Közötti hasonlóságok Magyarország és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint
Magyarország és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint 55 közös dolog (a Uniópédia): Alkotmány, Érd, Baja, Baranya vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Békés vármegye, Békéscsaba, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Budapest, Cegléd, Csongrád-Csanád vármegye, Debrecen, Eger, Esztergom, Fejér vármegye, Gödöllő, Győr, Győr-Moson-Sopron vármegye, Gyula (Magyarország), Hajdú-Bihar vármegye, Hódmezővásárhely, Heves vármegye, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Kaposvár, Központi Statisztikai Hivatal, Kecskemét, Kiskunhalas, Komárom-Esztergom vármegye, Miskolc, Mosonmagyaróvár, ..., Nagykanizsa, Nógrád vármegye, Nyíregyháza, Orosháza, Pápa (település), Pécs, Pest vármegye, Salgótarján, Somogy vármegye, Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Székesfehérvár, Szeged, Szekszárd, Szentendre, Szentes, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Tolna vármegye, Vas vármegye, Veszprém, Veszprém vármegye, Zala vármegye, Zalaegerszeg. Bővíteni index (25 több) »
Alkotmány
archivedate.
Alkotmány és Magyarország · Alkotmány és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Érd
Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.
Érd és Magyarország · Érd és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Baja és Magyarország · Baja és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Baranya vármegye és Magyarország · Baranya vármegye és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Bács-Kiskun vármegye és Magyarország · Bács-Kiskun vármegye és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Békés vármegye és Magyarország · Békés vármegye és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Békéscsaba és Magyarország · Békéscsaba és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Magyarország · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Magyarország · Budapest és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Cegléd
Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.
Cegléd és Magyarország · Cegléd és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.
Csongrád-Csanád vármegye és Magyarország · Csongrád-Csanád vármegye és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Debrecen és Magyarország · Debrecen és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Eger és Magyarország · Eger és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Magyarország · Esztergom és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Fejér vármegye és Magyarország · Fejér vármegye és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Gödöllő
Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.
Gödöllő és Magyarország · Gödöllő és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és Magyarország · Győr és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.
Győr-Moson-Sopron vármegye és Magyarország · Győr-Moson-Sopron vármegye és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Gyula (Magyarország) és Magyarország · Gyula (Magyarország) és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Hajdú-Bihar vármegye
Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.
Hajdú-Bihar vármegye és Magyarország · Hajdú-Bihar vármegye és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Hódmezővásárhely és Magyarország · Hódmezővásárhely és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Heves vármegye és Magyarország · Heves vármegye és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Magyarország · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Kaposvár és Magyarország · Kaposvár és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Központi Statisztikai Hivatal
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmailag független, önálló gazdálkodású kormányzati főhivatal, a statisztikai szolgálat centruma.
Központi Statisztikai Hivatal és Magyarország · Központi Statisztikai Hivatal és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Kecskemét és Magyarország · Kecskemét és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Kiskunhalas
Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.
Kiskunhalas és Magyarország · Kiskunhalas és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Komárom-Esztergom vármegye és Magyarország · Komárom-Esztergom vármegye és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Magyarország és Miskolc · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Miskolc ·
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.
Magyarország és Mosonmagyaróvár · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Mosonmagyaróvár ·
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Magyarország és Nagykanizsa · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Nagykanizsa ·
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Magyarország és Nógrád vármegye · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Nógrád vármegye ·
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Magyarország és Nyíregyháza · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Nyíregyháza ·
Orosháza
Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.
Magyarország és Orosháza · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Orosháza ·
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Magyarország és Pápa (település) · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Pápa (település) ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Magyarország és Pécs · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Pécs ·
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Magyarország és Pest vármegye · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Pest vármegye ·
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Magyarország és Salgótarján · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Salgótarján ·
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Magyarország és Somogy vármegye · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Somogy vármegye ·
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Magyarország és Sopron · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Sopron ·
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.
Magyarország és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Magyarország és Székesfehérvár · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Székesfehérvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Magyarország és Szeged · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Szeged ·
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Magyarország és Szekszárd · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Szekszárd ·
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Magyarország és Szentendre · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Szentendre ·
Szentes
Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.
Magyarország és Szentes · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Szentes ·
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Magyarország és Szolnok · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Szolnok ·
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Magyarország és Szombathely · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Szombathely ·
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Magyarország és Tatabánya · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Tatabánya ·
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Magyarország és Tolna vármegye · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Tolna vármegye ·
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Magyarország és Vas vármegye · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Vas vármegye ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Magyarország és Veszprém · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Veszprém ·
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Magyarország és Veszprém vármegye · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Veszprém vármegye ·
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Magyarország és Zala vármegye · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Zala vármegye ·
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Magyarország és Zalaegerszeg · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Zalaegerszeg ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyarország és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint
- Mi van a közös Magyarország és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint
- Közötti hasonlóságok Magyarország és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint
Összehasonlítását Magyarország és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint
Magyarország 1188 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint 72. Ami közös bennük 55, a Jaccard index 4.37% = 55 / (1188 + 72).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyarország és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: