Magyarország és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyarország és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió

Magyarország vs. Nyugat-Dunántúl turisztikai régió

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül. Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a magyarországi idegenforgalmi régiók egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.

Őriszentpéter

Árpád-kori műemléktemplom (Templomszer) A műemléktemplom romanikus kapuja Őriszentpéter, templom légi felvételen Őriszentpéter Vas vármegye délnyugati csücskében, a Körmendi járásban fekvő város, az „Őrség fővárosa”.

Magyarország és Őriszentpéter · Nyugat-Dunántúl turisztikai régió és Őriszentpéter · Többet látni »

Őrségi Nemzeti Park

Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002.

Magyarország és Őrségi Nemzeti Park · Nyugat-Dunántúl turisztikai régió és Őrségi Nemzeti Park · Többet látni »

Észak-Alföld turisztikai régió

Az észak-alföldi régió területének nagyobb része megegyezik az Észak-Alföld turisztikai régióval, egy kisebb része (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északkeleti területe és Hajdú-Bihar vármegye északnyugati csücske) pedig a Tisza-tó turisztikai régióhoz tartozik.

Észak-Alföld turisztikai régió és Magyarország · Észak-Alföld turisztikai régió és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Észak-Magyarország turisztikai régió

Észak-Magyarország területének legnagyobb része megegyezik az Észak-Magyarország turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: a Börzsöny hegység Nógrád vármegyére eső vidéke (Nógrád és Diósjenő környéke) a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Heves vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legdélibb területei pedig a Tisza-tó turisztikai régió részét képezik.

Észak-Magyarország turisztikai régió és Magyarország · Észak-Magyarország turisztikai régió és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Balaton

Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Balaton és Magyarország · Balaton és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Balaton turisztikai régió

A Balaton Közép-Európa (és egyben Magyarország) legnagyobb tava, amely három régió (Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl) és három vármegye (Somogy, Veszprém, Zala) határán fekszik.

Balaton turisztikai régió és Magyarország · Balaton turisztikai régió és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Balf

Kilátás a Temető-dombról Érdekes kéménydíszítés Balf (németül: Wolfs, régi nevén Sankt Wolfgang) Sopron településrésze, 1985-ig önálló község.

Balf és Magyarország · Balf és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Bük

Bük város Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.

Bük és Magyarország · Bük és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió

Duna–Ipoly Nemzeti Park.

Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió és Magyarország · Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Dél-Alföld turisztikai régió

A Dél-Alföld turisztikai régió területe megegyezik a Dél-Alföld régióval.

Dél-Alföld turisztikai régió és Magyarország · Dél-Alföld turisztikai régió és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Dél-Dunántúl turisztikai régió

Dél-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül A dél-dunántúli régió területe megegyezik a Dél-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Somogy vármegye északi, Balaton-menti területét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik.

Dél-Dunántúl turisztikai régió és Magyarország · Dél-Dunántúl turisztikai régió és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Esterházy-kastély (Fertőd)

A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója.

Esterházy-kastély (Fertőd) és Magyarország · Esterházy-kastély (Fertőd) és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Fertő–Hanság Nemzeti Park

A Fertő tó a NASA műholdas felvételén A „Sziki őszirózsa” tanösvény táblája Fertő-Hanság Nemzeti Park, Rév-Kócsagvár A Fertő–Hanság Nemzeti Park Magyarország északnyugati területén fekszik.

Fertő–Hanság Nemzeti Park és Magyarország · Fertő–Hanság Nemzeti Park és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Fertőd

Fertőd (horvátul: Herceško) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Fertőd és Magyarország · Fertőd és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Fertőrákos

A községháza Hosszúházas beépítés A püspöki kastély Az egykori várfal részlete Fertőrákos (horvátul: Krojspuh, régies németül: Krewspach) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban, a járásszékelytől mintegy tíz kilométerre északkeletre, közvetlenül az osztrák határ mellett.

Fertőrákos és Magyarország · Fertőrákos és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Göcsej

A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság (régi népies neve Göcsejország) a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala vármegye területén.

Göcsej és Magyarország · Göcsej és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Gyógyfürdő

Hévíz, gyógytó Hajdúszoboszló Zalakaros Kehida Termál A Széchenyi Gyógyfürdő főbejárata A gyógyfürdő olyan gyógyintézmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (például gázelőfordulás) felhasználásával balneoterápiás fürdőkezelést nyújt.

Gyógyfürdő és Magyarország · Gyógyfürdő és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Győr és Magyarország · Győr és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Győr-Moson-Sopron vármegye

Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.

Győr-Moson-Sopron vármegye és Magyarország · Győr-Moson-Sopron vármegye és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Ják

Ják község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban, nem messze az osztrák határtól, Burgenland tartománytól.

Ják és Magyarország · Ják és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Közép-Dunántúl turisztikai régió

A Közép-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül A Közép-Dunántúl turisztikai régiót Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegye alkotja, leszámítva a Balaton környékét, ami egy önálló idegenforgalmi régió, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Magyarország · Közép-Dunántúl turisztikai régió és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Kőszeg

A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.

Kőszeg és Magyarország · Kőszeg és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Kehidakustány

Kehidakustány község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.

Kehidakustány és Magyarország · Kehidakustány és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Lébény

Lébény város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

Lébény és Magyarország · Lébény és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Lenti

Lenti város Zala vármegyében, a Lenti járás székhelye.

Lenti és Magyarország · Lenti és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.

Magyarország és Mosonmagyaróvár · Mosonmagyaróvár és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Nagycenk

Nagycenk nagyközség Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Magyarország és Nagycenk · Nagycenk és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Népművészet

A néprajztudomány felfogásában népművészetnek tekinthető minden olyan műalkotás, amelyeket a hagyományos paraszti társadalom (népi kultúra), illetve Európán kívül a törzsi társadalmak természeti népei hoztak létre.

Magyarország és Népművészet · Népművészet és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Pannonhalmi Bencés Főapátság A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.

Magyarország és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Nyugat-Dunántúl turisztikai régió és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

Sárvár

Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.

Magyarország és Sárvár · Nyugat-Dunántúl turisztikai régió és Sárvár · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Magyarország és Sopron · Nyugat-Dunántúl turisztikai régió és Sopron · Többet látni »

Szalafő

Szalafő község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Magyarország és Szalafő · Nyugat-Dunántúl turisztikai régió és Szalafő · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Magyarország és Szombathely · Nyugat-Dunántúl turisztikai régió és Szombathely · Többet látni »

Tisza-tó turisztikai régió

A Tisza-tó látképe A Tisza-tó turisztikai régiót Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egy-egy része alkotja.

Magyarország és Tisza-tó turisztikai régió · Nyugat-Dunántúl turisztikai régió és Tisza-tó turisztikai régió · Többet látni »

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Magyarország és Vas vármegye · Nyugat-Dunántúl turisztikai régió és Vas vármegye · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Magyarország és Zala vármegye · Nyugat-Dunántúl turisztikai régió és Zala vármegye · Többet látni »

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

Magyarország és Zalaegerszeg · Nyugat-Dunántúl turisztikai régió és Zalaegerszeg · Többet látni »