Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Magyarországi Tanácsköztársaság és Vörösterror

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyarországi Tanácsköztársaság és Vörösterror

Magyarországi Tanácsköztársaság vs. Vörösterror

A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919. A vörösterror egy áldozata, illusztráció Tormay Cécile ''An Outlaw's Diary'' című angol nyelven is megjelent művéből A vörösterror kifejezésen a kommunista mozgalom szimpatizánsai („vörösök”) által elkövetett nagyobb méretű, politikai indíttatású (ideológiai ellentétek által megalapozottan, rivális hatalmi csoportok tagjai ellen elkövetett) erőszakhullámokat értjük.

Közötti hasonlóságok Magyarországi Tanácsköztársaság és Vörösterror

Magyarországi Tanácsköztársaság és Vörösterror 12 közös dolog (a Uniópédia): Cserny József (parancsnok), Fehérterror, Kommunizmus, Lenin-fiúk, Leninizmus, Lukács György (filozófus), Magyarország, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Népszava, Orosz nyelv, Szamuely Tibor (népbiztos), Vlagyimir Iljics Lenin.

Cserny József (parancsnok)

Cserny József 1919-ben Cserny József, névváltozat: Cserni (Budapest, 1892. március 18. – Budapest, 1919. december 18.) bőripari munkás, hadi tengerész, majd a Cserny-csoport néven ismert terrorkülönítmény vezetője a Magyarországi Tanácsköztársaság idején.

Cserny József (parancsnok) és Magyarországi Tanácsköztársaság · Cserny József (parancsnok) és Vörösterror · Többet látni »

Fehérterror

A fehérterror egyik áldozata Magyarországon A fehérterror fogalmát több korszakban és több államföldrajzi térre értelmezve is lehet használni.

Fehérterror és Magyarországi Tanácsköztársaság · Fehérterror és Vörösterror · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Kommunizmus és Magyarországi Tanácsköztársaság · Kommunizmus és Vörösterror · Többet látni »

Lenin-fiúk

date.

Lenin-fiúk és Magyarországi Tanácsköztársaság · Lenin-fiúk és Vörösterror · Többet látni »

Leninizmus

A leninizmus (avagy másként bolsevizmus) ideológia, a marxizmus Vlagyimir Iljics Lenin általi sajátos továbbfejlesztése, amely figyelmen kívül hagyja Karl Marxnak azt a történelmi következtetését, hogy a tőkés rendszer a kapitalizmusnak csak a legfejlettebb állapotában lesz képes előre lépni a forradalmi, osztály nélküli társadalomba.

Leninizmus és Magyarországi Tanácsköztársaság · Leninizmus és Vörösterror · Többet látni »

Lukács György (filozófus)

Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.

Lukács György (filozófus) és Magyarországi Tanácsköztársaság · Lukács György (filozófus) és Vörösterror · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Magyarországi Tanácsköztársaság · Magyarország és Vörösterror · Többet látni »

Munkás-paraszt Vörös Hadsereg

A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.

Magyarországi Tanácsköztársaság és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Munkás-paraszt Vörös Hadsereg és Vörösterror · Többet látni »

Népszava

A Népszava nagy múltú magyar baloldali politikai napilap.

Magyarországi Tanácsköztársaság és Népszava · Népszava és Vörösterror · Többet látni »

Orosz nyelv

Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.

Magyarországi Tanácsköztársaság és Orosz nyelv · Orosz nyelv és Vörösterror · Többet látni »

Szamuely Tibor (népbiztos)

Szamuely Tibor, írói álnevén: Tiborcz (másként: Szamuelly, született: Szamueli) (Nyíregyháza, 1890. december 27. – Bécsújhely közelében, 1919. augusztus 2.) kommunista politikus, újságíró, a Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztoshelyettes és közoktatásügyi népbiztos, a kommün terrorszervezetének vezetője.

Magyarországi Tanácsköztársaság és Szamuely Tibor (népbiztos) · Szamuely Tibor (népbiztos) és Vörösterror · Többet látni »

Vlagyimir Iljics Lenin

Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.

Magyarországi Tanácsköztársaság és Vlagyimir Iljics Lenin · Vörösterror és Vlagyimir Iljics Lenin · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Magyarországi Tanácsköztársaság és Vörösterror

Magyarországi Tanácsköztársaság 166 kapcsolatokat, ugyanakkor Vörösterror 39. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 5.85% = 12 / (166 + 39).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyarországi Tanácsköztársaság és Vörösterror. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: