Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyarország és Magyarország alaptörvénye

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyarország és Magyarország alaptörvénye

Magyarország vs. Magyarország alaptörvénye

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül. Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012.

Közötti hasonlóságok Magyarország és Magyarország alaptörvénye

Magyarország és Magyarország alaptörvénye 37 közös dolog (a Uniópédia): Alkotmány, Alkotmánybíróság, Augusztus 20., Állami Számvevőszék, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Bizalmatlansági indítvány, Demokrácia (politikai rendszer), Eckartsaui nyilatkozat, Egyesült Nemzetek Szervezete, Első világháború, Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Unió, Főváros, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Helyi önkormányzatok Magyarországon, I. István magyar király, IV. Károly magyar király, Január 1., Köztársaság, Köztársasági elnök, Kereszténydemokrata Néppárt, Kormány (állami szerv), Magyar Honvédség, Magyar Királyság (1920–1945), Magyarország Alkotmánybírósága, Magyarország köztársasági elnöke, Október 23., Országgyűlés, Rendszerváltás Magyarországon, ..., Sólyom László (jogász), Szovjetunió, Vármegye, 10. század, 19. század, 1990-es évek, 20. század. Bővíteni index (7 több) »

Alkotmány

archivedate.

Alkotmány és Magyarország · Alkotmány és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Alkotmánybíróság

Az alkotmánybíróság olyan testület, illetve intézmény, amelynek elsődleges funkciója az alkotmánybíráskodás.

Alkotmánybíróság és Magyarország · Alkotmánybíróság és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Augusztus 20.

Névnapok: István + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.

Augusztus 20. és Magyarország · Augusztus 20. és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát, és amely általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel, illetve az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését.

Állami Számvevőszék és Magyarország · Állami Számvevőszék és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Magyarország · Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Bizalmatlansági indítvány

A modern parlamentáris demokráciák működése a hatalommegosztás elvén alapul.

Bizalmatlansági indítvány és Magyarország · Bizalmatlansági indítvány és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Demokrácia (politikai rendszer)

A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.

Demokrácia (politikai rendszer) és Magyarország · Demokrácia (politikai rendszer) és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Eckartsaui nyilatkozat

IV. Károly magyar király megkoronázása 1916-ban Az eckartsaui nyilatkozatban 1918.

Eckartsaui nyilatkozat és Magyarország · Eckartsaui nyilatkozat és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Egyesült Nemzetek Szervezete

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.

Egyesült Nemzetek Szervezete és Magyarország · Egyesült Nemzetek Szervezete és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Magyarország · Első világháború és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Európai Bizottság

Az Európai Bizottság (EB, magyarul gyakran csak Bizottság, angolul European Commission, EC, franciául Commission européenne, németül Europäische Kommission) az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve.

Európai Bizottság és Magyarország · Európai Bizottság és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Európai Parlament

Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentáris testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves időtartamra.

Európai Parlament és Magyarország · Európai Parlament és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Európai Unió és Magyarország · Európai Unió és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Főváros

A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.

Főváros és Magyarország · Főváros és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyarország · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Helyi önkormányzatok Magyarországon

A helyi önkormányzás „a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy – jogszabályi keretek között – a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében.

Helyi önkormányzatok Magyarországon és Magyarország · Helyi önkormányzatok Magyarországon és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

I. István magyar király

I.

I. István magyar király és Magyarország · I. István magyar király és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

IV. Károly magyar király

IV.

IV. Károly magyar király és Magyarország · IV. Károly magyar király és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Január 1.

ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.

Január 1. és Magyarország · Január 1. és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Köztársaság

A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.

Köztársaság és Magyarország · Köztársaság és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Köztársasági elnök

Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét.

Köztársasági elnök és Magyarország · Köztársasági elnök és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Kereszténydemokrata Néppárt

A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.

Kereszténydemokrata Néppárt és Magyarország · Kereszténydemokrata Néppárt és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Kormány (állami szerv)

A kormány (vagy kabinet, helyenként, korábban Magyarországon is: minisztertanács) a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége.

Kormány (állami szerv) és Magyarország · Kormány (állami szerv) és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Magyar Honvédség

június 22-én (a háttérben huszárok láthatóak) Magyar honvédtiszt 1869-ben 2007-es kecskeméti repülőnap alkalmából különleges festést kapott Mi–24-es harci helikopter A magyar köztársasági elnök mindenkori zászlaja augusztus 20-án A hadrendből kivont ''AM–21 Százhalombatta'' folyami aknamentesítő hajó Budapesten. Hasonló, jugoszláv gyártmányú Neštin osztályú aknamentesítők ma is használatban vannak. A Magyar Honvédség (rövidítve MH) polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az általános hadkötelezettségen alapuló haderő.

Magyar Honvédség és Magyarország · Magyar Honvédség és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Magyar Királyság (1920–1945)

A Magyar Királyság 1920 és 1946 közötti időszakát, vagyis a királyság utolsó két évtizedét Horthy-korszaknak nevezzük.

Magyar Királyság (1920–1945) és Magyarország · Magyar Királyság (1920–1945) és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Magyarország Alkotmánybírósága

Az Alkotmánybíróság bejárata Sándor-palota épülete, melyet a rendszerváltáskor az Alkotmánybíróság székhelyének szántak Az Alkotmánybíróság Magyarország jogalkotói hatalmat korlátozó, bírói jellegű szervezete.

Magyarország és Magyarország Alkotmánybírósága · Magyarország Alkotmánybírósága és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Magyarország köztársasági elnöke

A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Magyarország és Magyarország köztársasági elnöke · Magyarország alaptörvénye és Magyarország köztársasági elnöke · Többet látni »

Október 23.

Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.

Magyarország és Október 23. · Magyarország alaptörvénye és Október 23. · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Magyarország és Országgyűlés · Magyarország alaptörvénye és Országgyűlés · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Magyarország és Rendszerváltás Magyarországon · Magyarország alaptörvénye és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Sólyom László (jogász)

Sólyom László (Pécs, 1942. január 3. – Budapest, 2023. október 8.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Magyarország és Sólyom László (jogász) · Magyarország alaptörvénye és Sólyom László (jogász) · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Magyarország és Szovjetunió · Magyarország alaptörvénye és Szovjetunió · Többet látni »

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

Magyarország és Vármegye · Magyarország alaptörvénye és Vármegye · Többet látni »

10. század

A 10.

10. század és Magyarország · 10. század és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Magyarország · 19. század és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

1990-es évek és Magyarország · 1990-es évek és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

20. század és Magyarország · 20. század és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Magyarország és Magyarország alaptörvénye

Magyarország 1188 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország alaptörvénye 83. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 2.91% = 37 / (1188 + 83).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyarország és Magyarország alaptörvénye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »