Magyarország a 2010-es atlétikai Európa-bajnokságon és Magyarország a 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyarország a 2010-es atlétikai Európa-bajnokságon és Magyarország a 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon

Magyarország a 2010-es atlétikai Európa-bajnokságon vs. Magyarország a 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon

Magyarország a spanyol Barcelonában megrendezett 2010-es atlétikai Európa-bajnokság egyik részt vevő nemzete volt. Magyarország a finnországi Helsinkiben megrendezett 2012-es atlétikai Európa-bajnokság egyik részt vevő nemzete volt.

Baji Balázs

Baji Balázs (Békéscsaba, 1989. június 9. –) világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes magyar gátfutó.

Baji Balázs és Magyarország a 2010-es atlétikai Európa-bajnokságon · Baji Balázs és Magyarország a 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Deák Nagy Marcell

Deák Nagy Marcell (Budapest, 1992. január 28. –) magyar sprinter, főszáma a 400 m síkfutás.

Deák Nagy Marcell és Magyarország a 2010-es atlétikai Európa-bajnokságon · Deák Nagy Marcell és Magyarország a 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Kürthy Lajos (atléta)

Kürthy Lajos Imre (Mohács, 1986. október 22. –) magyar súlylökő.

Kürthy Lajos (atléta) és Magyarország a 2010-es atlétikai Európa-bajnokságon · Kürthy Lajos (atléta) és Magyarország a 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Kővágó Zoltán

Kővágó Zoltán (Szolnok, 1979. április 10. –) olimpiai ezüstérmes magyar atléta, diszkoszvető.

Kővágó Zoltán és Magyarország a 2010-es atlétikai Európa-bajnokságon · Kővágó Zoltán és Magyarország a 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Kiss Dániel (atléta)

Kiss Dániel (Budapest, 1982. február 12. –) Európa-bajnoki bronzérmes magyar gátfutó.

Kiss Dániel (atléta) és Magyarország a 2010-es atlétikai Európa-bajnokságon · Kiss Dániel (atléta) és Magyarország a 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Lukács Máté

Lukács Máté (Miskolc, 1979) a legsikeresebb magyar férfimodellek egyike.

Lukács Máté és Magyarország a 2010-es atlétikai Európa-bajnokságon · Lukács Máté és Magyarország a 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Magyarország a 2010-es atlétikai Európa-bajnokságon · Magyarország és Magyarország a 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Márton Anita

Márton Anita (Szeged, 1989. január 15. –) olimpiai bronzérmes, világbajnoki ezüstérmes, fedett pályás világbajnok magyar súlylökő.

Márton Anita és Magyarország a 2010-es atlétikai Európa-bajnokságon · Márton Anita és Magyarország a 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon · Többet látni »

Orbán Éva

Orbán Éva (Pápa, 1984. november 29. –) magyar kalapácsvető.

Magyarország a 2010-es atlétikai Európa-bajnokságon és Orbán Éva · Magyarország a 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon és Orbán Éva · Többet látni »

Papp Krisztina

Papp Krisztina (Verpelét, 1982. december 17. –) magyar futó.

Magyarország a 2010-es atlétikai Európa-bajnokságon és Papp Krisztina · Magyarország a 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon és Papp Krisztina · Többet látni »

Pars Krisztián

Pars Krisztián (Szentgotthárd, 1982. február 18. –) olimpiai bajnok magyar kalapácsvető.

Magyarország a 2010-es atlétikai Európa-bajnokságon és Pars Krisztián · Magyarország a 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon és Pars Krisztián · Többet látni »