Magyarország és Magyarország az olimpiai játékokon

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyarország és Magyarország az olimpiai játékokon

Magyarország vs. Magyarország az olimpiai játékokon

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül. Magyarország az olimpiai játékokon először az első, 1896-os nyári játékokon vett részt, és majdnem az összes nyári illetve az összes téli olimpián indultak versenyzői.

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Amerikai Egyesült Államok és Magyarország · Amerikai Egyesült Államok és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Benedek Tibor (vízilabdázó)

Benedek Tibor (Budapest, 1972. július 12. – Budapest, 2020. június 18.) háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó, 2013 és 2016 között a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, az International Swimming Hall of Fame vagyis a Hírességek csarnoka magyar tagja a Team Hungary 2000–2008 keretén belül.

Benedek Tibor (vízilabdázó) és Magyarország · Benedek Tibor (vízilabdázó) és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Birkózás

Birkózás A birkózás olyan küzdősport, ahol tilos bármilyen eszközhasználat, ütés vagy rúgás, csak az ellenfél földhöz szorításával, vagy akár technikai fölénnyel (technikai tussal) lehet nyerni ami szabad fogásban 10 pont különbség, míg kötött fogásban csak 8 pont.

Birkózás és Magyarország · Birkózás és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Magyarország · Budapest és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Magyarország · Első világháború és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Gerevich Aladár

Gerevich Aladár (–) hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó, edző.

Gerevich Aladár és Magyarország · Gerevich Aladár és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Hajós Alfréd

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok.

Hajós Alfréd és Magyarország · Hajós Alfréd és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Hosszú Katinka

Hosszú Katinka (Pécs, 1989. május 3. –) háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és tizenötszörös Európa-bajnok magyar úszónő.

Hosszú Katinka és Magyarország · Hosszú Katinka és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Jégkorong

A jégkorong (köznyelvben: jéghoki, hoki) két csapat által, jégpályán, ütővel és koronggal játszott csapatjáték.

Jégkorong és Magyarország · Jégkorong és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Kajak

A kajak egy kis méretű, keskeny hajótesttel rendelkező, emberi erővel hajtott hajó, amelynek hagyományosan zárt fedélzete (deck) és egy vagy több beülője van.

Kajak és Magyarország · Kajak és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Kézilabda

A kézilabda egy labdajáték.

Kézilabda és Magyarország · Kézilabda és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Kenu

A kenu általában nyitott, mindkét végén csúcsosan végződő kis méretű hajó.

Kenu és Magyarország · Kenu és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Második világháború és Magyarország · Második világháború és Magyarország az olimpiai játékokon · Többet látni »

Papp László (ökölvívó)

Papp László (közismert nevén Papp Laci, beceneve Görbe), (Budapest, 1926. március 25. – Budapest, 2003. október 16.) háromszoros olimpiai bajnok magyar ökölvívó, edző, sportvezető.

Magyarország és Papp László (ökölvívó) · Magyarország az olimpiai játékokon és Papp László (ökölvívó) · Többet látni »

Szilágyi Áron (vívó)

Szilágyi Áron Magyar Szent István-renddel kitüntetett, háromszoros olimpiai, háromszoros világ- és háromszoros Európa-bajnok magyar kardvívó.

Magyarország és Szilágyi Áron (vívó) · Magyarország az olimpiai játékokon és Szilágyi Áron (vívó) · Többet látni »

Szocializmus

Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.

Magyarország és Szocializmus · Magyarország az olimpiai játékokon és Szocializmus · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Magyarország és Szovjetunió · Magyarország az olimpiai játékokon és Szovjetunió · Többet látni »

Vívás

2004-es athéni olimpián Küzdelem a páston (videó) A vívás technikai jellegű küzdősport.

Magyarország és Vívás · Magyarország az olimpiai játékokon és Vívás · Többet látni »

Vízilabda

Görögország-Magyarország meccs a 2004-es nápolyi ifjúsági vb-n A vízilabda vagy régebbi elnevezéssel vízipóló olyan labdajáték, melyet két, 7–7 fős csapat (hat mezőnyjátékos + egy kapus) vív egymás ellen egy medencében.

Magyarország és Vízilabda · Magyarország az olimpiai játékokon és Vízilabda · Többet látni »