Magyarország az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságon és Magyarország az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyarország az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságon és Magyarország az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon

Magyarország az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságon vs. Magyarország az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon

Magyarország a Budapesten megrendezett 1966-os atlétikai Európa-bajnokság egyik részt vevő nemzete volt. Magyarország az Athénben megrendezett 1969-es atlétikai Európa-bajnokság egyik részt vevő nemzete volt.

Dalmati János

Dalmati János (Szabadhídvég, 1942. február 26. – 2020. szeptember 29.) magyar bajnok atléta, gyalogló, olimpikon.

Dalmati János és Magyarország az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságon · Dalmati János és Magyarország az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Eckschmiedt Sándor

Eckschmiedt Sándor (Budapest, 1938. október 25. – 2023. augusztus 12.) magyar atléta, edző, sportvezető, pszichológus.

Eckschmiedt Sándor és Magyarország az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságon · Eckschmiedt Sándor és Magyarország az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Kiss Antal (atléta)

Kiss Antal (Gyöngyös, 1935. december 30. – Tatabánya, 2021. április 7.) olimpiai ezüstérmes magyar atléta, gyalogló, edző.

Kiss Antal (atléta) és Magyarország az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságon · Kiss Antal (atléta) és Magyarország az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Kovács Annamária (atléta)

Kovács Annamária (Budapest, 1945. szeptember 14. – 2023. július 24. vagy előtte) olimpiai bronzérmes magyar atléta, ötpróbázó, gátfutó, az 1967-es év női sportolója.

Kovács Annamária (atléta) és Magyarország az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságon · Kovács Annamária (atléta) és Magyarország az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Kulcsár Gergely (atléta)

Kulcsár Gergely (Nagyhalász, 1934. március 10. – Vác, 2020. augusztus 12.) magyar atléta, olimpiai ezüst- és bronzérmes gerelyhajító, edző.

Kulcsár Gergely (atléta) és Magyarország az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságon · Kulcsár Gergely (atléta) és Magyarország az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Lovász Lázár

Lovász Lázár (Bácsistensegíts, Szerbia, 1942. május 24. – Pécs, 2023. április 17.) olimpiai bronzérmes magyar atléta, kalapácsvető.

Lovász Lázár és Magyarország az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságon · Lovász Lázár és Magyarország az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Magyarország az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságon · Magyarország és Magyarország az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Munkácsi Antónia

Munkácsi Antónia (Belgrád, Jugoszlávia, 1938. november 26. –) Európa-bajnoki ezüstérmes magyar futó, olimpikon.

Magyarország az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságon és Munkácsi Antónia · Magyarország az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon és Munkácsi Antónia · Többet látni »

Németh Angéla (atléta)

Németh Angéla, Ránky Mátyásné (Budapest, 1946. február 18. – Budapest, 2014. augusztus 5.) olimpiai bajnok magyar atléta, gerelyhajító.

Magyarország az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságon és Németh Angéla (atléta) · Magyarország az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon és Németh Angéla (atléta) · Többet látni »

Varjú Vilmos (atléta)

Varjú Vilmos (Gyula, 1937. június 10. – Budapest, 1994. február 17.) olimpiai bronzérmes, kétszeres Európa-bajnok atléta, súlylökő.

Magyarország az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságon és Varjú Vilmos (atléta) · Magyarország az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon és Varjú Vilmos (atléta) · Többet látni »

Zsivótzky Gyula

Zsivótzky Gyula (Budapest, 1937. február 25. – Budapest, 2007. szeptember 29.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok atléta, sportvezető.

Magyarország az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságon és Zsivótzky Gyula · Magyarország az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon és Zsivótzky Gyula · Többet látni »