború (1521–26) · A török kiűzése Magyarországról és Oszmán Birodalom ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és Magyar–török háború (1521–26) · Anatólia és Oszmán Birodalom ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Magyar–török háború (1521–26) · Bécs és Oszmán Birodalom ·
Bej
Ahmed bej A bej (törökül: bey; régiesen bég) egy oszmán cím, mely a pasák férfiivadékait és az ezredesi rendfokozatot nyert katonai és polgári hivatalnokokat illette; az előkelőbb európaiakat is megtisztelték néha ezzel a címmel.
Bej és Magyar–török háború (1521–26) · Bej és Oszmán Birodalom ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Magyar–török háború (1521–26) · Belgrád és Oszmán Birodalom ·
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Bizánci Birodalom és Magyar–török háború (1521–26) · Bizánci Birodalom és Oszmán Birodalom ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Bosznia-Hercegovina és Magyar–török háború (1521–26) · Bosznia-Hercegovina és Oszmán Birodalom ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Magyar–török háború (1521–26) · Budapest és Oszmán Birodalom ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Bulgária és Magyar–török háború (1521–26) · Bulgária és Oszmán Birodalom ·
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
Dalmácia és Magyar–török háború (1521–26) · Dalmácia és Oszmán Birodalom ·
Dardanellák
A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Ἑλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros. Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is.
Dardanellák és Magyar–török háború (1521–26) · Dardanellák és Oszmán Birodalom ·
Diván
A diván jelentése törökül tanács, gyülekezés, elsősorban pedig államtanács.
Diván és Magyar–török háború (1521–26) · Diván és Oszmán Birodalom ·
Drúzok
A drúzok az iszmáilita síita iszlámból kialakult egyistenhívő vallási közösség, amit Hamza ibn Alí perzsa misszionárius alapított a 10. században, Kairóban.
Drúzok és Magyar–török háború (1521–26) · Drúzok és Oszmán Birodalom ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Magyar–török háború (1521–26) · Duna és Oszmán Birodalom ·
Dzsingisz mongol nagykán
Dzsingisz (magyaros átírásban: Csingisz haan; kínai nevén: 成吉思汗; pinjin: Chéngjísīhán; magyaros átírásban: Csengcsiszihan), eredeti nevén Temüdzsin vagy Temudzsin (1162. április 16. – 1227. augusztus 18.) az első mongol nagykán (császár), a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója.
Dzsingisz mongol nagykán és Magyar–török háború (1521–26) · Dzsingisz mongol nagykán és Oszmán Birodalom ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Eger és Magyar–török háború (1521–26) · Eger és Oszmán Birodalom ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Egyiptom és Magyar–török háború (1521–26) · Egyiptom és Oszmán Birodalom ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Földközi-tenger és Magyar–török háború (1521–26) · Földközi-tenger és Oszmán Birodalom ·
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Fekete-tenger és Magyar–török háború (1521–26) · Fekete-tenger és Oszmán Birodalom ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Franciaország és Magyar–török háború (1521–26) · Franciaország és Oszmán Birodalom ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Görögország és Magyar–török háború (1521–26) · Görögország és Oszmán Birodalom ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Magyar–török háború (1521–26) · Habsburg Birodalom és Oszmán Birodalom ·
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Habsburg-család és Magyar–török háború (1521–26) · Habsburg-család és Oszmán Birodalom ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Havasalföld és Magyar–török háború (1521–26) · Havasalföld és Oszmán Birodalom ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Magyar–török háború (1521–26) · Horvátország és Oszmán Birodalom ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
I. János magyar király és Magyar–török háború (1521–26) · I. János magyar király és Oszmán Birodalom ·
I. Szelim oszmán szultán
I.
I. Szelim oszmán szultán és Magyar–török háború (1521–26) · I. Szelim oszmán szultán és Oszmán Birodalom ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar–török háború (1521–26) · I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom ·
II. Bajazid oszmán szultán
II.
II. Bajazid oszmán szultán és Magyar–török háború (1521–26) · II. Bajazid oszmán szultán és Oszmán Birodalom ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Irán és Magyar–török háború (1521–26) · Irán és Oszmán Birodalom ·
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Janicsár és Magyar–török háború (1521–26) · Janicsár és Oszmán Birodalom ·
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.
Közép-Ázsia és Magyar–török háború (1521–26) · Közép-Ázsia és Oszmán Birodalom ·
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Közel-Kelet és Magyar–török háború (1521–26) · Közel-Kelet és Oszmán Birodalom ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Konstantinápoly és Magyar–török háború (1521–26) · Konstantinápoly és Oszmán Birodalom ·
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Krími Tatár Kánság és Magyar–török háború (1521–26) · Krími Tatár Kánság és Oszmán Birodalom ·
Krími tatárok
A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.
Krími tatárok és Magyar–török háború (1521–26) · Krími tatárok és Oszmán Birodalom ·
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Lengyelek és Magyar–török háború (1521–26) · Lengyelek és Oszmán Birodalom ·
Libanon
Libanon, hivatalos nevén Libanoni Köztársaság (arab: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Libanon és Magyar–török háború (1521–26) · Libanon és Oszmán Birodalom ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Magyar Királyság és Magyar–török háború (1521–26) · Magyar Királyság és Oszmán Birodalom ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyar–török háború (1521–26) és Magyarország · Magyarország és Oszmán Birodalom ·
Mamlúk Birodalom
A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.
Magyar–török háború (1521–26) és Mamlúk Birodalom · Mamlúk Birodalom és Oszmán Birodalom ·
Máltai lovagrend
230x230px alt.
Máltai lovagrend és Magyar–török háború (1521–26) · Máltai lovagrend és Oszmán Birodalom ·
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Magyar–török háború (1521–26) és Mohács · Mohács és Oszmán Birodalom ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Magyar–török háború (1521–26) és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Oszmán Birodalom ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Magyar–török háború (1521–26) és Moldva (fejedelemség) · Moldva (fejedelemség) és Oszmán Birodalom ·
Muskéta
Tüzelő muskétások, mellettük pikások egy 2005-ös angliai hadijátékon. Jól megfigyelhető a muskétások öveire felakasztott, kiporciózott lőporos egységcsomagok A muskéta vagy muskatér a kézi tűzfegyverek csoportjába tartozó fegyver, a mai kézi lőfegyverek tulajdonképpeni elődje.
Magyar–török háború (1521–26) és Muskéta · Muskéta és Oszmán Birodalom ·
Nándorfehérvári diadal
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456.
Magyar–török háború (1521–26) és Nándorfehérvári diadal · Nándorfehérvári diadal és Oszmán Birodalom ·
Nikápolyi csata
A nikápolyi csata 1396.
Magyar–török háború (1521–26) és Nikápolyi csata · Nikápolyi csata és Oszmán Birodalom ·
Oszmán uralkodók listája
Az oszmán szultánok és kalifák listája uralkodásuk sorrendjében, lent a családfával a dinasztiaalapítástól a birodalom megszűnéséig (1299–1922/1924).
Magyar–török háború (1521–26) és Oszmán uralkodók listája · Oszmán Birodalom és Oszmán uralkodók listája ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Magyar–török háború (1521–26) és Pécs · Oszmán Birodalom és Pécs ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Magyar–török háború (1521–26) és Rákóczi-szabadságharc · Oszmán Birodalom és Rákóczi-szabadságharc ·
Rodosz (sziget)
Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.
Magyar–török háború (1521–26) és Rodosz (sziget) · Oszmán Birodalom és Rodosz (sziget) ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Magyar–török háború (1521–26) és Románok · Oszmán Birodalom és Románok ·
Spanyolok
A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.
Magyar–török háború (1521–26) és Spanyolok · Oszmán Birodalom és Spanyolok ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Magyar–török háború (1521–26) és Spanyolország · Oszmán Birodalom és Spanyolország ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Magyar–török háború (1521–26) és Szíria · Oszmán Birodalom és Szíria ·
Szófia
Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.
Magyar–török háború (1521–26) és Szófia · Oszmán Birodalom és Szófia ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Magyar–török háború (1521–26) és Szeged · Oszmán Birodalom és Szeged ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Magyar–török háború (1521–26) és Szerémség · Oszmán Birodalom és Szerémség ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Magyar–török háború (1521–26) és Szerbek · Oszmán Birodalom és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Magyar–török háború (1521–26) és Szerbia · Oszmán Birodalom és Szerbia ·
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Magyar–török háború (1521–26) és Török háborúk Magyarországon · Oszmán Birodalom és Török háborúk Magyarországon ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Magyar–török háború (1521–26) és Törökország · Oszmán Birodalom és Törökország ·
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Magyar–török háború (1521–26) és Tizenöt éves háború · Oszmán Birodalom és Tizenöt éves háború ·
V. Károly német-római császár
V.
Magyar–török háború (1521–26) és V. Károly német-római császár · Oszmán Birodalom és V. Károly német-római császár ·
Várnai csata
A várnai csata során 1444.
Magyar–török háború (1521–26) és Várnai csata · Oszmán Birodalom és Várnai csata ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Magyar–török háború (1521–26) és Velencei Köztársaság · Oszmán Birodalom és Velencei Köztársaság ·
17. század
A 17.
17. század és Magyar–török háború (1521–26) · 17. század és Oszmán Birodalom ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyar–török háború (1521–26) · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Oszmán Birodalom ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyar–török háború (1521–26) és Oszmán Birodalom
- Mi van a közös Magyar–török háború (1521–26) és Oszmán Birodalom
- Közötti hasonlóságok Magyar–török háború (1521–26) és Oszmán Birodalom
Összehasonlítását Magyar–török háború (1521–26) és Oszmán Birodalom
Magyar–török háború (1521–26) 490 kapcsolatokat, ugyanakkor Oszmán Birodalom 370. Ami közös bennük 69, a Jaccard index 8.02% = 69 / (490 + 370).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar–török háború (1521–26) és Oszmán Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: