Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyarország és Pest vármegye

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyarország és Pest vármegye

Magyarország vs. Pest vármegye

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül. Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.

Közötti hasonlóságok Magyarország és Pest vármegye

Magyarország és Pest vármegye 46 közös dolog (a Uniópédia): A középkori Magyar Királyság története, Alföld, Ócsa, Érd, Bács-Kiskun vármegye, Börzsöny (hegység), Buda (történelmi település), Budapest, Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió, Cegléd, Duna, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Dunakanyar, Főváros, Fejér vármegye, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Gödöllő, Heves vármegye, I. István magyar király, Ipoly, Járás, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Közép-Magyarország, Kereszténydemokrata Néppárt, Kiskunság, Kiskunsági Nemzeti Park, Komárom-Esztergom vármegye, Kossuth Lajos, Második világháború, Megyei jogú város (önkormányzati rendszer), ..., Nagybörzsöny, Nógrád vármegye, Pest (történelmi település), Pilis (hegység), Pusztavacs, Ráckeve, Síkság, Szentendre, Szlovákia, Török hódoltság, Természetvédelmi terület, Tisza, Vácrátót, Visegrád, Visegrádi-hegység, 19. század. Bővíteni index (16 több) »

A középkori Magyar Királyság története

Géza fejedelem nyugat felé fordult, 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. (Nagy) Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle.

A középkori Magyar Királyság története és Magyarország · A középkori Magyar Királyság története és Pest vármegye · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Alföld és Magyarország · Alföld és Pest vármegye · Többet látni »

Ócsa

Ócsa város Pest vármegyében, a Gyáli járásban, a budapesti agglomerációban, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre.

Ócsa és Magyarország · Ócsa és Pest vármegye · Többet látni »

Érd

Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.

Érd és Magyarország · Érd és Pest vármegye · Többet látni »

Bács-Kiskun vármegye

Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.

Bács-Kiskun vármegye és Magyarország · Bács-Kiskun vármegye és Pest vármegye · Többet látni »

Börzsöny (hegység)

A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik.

Börzsöny (hegység) és Magyarország · Börzsöny (hegység) és Pest vármegye · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Buda (történelmi település) és Magyarország · Buda (történelmi település) és Pest vármegye · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Magyarország · Budapest és Pest vármegye · Többet látni »

Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió

Duna–Ipoly Nemzeti Park.

Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió és Magyarország · Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió és Pest vármegye · Többet látni »

Cegléd

Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.

Cegléd és Magyarország · Cegléd és Pest vármegye · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Duna és Magyarország · Duna és Pest vármegye · Többet látni »

Duna–Ipoly Nemzeti Park

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.

Duna–Ipoly Nemzeti Park és Magyarország · Duna–Ipoly Nemzeti Park és Pest vármegye · Többet látni »

Dunakanyar

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.

Dunakanyar és Magyarország · Dunakanyar és Pest vármegye · Többet látni »

Főváros

A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.

Főváros és Magyarország · Főváros és Pest vármegye · Többet látni »

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Fejér vármegye és Magyarország · Fejér vármegye és Pest vármegye · Többet látni »

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyarország · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Pest vármegye · Többet látni »

Gödöllő

Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.

Gödöllő és Magyarország · Gödöllő és Pest vármegye · Többet látni »

Heves vármegye

Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.

Heves vármegye és Magyarország · Heves vármegye és Pest vármegye · Többet látni »

I. István magyar király

I.

I. István magyar király és Magyarország · I. István magyar király és Pest vármegye · Többet látni »

Ipoly

A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.

Ipoly és Magyarország · Ipoly és Pest vármegye · Többet látni »

Járás

Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.

Járás és Magyarország · Járás és Pest vármegye · Többet látni »

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Magyarország · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Pest vármegye · Többet látni »

Közép-Magyarország

Közép-Magyarországi régió elhelyezkedése Közép-Magyarország a három magyarországi statisztikai nagyrégió egyike.

Közép-Magyarország és Magyarország · Közép-Magyarország és Pest vármegye · Többet látni »

Kereszténydemokrata Néppárt

A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.

Kereszténydemokrata Néppárt és Magyarország · Kereszténydemokrata Néppárt és Pest vármegye · Többet látni »

Kiskunság

A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.

Kiskunság és Magyarország · Kiskunság és Pest vármegye · Többet látni »

Kiskunsági Nemzeti Park

A Kiskunsági Nemzeti parkot 1975.

Kiskunsági Nemzeti Park és Magyarország · Kiskunsági Nemzeti Park és Pest vármegye · Többet látni »

Komárom-Esztergom vármegye

Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.

Komárom-Esztergom vármegye és Magyarország · Komárom-Esztergom vármegye és Pest vármegye · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Kossuth Lajos és Magyarország · Kossuth Lajos és Pest vármegye · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Második világháború és Magyarország · Második világháború és Pest vármegye · Többet látni »

Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.

Magyarország és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Pest vármegye · Többet látni »

Nagybörzsöny

Nagybörzsöny község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Magyarország és Nagybörzsöny · Nagybörzsöny és Pest vármegye · Többet látni »

Nógrád vármegye

Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.

Magyarország és Nógrád vármegye · Nógrád vármegye és Pest vármegye · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Magyarország és Pest (történelmi település) · Pest (történelmi település) és Pest vármegye · Többet látni »

Pilis (hegység)

A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest (Békásmegyer, Csillaghegy) és Esztergom között.

Magyarország és Pilis (hegység) · Pest vármegye és Pilis (hegység) · Többet látni »

Pusztavacs

Pusztavacs község Pest vármegyében, a Dabasi járásban.

Magyarország és Pusztavacs · Pest vármegye és Pusztavacs · Többet látni »

Ráckeve

Ráckeve (macedónul: Рацкеве) város a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna partján, Pest vármegye Ráckevei járásában, melynek a székhelye.

Magyarország és Ráckeve · Pest vármegye és Ráckeve · Többet látni »

Síkság

Az Alföld nagy része tökéletes síkság Síkságnak nevezzük a földfelszín azon részeit, ahol nagy területen nincsen 30 méternél nagyobb szintkülönbség, valamint majdnem vízszintes a terület (legfeljebb 6%-os lejtésig).

Magyarország és Síkság · Pest vármegye és Síkság · Többet látni »

Szentendre

Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.

Magyarország és Szentendre · Pest vármegye és Szentendre · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Magyarország és Szlovákia · Pest vármegye és Szlovákia · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Magyarország és Török hódoltság · Pest vármegye és Török hódoltság · Többet látni »

Természetvédelmi terület

Budapest XVI. kerületében, Cinkota mellett Természetvédelmi terület: Magyarország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme.

Magyarország és Természetvédelmi terület · Pest vármegye és Természetvédelmi terület · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Magyarország és Tisza · Pest vármegye és Tisza · Többet látni »

Vácrátót

Vácrátót község Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.

Magyarország és Vácrátót · Pest vármegye és Vácrátót · Többet látni »

Visegrád

Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Magyarország és Visegrád · Pest vármegye és Visegrád · Többet látni »

Visegrádi-hegység

A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.

Magyarország és Visegrádi-hegység · Pest vármegye és Visegrádi-hegység · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Magyarország · 19. század és Pest vármegye · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Magyarország és Pest vármegye

Magyarország 1188 kapcsolatokat, ugyanakkor Pest vármegye 325. Ami közös bennük 46, a Jaccard index 3.04% = 46 / (1188 + 325).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyarország és Pest vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »