Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Magyarország és Magyarország építészete
Magyarország és Magyarország építészete 72 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Anjou-kor, Anonymus, Buda (történelmi település), Budai Várnegyed, Budapest, Budavári Palota, Cseszneki vár, Diósgyőri vár, Diktatúra, Dunántúl, Eger, Első világháború, Erdély, Esterházy-kastély (Fertőd), Esztergom, Esztergomi bazilika, Európa, Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia, Géza magyar fejedelem, Győr, Gyula (Magyarország), Honfoglalás, I. István magyar király, I. Lajos magyar király, I. Mátyás magyar király, Iparművészeti Múzeum, IV. Béla magyar király, Képes krónika, Kecskemét, ..., Klasszicizmus, Lechner Ödön, Magyar Állami Operaház, Magyar Királyság, Magyar népi építészet, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarok, Majki műemlékegyüttes, Margit-sziget, Mária Terézia magyar királynő, Második világháború, Mór stílus, Miskolc, Mohácsi csata, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nagyvázsony, Neoreneszánsz, Nyírbátor, Országház, Pannonhalmi Bencés Főapátság, Pécs, Püspöki palota (Székesfehérvár), Pest (történelmi település), Pesti Vigadó, Reformkor, Reneszánsz, Savoyai Jenő, Sárospatak, Sopron, Szécsény, Székesfehérvár, Szeged, Szláv népek, Szombathely, Szovjetunió, Török hódoltság, Veszprém, Visegrád, 17. század, 18. század, 19. század. Bővíteni index (42 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Magyarország · Alföld és Magyarország építészete ·
Anjou-kor
Nagy Lajos uralkodása idején A magyar történelemben Anjou-kor alatt azt az 1308 és 1395 közötti időszakot értjük, amikor a Capeting–Anjou-ház magyar királyi ágából származó Károly Róbert, Nagy Lajos és Mária királynő, valamint a durazzói ágból való Kis Károly uralkodtak a Magyar Királyságban.
Anjou-kor és Magyarország · Anjou-kor és Magyarország építészete ·
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Anonymus és Magyarország · Anonymus és Magyarország építészete ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Magyarország · Buda (történelmi település) és Magyarország építészete ·
Budai Várnegyed
A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.
Budai Várnegyed és Magyarország · Budai Várnegyed és Magyarország építészete ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Magyarország · Budapest és Magyarország építészete ·
Budavári Palota
A Budavári Palota (németül Burgpalast, törökül Budin Kalesi vagy Budin Sarayi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota.
Budavári Palota és Magyarország · Budavári Palota és Magyarország építészete ·
Cseszneki vár
A cseszneki vár a Bakony hegységben, a Győr és Zirc közötti 82-es főút mellett, Csesznek község felett található középkori vár.
Cseszneki vár és Magyarország · Cseszneki vár és Magyarország építészete ·
Diósgyőri vár
A diósgyőri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyőr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze.
Diósgyőri vár és Magyarország · Diósgyőri vár és Magyarország építészete ·
Diktatúra
400x400pxA diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (''diktátor'') vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.
Diktatúra és Magyarország · Diktatúra és Magyarország építészete ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Dunántúl és Magyarország · Dunántúl és Magyarország építészete ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Eger és Magyarország · Eger és Magyarország építészete ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Magyarország · Első világháború és Magyarország építészete ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Magyarország · Erdély és Magyarország építészete ·
Esterházy-kastély (Fertőd)
A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója.
Esterházy-kastély (Fertőd) és Magyarország · Esterházy-kastély (Fertőd) és Magyarország építészete ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Magyarország · Esztergom és Magyarország építészete ·
Esztergomi bazilika
Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.
Esztergomi bazilika és Magyarország · Esztergomi bazilika és Magyarország építészete ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Magyarország · Európa és Magyarország építészete ·
Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia
A Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia Budapest I. és II. kerületének egyik római katolikus plébániája.
Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia és Magyarország · Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia és Magyarország építészete ·
Géza magyar fejedelem
Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.
Géza magyar fejedelem és Magyarország · Géza magyar fejedelem és Magyarország építészete ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és Magyarország · Győr és Magyarország építészete ·
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Gyula (Magyarország) és Magyarország · Gyula (Magyarország) és Magyarország építészete ·
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Honfoglalás és Magyarország · Honfoglalás és Magyarország építészete ·
I. István magyar király
I.
I. István magyar király és Magyarország · I. István magyar király és Magyarország építészete ·
I. Lajos magyar király
I.
I. Lajos magyar király és Magyarország · I. Lajos magyar király és Magyarország építészete ·
I. Mátyás magyar király
I.
I. Mátyás magyar király és Magyarország · I. Mátyás magyar király és Magyarország építészete ·
Iparművészeti Múzeum
A nyitott előcsarnok KT)'' Az Iparművészeti Múzeum országos múzeum Budapest IX. kerületében, az Üllői út 33-37.
Iparművészeti Múzeum és Magyarország · Iparművészeti Múzeum és Magyarország építészete ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
IV. Béla magyar király és Magyarország · IV. Béla magyar király és Magyarország építészete ·
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
Képes krónika és Magyarország · Képes krónika és Magyarország építészete ·
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Kecskemét és Magyarország · Kecskemét és Magyarország építészete ·
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Klasszicizmus és Magyarország · Klasszicizmus és Magyarország építészete ·
Lechner Ödön
Lechner Ödön szobra az Iparművészeti Múzeum előttFarkas Béla és Kende Ferenc Lechner Ödön-szobra Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja.
Lechner Ödön és Magyarország · Lechner Ödön és Magyarország építészete ·
Magyar Állami Operaház
Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.
Magyar Állami Operaház és Magyarország · Magyar Állami Operaház és Magyarország építészete ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Magyar Királyság és Magyarország · Magyar Királyság és Magyarország építészete ·
Magyar népi építészet
A magyar népi építészet az egykori magyarországi falusi és mezővárosi népesség, főleg a parasztság építészete, amely a magyar népművészet része.
Magyar népi építészet és Magyarország · Magyar népi építészet és Magyarország építészete ·
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.
Magyar Nemzeti Múzeum és Magyarország · Magyar Nemzeti Múzeum és Magyarország építészete ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyarok és Magyarország · Magyarok és Magyarország építészete ·
Majki műemlékegyüttes
A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban.
Magyarország és Majki műemlékegyüttes · Magyarország építészete és Majki műemlékegyüttes ·
Margit-sziget
A Margit-sziget (németül: Margareteninsel, törökül: Kızadası, a középkorban: Nyulak szigete) 2,5 km hosszú, 500 méter széles, 0,965 km2 (96,5 hektár) méretű sziget a Dunán, Budapest területén, Margitsziget néven (egybeírva) a főváros egyik városrésze.
Magyarország és Margit-sziget · Magyarország építészete és Margit-sziget ·
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Mária Terézia magyar királynő és Magyarország · Mária Terézia magyar királynő és Magyarország építészete ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Magyarország · Második világháború és Magyarország építészete ·
Mór stílus
A Córdobai nagymecset egyik mór stílusú terme A mór stílus az iszlám művészet egyik építészeti stílusa, amely Észak-Afrikában virágzott, valamint a középkori Spanyolországban és Portugáliában az arab (mór) uralom időszakában (711-1492 között).
Mór stílus és Magyarország · Mór stílus és Magyarország építészete ·
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Magyarország és Miskolc · Magyarország építészete és Miskolc ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Magyarország és Mohácsi csata · Magyarország építészete és Mohácsi csata ·
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Magyarország és Nagykanizsa · Magyarország építészete és Nagykanizsa ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Magyarország és Nagyvárad · Magyarország építészete és Nagyvárad ·
Nagyvázsony
Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.
Magyarország és Nagyvázsony · Magyarország építészete és Nagyvázsony ·
Neoreneszánsz
Városháza, Bielsko-Biała A neoreneszánsz a historizmus azon fajtája, mely a reneszánsz stíluselemeit alkalmazza vagy utánozza.
Magyarország és Neoreneszánsz · Magyarország építészete és Neoreneszánsz ·
Nyírbátor
Nyírbátor város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járás központja.
Magyarország és Nyírbátor · Magyarország építészete és Nyírbátor ·
Országház
Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.
Magyarország és Országház · Magyarország építészete és Országház ·
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Pannonhalmi Bencés Főapátság A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.
Magyarország és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Magyarország építészete és Pannonhalmi Bencés Főapátság ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Magyarország és Pécs · Magyarország építészete és Pécs ·
Püspöki palota (Székesfehérvár)
A székesfehérvári püspöki palota a Székesfehérvári egyházmegye központja.
Magyarország és Püspöki palota (Székesfehérvár) · Magyarország építészete és Püspöki palota (Székesfehérvár) ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Magyarország és Pest (történelmi település) · Magyarország építészete és Pest (történelmi település) ·
Pesti Vigadó
A Pesti Vigadó vagy röviden csak Vigadó Budapest belvárosában a Duna-parton található műemléképület, turisztikai látványosság és összművészeti rendezvényközpont.
Magyarország és Pesti Vigadó · Magyarország építészete és Pesti Vigadó ·
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Magyarország és Reformkor · Magyarország építészete és Reformkor ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Magyarország és Reneszánsz · Magyarország építészete és Reneszánsz ·
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Magyarország és Savoyai Jenő · Magyarország építészete és Savoyai Jenő ·
Sárospatak
Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.
Magyarország és Sárospatak · Magyarország építészete és Sárospatak ·
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Magyarország és Sopron · Magyarország építészete és Sopron ·
Szécsény
Ferencrendi kolostor a katolikus templommal Szécsényi konföderáció oklevele Szécsény város Nógrád vármegyében, a Szécsényi járás központja.
Magyarország és Szécsény · Magyarország építészete és Szécsény ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Magyarország és Székesfehérvár · Magyarország építészete és Székesfehérvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Magyarország és Szeged · Magyarország építészete és Szeged ·
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Magyarország és Szláv népek · Magyarország építészete és Szláv népek ·
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Magyarország és Szombathely · Magyarország építészete és Szombathely ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Magyarország és Szovjetunió · Magyarország építészete és Szovjetunió ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Magyarország és Török hódoltság · Magyarország építészete és Török hódoltság ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Magyarország és Veszprém · Magyarország építészete és Veszprém ·
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Magyarország és Visegrád · Magyarország építészete és Visegrád ·
17. század
A 17.
17. század és Magyarország · 17. század és Magyarország építészete ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Magyarország · 18. század és Magyarország építészete ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Magyarország · 19. század és Magyarország építészete ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyarország és Magyarország építészete
- Mi van a közös Magyarország és Magyarország építészete
- Közötti hasonlóságok Magyarország és Magyarország építészete
Összehasonlítását Magyarország és Magyarország építészete
Magyarország 1188 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország építészete 354. Ami közös bennük 72, a Jaccard index 4.67% = 72 / (1188 + 354).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyarország és Magyarország építészete. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
