Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
121 kapcsolatok: Ad Flexum, Augusztus 19., Augusztus 27., Balás Árpád, Bauer Rudolf, Bánvárth Sándor, Bíró Gyula (mezőgazdász), Berzsenyi-Janosits László, Chalupetzky Ferenc, Cserháti Sándor, Csiszár József, Czéh Sándor, December 30., Deininger Imre, Demokrata Néppárt, Farkas Mihály (gépészmérnök), Főherceg, Friedrich Haberlandt, Giesswein Sándor, Gottlieb Haberlandt, Gratz Ottó, Grábner Emil, Groffits Gábor, Gyárfás József, Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg, Hankóczy Jenő, Hóman Ottó, Hensch Árpád, Huszár Gál, Ivánfi Ede, Január 27., Január 28., Január 8., Július 18., Július 24., Június 25., Kadocsa Gyula, Közjegyző, Kern Herman, Kosutány Tamás, Kovács K. Zoltán, Krolopp Alfréd, Lajta, Lúcsony, Legány Ödön, Linhart György, Magyar nyelv, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Masch Antal, ..., Március 27., Megyei város (polgári korszak), Megyeszékhely, Mezőváros, Mezey Gyula, Michael Haberlandt, Moson, Moson vármegye, Mosoni-Duna, Mosonmagyaróvár, Mosonmagyaróvári járás, Nagyközség (polgári korszak), Német nyelv, Nikolaus Lenau, November 28., Nuricsán József, Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Osztrák–Magyar Bank, Pabst Henrik Vilmos, Pulay Gábor, Rajka, Rázsó Imre (növénynemesítő), Rendezett tanácsú város, Rovartan, Sass Gábor, Sattler János, Sporzon Pál (tanár, 1831–1917), Szále János Ignác, Székács Elemér, Szeptember 11., Szeptember 15., Szeptember 29., Szeptember 30., Szigetköz, Szily Pál, Tallós Prohászka István, Thallmayer Viktor, Tomka Gábor, Trianoni békeszerződés, Vasútállomás, Vörös Sándor, Villax Ödön, Vladár Endre, Wittmann Antal, 1-es főút (Magyarország), 1401-es mellékút (Magyarország), 1408-as mellékút (Magyarország), 15-ös főút (Magyarország), 1810, 1843, 1854, 1860, 1864, 1870, 1875, 1884, 1888, 1900, 1901, 1905, 1909, 1917, 1919, 1921, 1924, 1925, 1929, 1930, 1936, 1939, 86-os főút (Magyarország). Bővíteni index (71 több) »
Ad Flexum
Ad Flexum római kori település és katonai táborhely volt a mai Magyarország területén.
Új!!: Magyaróvár és Ad Flexum · Többet látni »
Augusztus 19.
Névnapok: Huba + Bernárd, Bernát, Emília, János, Lajos, Szebáld.
Új!!: Magyaróvár és Augusztus 19. · Többet látni »
Augusztus 27.
Névnapok: Gáspár + Cézár, Gazsó, Gibárt, József, Káldor, Mónika, Vilja.
Új!!: Magyaróvár és Augusztus 27. · Többet látni »
Balás Árpád
Az első sorban balról a második személy Balás Árpád Balás Árpád (Oravicabánya, 1840. szeptember 1. – Budapest, 1905. május 3.), egyetemi tanár, mezőgazdász, szakíró, 1897-től 1903-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója.
Új!!: Magyaróvár és Balás Árpád · Többet látni »
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf (Budapest, 1879. január 2. – Sósér, 1932. november 9.) olimpiai bajnok magyar diszkoszvető.
Új!!: Magyaróvár és Bauer Rudolf · Többet látni »
Bánvárth Sándor
Bánvárth Sándor (Várpalota, 1876. december 1. – Magyaróvár, 1930. szeptember 11.) a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatója, a Ferenc József-rend lovagkeresztese.
Új!!: Magyaróvár és Bánvárth Sándor · Többet látni »
Bíró Gyula (mezőgazdász)
Vitéz Bíró Gyula (Szentistvánfalva, 1894. augusztus 1. – Budapest, 1977. január 12.) mezőgazdász, jogász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1965).
Új!!: Magyaróvár és Bíró Gyula (mezőgazdász) · Többet látni »
Berzsenyi-Janosits László
Berzsenyi-Janosits László (Fiume, 1903. szeptember 2. – Keszthely, 1982. április 17.) növénynemesítő.
Új!!: Magyaróvár és Berzsenyi-Janosits László · Többet látni »
Chalupetzky Ferenc
Chalupetzky Ferenc (Magyaróvár, 1886. április 6. – Győr, 1951. augusztus 19.) magyar sakkmester, levelezési mester, újságíró, szakíró, sakkszervező, rendőrkapitány, győri városbíró.
Új!!: Magyaróvár és Chalupetzky Ferenc · Többet látni »
Cserháti Sándor
Cserháti Sándor, 1876-ig Hechtl Sándor (Győr, 1852. szeptember 14. – Magyaróvár, 1909. április 13.) tanár, mezőgazdasági szakíró.
Új!!: Magyaróvár és Cserháti Sándor · Többet látni »
Csiszár József
Csiszár József (Magyaróvár, 1901. augusztus 19. – Mosonmagyaróvár, 1955. október 13.) tejgazdasági szakember; mikrobiológiai tejipari technológus, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1952).
Új!!: Magyaróvár és Csiszár József · Többet látni »
Czéh Sándor
id.
Új!!: Magyaróvár és Czéh Sándor · Többet látni »
December 30.
Névnapok: Dávid + Anízia, Aníziusz, Dakó, Dénes, Dienes, Dókus, Dózsa, Hunor, Hunóra, Liberátusz, Libériusz, Libor, Libóriusz, Lotár, Margit, Sebő, Sebők, Szabin, Zalán, Zoárd, Zuárd.
Új!!: Magyaróvár és December 30. · Többet látni »
Deininger Imre
Komorrai Deininger Imre (Esztergom, 1844. május 7. – Budapest, 1918. december 31.) magyar mezőgazdász.
Új!!: Magyaróvár és Deininger Imre · Többet látni »
Demokrata Néppárt
A '''Demokrata Néppárt''' emléktáblája,Budapest, V. kerület, Galamb utca 4. '''Barankovics István''' (1906–1974) magyar hírlapíró, a Demokrata Néppárt elnöke 1945-től annak 1949. évi önfeloszlatásáig A Demokrata Néppárt (DNP) 1945 és 1949 között működött, a keresztényszocializmus ideológiáját és a parlamentáris demokrácia értékeit magának valló párt volt, melyet Barankovics István elnök vezetett.
Új!!: Magyaróvár és Demokrata Néppárt · Többet látni »
Farkas Mihály (gépészmérnök)
Farkas Mihály magyar gépészmérnök, vállalatvezető, kohó- és gépipari miniszterhelyettes.
Új!!: Magyaróvár és Farkas Mihály (gépészmérnök) · Többet látni »
Főherceg
Főherceg (Erzherzog) az osztrák Habsburg uralkodócsalád tagjainak címe.
Új!!: Magyaróvár és Főherceg · Többet látni »
Friedrich Haberlandt
Friedrich Haberlandt (magyarosan: Haberlandt Frigyes) (Pozsony, 1826. február 21. – Bécs, 1878. május 1.) osztrák agrártudós, tanár.
Új!!: Magyaróvár és Friedrich Haberlandt · Többet látni »
Giesswein Sándor
Giesswein Sándor (Tata, Komárom vm., 1856. február 4. – Budapest, 1923. november 15.) eszperantista, pápai prelátus, politikus, író, társadalomtudós, az MTA levelező tagja, keresztényszocialista politikus, országgyűlési képviselő, 1916-tól 1921-ig a Szent István Akadémia elnöke, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke.
Új!!: Magyaróvár és Giesswein Sándor · Többet látni »
Gottlieb Haberlandt
Gottlieb Johann Friedrich Haberlandt (Magyaróvár, 1854. november 28. – Berlin, 1945. január 30.) osztrák botanikus.
Új!!: Magyaróvár és Gottlieb Haberlandt · Többet látni »
Gratz Ottó
Gratz Ottó (Gölnicbánya, 1879. november 30. – Budapest, 1956. május 26.) magyar állatorvos, tejgazdasági szakember és szakíró.
Új!!: Magyaróvár és Gratz Ottó · Többet látni »
Grábner Emil
Grábner Emil, vezetékneve dokumentumokban olykor Grabner formában is előfordul (Gyula, 1878. július 22. – Mosonmagyaróvár, 1955. január 15.) a magyarországi növénynemesítés tudomány első művelője és megalapozója, kísérletügyi főigazgató.
Új!!: Magyaróvár és Grábner Emil · Többet látni »
Groffits Gábor
Groffits Gábor (Tótmegyer, 1880. március 21. – Keszthely, 1957. március 19.) egyetemi tanár, szakíró, építészmérnök, a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatója és tanára.
Új!!: Magyaróvár és Groffits Gábor · Többet látni »
Gyárfás József
Emléktáblája Mosonmagyaróváron Gyárfás József (eredeti neve: Grünwald; Garany, 1875. augusztus 7. – Mosonmagyaróvár, 1965. június 26.) kísérletügyi főigazgató, a mezőgazdaság kiemelkedő tudósa.
Új!!: Magyaróvár és Gyárfás József · Többet látni »
Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg
Habsburg–Tescheni Frigyes (ismert még mint Tescheni Frigyes főherceg,; Gross-Seelowitz, 1856. június 4. – Magyaróvár, 1936. december 30.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, tescheni herceg, Károly Ferdinánd főherceg és Habsburg–Nádori Erzsébet Franciska gyermeke, császári és királyi tábornagy, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka 1914 és 1917 között.
Új!!: Magyaróvár és Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg · Többet látni »
Hankóczy Jenő
Hankóczy Jenő (Pusztazselyke, 1879. február 24. – Budapest, 1939. március 2.) mezőgazdasági kutató, a búza- és lisztminőség kérdésének nemzetközi szakembere, a "farinométer" feltalálója.
Új!!: Magyaróvár és Hankóczy Jenő · Többet látni »
Hóman Ottó
Hóman Ottó (Magyaróvár, 1843. szeptember 30. – Budapest, 1903. április 15.) magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő, Hóman Bálint édesapja.
Új!!: Magyaróvár és Hóman Ottó · Többet látni »
Hensch Árpád
Hensch Árpád (Késmárk, 1847. október 26. – Budapest, 1913. július 17.) gazdasági akadémiai tanár, igazgató.
Új!!: Magyaróvár és Hensch Árpád · Többet látni »
Huszár Gál
Huszár Gál, Gallus Anaxius (1512. október 16. – Pápa, 1575. október 23.) reformátor, nyomdász, énekszerző, református szuperintendens.
Új!!: Magyaróvár és Huszár Gál · Többet látni »
Ivánfi Ede
Ivánfi Ede (1869-ig Jancsik Ede) (Somorja, 1821. április 21. – Magyaróvár, 1900. január 28.) piarista tanár, történész, elsősorban címertannal és Moson vármegye történetével foglalkozott.
Új!!: Magyaróvár és Ivánfi Ede · Többet látni »
Január 27.
Névnapok: Angelika + Andelin, Andelina, Angyal, Angyalka, Botár, Janek, János, Krizosztom, Krizsán, Lotár, Ulászló, Vincencia.
Új!!: Magyaróvár és Január 27. · Többet látni »
Január 28.
Névnapok: Károly, Karola + Aglent, Ágnes, Agnéta, Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Amál, Amália, Amilla, Apol, Apolka, Apollónia, Efraim, Gréta, Gréte, Grétea, Gyula, Inez, Manassé, Manfréd, Manfréda, Margit, Margita, Margitta, Margó, Péter, Pető, Tamás.
Új!!: Magyaróvár és Január 28. · Többet látni »
Január 8.
Névnapok: Gyöngyvér + Anasztáz, Apollinár, Apollinária, Erhard, Ince, Jukundusz, Jutas, Jutocsa, Kövecs, Polina, Polla, Szevér, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Tácia, Tas, Virág, Zerénd, Zerind.
Új!!: Magyaróvár és Január 8. · Többet látni »
Július 18.
Névnapok: Frigyes + Arnó, Arnold, Arnolda, Arnót, Frederik, Fremont, Hedda, Hédi, Hedvig, Jusztián, Jusztin, Kámea, Kamill, Kamilla, Kamilló, Lantos, Milán, Milka, Milla, Mila, Milli, Milton, Mirkó, Szemőke, Zomilla.
Új!!: Magyaróvár és Július 18. · Többet látni »
Július 24.
Névnapok: Kincső, Kinga + Bernárd, Bernát, Borisz, Borocs, Csenge, Csengele, Dániel, Daniló, Dános, Kiri, Kriszta, Krisztabella, Krisztiána, Krisztin, Krisztina, Levendula, Tina, Tinetta, Tinka.
Új!!: Magyaróvár és Július 24. · Többet látni »
Június 25.
Névnapok: Vilmos + Bocsárd, Ivola, Letta, Maxim, Maximilla, Viliam, Vilma, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika.
Új!!: Magyaróvár és Június 25. · Többet látni »
Kadocsa Gyula
Kadocsa Gyula (született: Kaufmann Gyula, Magyarkimle, 1880. február 20. – Budapest, 1962. február 26.) egyetemi tanár, a rovartan tudósa.
Új!!: Magyaróvár és Kadocsa Gyula · Többet látni »
Közjegyző
Közjegyzői iroda bejárata, Vigo, Spanyolország A közjegyző olyan hivatalos személy, akit a törvény közhitelességgel ruház fel, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson.
Új!!: Magyaróvár és Közjegyző · Többet látni »
Kern Herman
Kern Herman (Budapest, 1876. május 28. – Budapest, 1957. április 20.) gombaszakértő, növényvédelmi szakember.
Új!!: Magyaróvár és Kern Herman · Többet látni »
Kosutány Tamás
Kosutány Tamás (Nyírlugos, 1848. március 7. – Budapest, 1915. január 19.) magyar agrokémikus, mezőgazdasági szakíró, a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első magyarországi kezdeményezője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1894).
Új!!: Magyaróvár és Kosutány Tamás · Többet látni »
Kovács K. Zoltán
Kovács K. Zoltán (Magyaróvár, 1924. március 27. – Budapest, 2008. március 5.) magyar mezőgazdász, a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője, a Szabad Európa Rádió szerkesztője, a Barankovics István Alapítvány egyik alapítója.
Új!!: Magyaróvár és Kovács K. Zoltán · Többet látni »
Krolopp Alfréd
Krolopp Alfréd (Nagyszombat, 1872. január 25. – Óvár, 1939. június 25.) gazdasági akadémiai tanár, igazgató.
Új!!: Magyaróvár és Krolopp Alfréd · Többet látni »
Lajta
A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Magyaróvár és Lajta · Többet látni »
Lúcsony
Lúcsony egykori község Moson vármegyében, jelenleg Mosonmagyaróvár városrésze.
Új!!: Magyaróvár és Lúcsony · Többet látni »
Legány Ödön
Legány Ödön (Kassa, 1876. március 8. – Hatvan, 1944. augusztus 14.) magyar növénynemesítő.
Új!!: Magyaróvár és Legány Ödön · Többet látni »
Linhart György
Linhart György (Pest, 1844. június 16. – Magyaróvár, 1925. január 27.) fitopatológus, a magyar "növénykórtan atyja", botanikus, mikológus, gazdasági akadémiai tanár.
Új!!: Magyaróvár és Linhart György · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Magyaróvár és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Magyaróvár és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyaróvár és Magyarország · Többet látni »
Masch Antal
Masch Antal (Kuttenplan, 1809. március 19. – Magyaróvár, 1884. augusztus 27.) akadémiai tanár, igazgató.
Új!!: Magyaróvár és Masch Antal · Többet látni »
Március 27.
Névnapok: Hajnalka + Alap, Alpár, Archibald, Auguszta, Augusztina, Hajnal, János, Lida, Lídia, Marót, Nikodémia, Nikodémusz, Rupert, Ruperta.
Új!!: Magyaróvár és Március 27. · Többet látni »
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Új!!: Magyaróvár és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »
Megyeszékhely
Azokban az országokban, ahol léteznek megyék (vagy hasonló NUTS 3 szintű közigazgatási területi egységek), megyeszékhelynek nevezzük a megye ügyeit intéző hivatali szervezet működésének állandó helyt adó települést.
Új!!: Magyaróvár és Megyeszékhely · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Magyaróvár és Mezőváros · Többet látni »
Mezey Gyula
Mezey Gyula (Balassagyarmat, 1861. március 11. – Budapest, 1922. június 26.) növénykórtani szakember (fitopatológus), szakíró, gazdasági akadémiai tanár.
Új!!: Magyaróvár és Mezey Gyula · Többet látni »
Michael Haberlandt
Michael Haberlandt (Magyaróvár, 1860. szeptember 29. – Bécs, 1940. június 14.) osztrák etnológus.
Új!!: Magyaróvár és Michael Haberlandt · Többet látni »
Moson
1873-as térképen Moson(y) Wieselburg-ként szerepel a jobb felső részen Moson (németül: Wieselburg) Mosonmagyaróvár része, 1939-ig önálló község volt Moson, majd Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegyében, akkor egyesült Magyaróvárral.
Új!!: Magyaróvár és Moson · Többet látni »
Moson vármegye
Moson vármegye (németül Komitat Wieselburg, latinul: Comitatus Mosoniensis, szlovákul: Mošonská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Magyaróvár és Moson vármegye · Többet látni »
Mosoni-Duna
A Mosoni-Duna a Duna folyam jobbparti fattyúága.
Új!!: Magyaróvár és Mosoni-Duna · Többet látni »
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.
Új!!: Magyaróvár és Mosonmagyaróvár · Többet látni »
Mosonmagyaróvári járás
A Mosonmagyaróvári járás Győr-Moson-Sopron vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Magyaróvár és Mosonmagyaróvári járás · Többet látni »
Nagyközség (polgári korszak)
A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1871 és 1950 között.
Új!!: Magyaróvár és Nagyközség (polgári korszak) · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Magyaróvár és Német nyelv · Többet látni »
Nikolaus Lenau
Nikolaus Lenau eredeti nevén N. Franz Niembsch Edler von Strehlenau (Csatád/Lenauheim, ma Bánát, Románia, 1802. augusztus 13. – Bécs, Oberdöbling, 1850. augusztus 22.) német nyelven alkotó osztrák költő, a német biedermeier korának meghatározó alakja.
Új!!: Magyaróvár és Nikolaus Lenau · Többet látni »
November 28.
Névnapok: Stefánia + Dezdemóna, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Stefi, Szókratész, Terensz, Terestyén, Trisztán.
Új!!: Magyaróvár és November 28. · Többet látni »
Nuricsán József
Nuricsán József (Szamosújvár, 1860. május 28. – Csorvás, 1914. szeptember 15.) gazdasági akadémiai tanár.
Új!!: Magyaróvár és Nuricsán József · Többet látni »
Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
#ÁTIRÁNYÍTÁS SZE Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar.
Új!!: Magyaróvár és Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar · Többet látni »
Osztrák–Magyar Bank
záloglevele, 1905. április 1. A Bank által 1916-ban kibocsátott 1 koronás bankjegy Az Osztrák–Magyar Bank az Osztrák–Magyar Monarchia közös jegybankja volt.
Új!!: Magyaróvár és Osztrák–Magyar Bank · Többet látni »
Pabst Henrik Vilmos
Pabst Henrik Vilmos (Maar, 1798. szeptember 26. – Hütteldorf, 1868. július 10.) tanár, igazgató.
Új!!: Magyaróvár és Pabst Henrik Vilmos · Többet látni »
Pulay Gábor
Pulay Gábor István (Edve, 1927. október 3. – Budapest, 1975. október 27.) vegyészmérnök, mikrobiológus, a kémiai tudományok kandidátusa (1968), egyetemi tanár.
Új!!: Magyaróvár és Pulay Gábor · Többet látni »
Rajka
Rajka község Győr-Moson-Sopron vármegye Mosonmagyaróvári járásában.
Új!!: Magyaróvár és Rajka · Többet látni »
Rázsó Imre (növénynemesítő)
Rázsó Imre (Kisújszállás, 1873. július 20. – Budapest, 1922. április 15.) gazdasági akadémiai tanár, a hazai növénynemesítés egyik úttörője.
Új!!: Magyaróvár és Rázsó Imre (növénynemesítő) · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Magyaróvár és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Rovartan
#ÁTIRÁNYÍTÁS entomológia.
Új!!: Magyaróvár és Rovartan · Többet látni »
Sass Gábor
Sass Gábor (Budapest, 1891. november 28. – Győr, 1980.) gépészmérnök, egyetemi tanár.
Új!!: Magyaróvár és Sass Gábor · Többet látni »
Sattler János
Sattler János (Mosontétény, 1894. február 18. – Mosonmagyaróvár, 1944. december 5.) jogász, polgármester.
Új!!: Magyaróvár és Sattler János · Többet látni »
Sporzon Pál (tanár, 1831–1917)
Sporzon Pál (Galgóc, 1831. január 12. – Magyaróvár, 1917. március 27.) gazdasági akadémiai tanár.
Új!!: Magyaróvár és Sporzon Pál (tanár, 1831–1917) · Többet látni »
Szále János Ignác
Szále János Ignác (Magyaróvár, 1810. április 14. – Magyaróvár, 1870. április 13.) megyei hivatalnok, festő.
Új!!: Magyaróvár és Szále János Ignác · Többet látni »
Székács Elemér
Székács Elemér (Pest, 1870. szeptember 23. – Budapest, 1938. május 16.) magyar növénynemesítő, gazdasági író, mezőgazdász.
Új!!: Magyaróvár és Székács Elemér · Többet látni »
Szeptember 11.
. Névnapok: Teodóra + Dioméd, Elga, Emil, Emilián, Félix, Helma, Helza, Igor, Jácint, Milán, Milton.
Új!!: Magyaróvár és Szeptember 11. · Többet látni »
Szeptember 15.
Névnapok: Enikő, Melitta + Ajád, Bebóra, Bogát, Bogáta, Borisz, Borocs, Debóra, Dolóresz, Doloróza, Enőke, Hetény, Katalin, Katarina, Katerina, Kató, Lola, Lolita, Lolli, Loránd, Lóránt, Mária, Melissza, Melizand, Meluzina, Orlandó, Paméla, Töhötöm.
Új!!: Magyaróvár és Szeptember 15. · Többet látni »
Szeptember 29.
Névnapok: Mihály + Gábor, Gabos, Gábriel, Gabriella, Kapolcs, Mikes, Rafael, Ráfis.
Új!!: Magyaróvár és Szeptember 29. · Többet látni »
Szeptember 30.
Névnapok: Jeromos + Becse, Felícia, Honóra, Honória, Honorina, Honóriusz, Hunor, Izméne, Jeronima, Laborc, Médea, Norina, Örs, Szofi, Szófia, Viktor, Zsófi, Zsófia.
Új!!: Magyaróvár és Szeptember 30. · Többet látni »
Szigetköz
A Szigetköz a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája.
Új!!: Magyaróvár és Szigetköz · Többet látni »
Szily Pál
Szily Pál, született Schlesinger Pál Jakab (Budapest, 1878. május 16. – 1945. augusztus 18.) orvos, biokémiai kutató, Szily Aurél szemészorvos, egyetemi tanár bátyja.
Új!!: Magyaróvár és Szily Pál · Többet látni »
Tallós Prohászka István
Tallós Prohászka István (esetleg Prohászka Tallós István) (Somorja, 1896. november 8. – Újrónafő, 1974. november 10.) felvidéki magyar festő, illusztrátor, szakíró, közíró.
Új!!: Magyaróvár és Tallós Prohászka István · Többet látni »
Thallmayer Viktor
Thallmayer Viktor (Pétervárad, 1847. február 7. – Pusztabelecska, 1921. november 11.) gazdasági akadémiai tanár.
Új!!: Magyaróvár és Thallmayer Viktor · Többet látni »
Tomka Gábor
Tomka Gábor (Sóskút, 1912 – Pécs, 1980. november 25.) intézetvezető, kandidátus.
Új!!: Magyaróvár és Tomka Gábor · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Magyaróvár és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vasútállomás
Frankfurt Hauptbahnhof A vasúti közlekedés és a vasúti hálózat meghatározó részét képzik a vasútállomások.
Új!!: Magyaróvár és Vasútállomás · Többet látni »
Vörös Sándor
Kiskéri Vörös Sándor (Tata, 1847. február 28. – Budapest, 1918. április 30.) gazdasági akadémiai igazgató, udvari tanácsos.
Új!!: Magyaróvár és Vörös Sándor · Többet látni »
Villax Ödön
Villax Ödön (Karancsberény, 1899. szeptember 23. – Madrid, 1964. április 4.) magyar növénynemesítő, intézetigazgató.
Új!!: Magyaróvár és Villax Ödön · Többet látni »
Vladár Endre
Vladár Endre (Bia, 1888. szeptember 24. – Keszthely, 1967. szeptember 22.) tanszékvezető, akadémiai igazgató.
Új!!: Magyaróvár és Vladár Endre · Többet látni »
Wittmann Antal
Wittmann Antal (Sankt-Bernhard, 1770. október 26. – Wittingau, 1842. augusztus 31.) jószágigazgató, a magyaróvári gazdasági tanintézet megszervezője.
Új!!: Magyaróvár és Wittmann Antal · Többet látni »
1-es főút (Magyarország)
A Budapest-Bécs közötti betonút Az egykori 195-ös kilométerkő az 1-es főút eredeti nyomvonalán, Oroszvár után, az osztrák határ előtt Az 1-es számú főút Budapest XI. kerületéből indul ki és Hegyeshalomig, pontosabban az országhatár ottani átkelőjéig tart, Tatabánya, Komárom és Győr városokat is érintve.
Új!!: Magyaróvár és 1-es főút (Magyarország) · Többet látni »
1401-es mellékút (Magyarország)
Az 1401-es mellékút egy négyszámjegyű mellékút Győr-Moson-Sopron vármegyében; Győrt köti össze Mosonmagyaróvárral a Szigetközön keresztül.
Új!!: Magyaróvár és 1401-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
1408-as mellékút (Magyarország)
Az 1408-as mellékút egy több mint 18 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Győr-Moson-Sopron vármegyében; Mosonmagyaróvártól húzódik a Szigetköz északnyugati részén keresztül Rajkáig.
Új!!: Magyaróvár és 1408-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
15-ös főút (Magyarország)
A 15-ös főút (korábban 150-es főút) a 86-os főút folytatása, az E65-ös nemzetközi főút Mosonmagyaróvárt Rajkával és az országhatárral összekötő része.
Új!!: Magyaróvár és 15-ös főút (Magyarország) · Többet látni »
1810
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1810 · Többet látni »
1843
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1843 · Többet látni »
1854
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1854 · Többet látni »
1860
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1860 · Többet látni »
1864
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1864 · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1870 · Többet látni »
1875
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1875 · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1884 · Többet látni »
1888
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1888 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Magyaróvár és 1900 · Többet látni »
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Új!!: Magyaróvár és 1901 · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1905 · Többet látni »
1909
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1909 · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1917 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1919 · Többet látni »
1921
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1921 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1924 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1925 · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1929 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1930 · Többet látni »
1936
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1936 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Magyaróvár és 1939 · Többet látni »
86-os főút (Magyarország)
A 86-os számú másodrangú főút Rédicstől Szombathelyen és Csornán át Mosonmagyaróvárig tart.
Új!!: Magyaróvár és 86-os főút (Magyarország) · Többet látni »
