Közötti hasonlóságok Magyarország és Török hódoltság
Magyarország és Török hódoltság 58 közös dolog (a Uniópédia): Adó, Alföld, Északi-középhegység, Bécs, Buda (történelmi település), Buda török kézre kerülése, Budai vilajet, Délvidék, Duna, Dunántúl, Erdély, Esztergom, Gabona, Gül Baba türbéje, Gellért-hegy, Habsburg-ház, Horvátország, Igazságszolgáltatás, Iszlám, Jobbágy, Karlócai béke, Kárpát-medence, Közigazgatás, Kecskemét, Kereszténység, Királyi Magyarország, Magyar belháború (1526–38), Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarországi Református Egyház, ..., Mohácsi csata, Nagyharsány, November 3., Nyugat-Európa, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Paprika, Partium, Pécs, Románia, Szarvasmarha, Székesfehérvár, Szent Liga (1684), Szerbek, Szerbia, Szigetvár, Szlovákok, Törökök, Temesvári vilajet, Termálvíz, Tizenöt éves háború, Tokaji borvidék, Zrínyi Miklós (költő), Zsigmond magyar király, 15. század, 1520-as évek, 16. század, 17. század. Bővíteni index (28 több) »
Adó
Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.
Adó és Magyarország · Adó és Török hódoltság ·
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Magyarország · Alföld és Török hódoltság ·
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Északi-középhegység és Magyarország · Északi-középhegység és Török hódoltság ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Magyarország · Bécs és Török hódoltság ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Magyarország · Buda (történelmi település) és Török hódoltság ·
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
Buda török kézre kerülése és Magyarország · Buda török kézre kerülése és Török hódoltság ·
Budai vilajet
A Budai vilajet pozíciós térképe Az 1541 és 1686 között fennálló Budai vilajet (vagy vilájet) az oszmán uralom alatt álló magyar területeken elsőként megszervezett és egyben legfontosabb oszmán közigazgatási egység volt.
Budai vilajet és Magyarország · Budai vilajet és Török hódoltság ·
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Délvidék és Magyarország · Délvidék és Török hódoltság ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Magyarország · Duna és Török hódoltság ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Dunántúl és Magyarország · Dunántúl és Török hódoltság ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Magyarország · Erdély és Török hódoltság ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Magyarország · Esztergom és Török hódoltság ·
Gabona
árpa és néhány gabonából készült élelmiszer Gabonatároló verem, Cserépváralja A gabona azoknak a perjeféléknek az összefoglaló elnevezése, amelyeket táplálkozás céljára felhasználható magjaik miatt termesztenek.
Gabona és Magyarország · Gabona és Török hódoltság ·
Gül Baba türbéje
Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai hídfője közelében.
Gül Baba türbéje és Magyarország · Gül Baba türbéje és Török hódoltság ·
Gellért-hegy
A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).
Gellért-hegy és Magyarország · Gellért-hegy és Török hódoltság ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és Magyarország · Habsburg-ház és Török hódoltság ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Magyarország · Horvátország és Török hódoltság ·
Igazságszolgáltatás
Az igazságszolgáltatás, vagy bírói szervezet a hatalmi ágak szétválasztásán alapuló rendszerekben a klasszikus három hatalmi ág egyike.
Igazságszolgáltatás és Magyarország · Igazságszolgáltatás és Török hódoltság ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Iszlám és Magyarország · Iszlám és Török hódoltság ·
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Jobbágy és Magyarország · Jobbágy és Török hódoltság ·
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Karlócai béke és Magyarország · Karlócai béke és Török hódoltság ·
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Kárpát-medence és Magyarország · Kárpát-medence és Török hódoltság ·
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Közigazgatás és Magyarország · Közigazgatás és Török hódoltság ·
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Kecskemét és Magyarország · Kecskemét és Török hódoltság ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Kereszténység és Magyarország · Kereszténység és Török hódoltság ·
Királyi Magyarország
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.
Királyi Magyarország és Magyarország · Királyi Magyarország és Török hódoltság ·
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
Magyar belháború (1526–38) és Magyarország · Magyar belháború (1526–38) és Török hódoltság ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Magyar Királyság és Magyarország · Magyar Királyság és Török hódoltság ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar nyelv és Magyarország · Magyar nyelv és Török hódoltság ·
Magyarországi Református Egyház
A Magyarországi Református Egyház a Magyarországon bejegyzett református egyház hivatalos elnevezése.
Magyarország és Magyarországi Református Egyház · Magyarországi Református Egyház és Török hódoltság ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Magyarország és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Török hódoltság ·
Nagyharsány
Nagyharsány község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Magyarország és Nagyharsány · Nagyharsány és Török hódoltság ·
November 3.
Névnapok: Győző + Bálint, Bertold, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ida, Malakiás, Szilvia, Szilvió, Szilviusz, Valentin.
Magyarország és November 3. · November 3. és Török hódoltság ·
Nyugat-Európa
Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.
Magyarország és Nyugat-Európa · Nyugat-Európa és Török hódoltság ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Magyarország és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Török hódoltság ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Magyarország és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Török hódoltság ·
Paprika
A paprikát, azaz a Capsicum nemzetséget a burgonyafélék (Solanaceae) családjába soroljuk.
Magyarország és Paprika · Paprika és Török hódoltság ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Magyarország és Partium · Partium és Török hódoltság ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Magyarország és Pécs · Pécs és Török hódoltság ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Magyarország és Románia · Románia és Török hódoltság ·
Szarvasmarha
A szarvasmarha (Bos taurus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.
Magyarország és Szarvasmarha · Szarvasmarha és Török hódoltság ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Magyarország és Székesfehérvár · Székesfehérvár és Török hódoltság ·
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
Magyarország és Szent Liga (1684) · Szent Liga (1684) és Török hódoltság ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Magyarország és Szerbek · Szerbek és Török hódoltság ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Magyarország és Szerbia · Szerbia és Török hódoltság ·
Szigetvár
Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.
Magyarország és Szigetvár · Szigetvár és Török hódoltság ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Magyarország és Szlovákok · Szlovákok és Török hódoltság ·
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Magyarország és Törökök · Török hódoltság és Törökök ·
Temesvári vilajet
Kárpát-medence 1683-ban A Temesvári vilajet (vagy más írásmóddal Vilájet, Ejálet, Beglerbégség, Pasalik (vagy Eyâlet-i Tımışvar Temesvár Eyaleti vagy Tamışvar Eyaleti, vagy Paşalâcul Temesvár, vagy Temišvarski ejalet) az Oszmán Birodalom tartománya volt 1552–1716 között. 1552-ben Temesvár török bevétele után a Partium, a Tisza és a Duna közötti területen alakult meg. Az 1699-es karlócai béke is oszmán kézen hagyta, 1716-ban a császári csapatok foglalták el. Északon a Marosig vagy a Körösökig terjedt. 1658-tól kezdve Jenői vilajetként is említik. Székhelye Jenő (Borosjenő), illetve Temesvár.A Budai vilajet vezetőjének, a budai pasának volt alárendelve.
Magyarország és Temesvári vilajet · Török hódoltság és Temesvári vilajet ·
Termálvíz
300px A termálvíz vagy hévíz az a felszín alatti víz, amelynek hőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot.
Magyarország és Termálvíz · Török hódoltság és Termálvíz ·
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Magyarország és Tizenöt éves háború · Török hódoltság és Tizenöt éves háború ·
Tokaji borvidék
A Tokaji borvidék vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke, 1737 óta.
Magyarország és Tokaji borvidék · Török hódoltság és Tokaji borvidék ·
Zrínyi Miklós (költő)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
Magyarország és Zrínyi Miklós (költő) · Török hódoltság és Zrínyi Miklós (költő) ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Magyarország és Zsigmond magyar király · Török hódoltság és Zsigmond magyar király ·
15. század
A 15.
15. század és Magyarország · 15. század és Török hódoltság ·
1520-as évek
Nincs leírás.
1520-as évek és Magyarország · 1520-as évek és Török hódoltság ·
16. század
A 16.
16. század és Magyarország · 16. század és Török hódoltság ·
17. század
A 17.
17. század és Magyarország · 17. század és Török hódoltság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyarország és Török hódoltság
- Mi van a közös Magyarország és Török hódoltság
- Közötti hasonlóságok Magyarország és Török hódoltság
Összehasonlítását Magyarország és Török hódoltság
Magyarország 1188 kapcsolatokat, ugyanakkor Török hódoltság 222. Ami közös bennük 58, a Jaccard index 4.11% = 58 / (1188 + 222).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyarország és Török hódoltság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: