Magyarország és Megyei város (polgári korszak)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyarország és Megyei város (polgári korszak)

Magyarország vs. Megyei város (polgári korszak)

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül. A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Békéscsaba és Magyarország · Békéscsaba és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Magyarország · Budapest és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Cegléd

Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.

Cegléd és Magyarország · Cegléd és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Csongrád (település)

Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.

Csongrád (település) és Magyarország · Csongrád (település) és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Eger és Magyarország · Eger és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Esztergom és Magyarország · Esztergom és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Gyula (Magyarország)

Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.

Gyula (Magyarország) és Magyarország · Gyula (Magyarország) és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszló (németül: Sobols, románul: Soboslău, régen: Szoboszló) Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar vármegye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található.

Hajdúszoboszló és Magyarország · Hajdúszoboszló és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Kalocsa

Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.

Kalocsa és Magyarország · Kalocsa és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.

Kaposvár és Magyarország · Kaposvár és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Kőszeg

A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.

Kőszeg és Magyarország · Kőszeg és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Kiskunhalas

Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.

Kiskunhalas és Magyarország · Kiskunhalas és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Komárom (Magyarország)

Komárom (szlovákul: Komárno, latinul: Camarum vagy Comaromium), nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.

Komárom (Magyarország) és Magyarország · Komárom (Magyarország) és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Makó

Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.

Magyarország és Makó · Makó és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Mohács

Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.

Magyarország és Mohács · Megyei város (polgári korszak) és Mohács · Többet látni »

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.

Magyarország és Mosonmagyaróvár · Megyei város (polgári korszak) és Mosonmagyaróvár · Többet látni »

Nagykanizsa

Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

Magyarország és Nagykanizsa · Megyei város (polgári korszak) és Nagykanizsa · Többet látni »

Nógrád vármegye

Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.

Magyarország és Nógrád vármegye · Megyei város (polgári korszak) és Nógrád vármegye · Többet látni »

Nyíregyháza

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.

Magyarország és Nyíregyháza · Megyei város (polgári korszak) és Nyíregyháza · Többet látni »

Orosháza

Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.

Magyarország és Orosháza · Megyei város (polgári korszak) és Orosháza · Többet látni »

Pápa (település)

Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.

Magyarország és Pápa (település) · Megyei város (polgári korszak) és Pápa (település) · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Magyarország és Románia · Megyei város (polgári korszak) és Románia · Többet látni »

Salgótarján

Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.

Magyarország és Salgótarján · Megyei város (polgári korszak) és Salgótarján · Többet látni »

Szekszárd

római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.

Magyarország és Szekszárd · Megyei város (polgári korszak) és Szekszárd · Többet látni »

Szentendre

Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.

Magyarország és Szentendre · Megyei város (polgári korszak) és Szentendre · Többet látni »

Szentes

Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.

Magyarország és Szentes · Megyei város (polgári korszak) és Szentes · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Magyarország és Szolnok · Megyei város (polgári korszak) és Szolnok · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Magyarország és Szombathely · Megyei város (polgári korszak) és Szombathely · Többet látni »

Tatabánya

Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.

Magyarország és Tatabánya · Megyei város (polgári korszak) és Tatabánya · Többet látni »

Túrkeve

Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában, a Nagykunság szívében, a Hortobágy-Berettyó partján helyezkedik el.

Magyarország és Túrkeve · Megyei város (polgári korszak) és Túrkeve · Többet látni »

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

Magyarország és Vármegye · Megyei város (polgári korszak) és Vármegye · Többet látni »

Város

VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.

Magyarország és Város · Megyei város (polgári korszak) és Város · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Magyarország és Veszprém · Megyei város (polgári korszak) és Veszprém · Többet látni »

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

Magyarország és Zalaegerszeg · Megyei város (polgári korszak) és Zalaegerszeg · Többet látni »