Közötti hasonlóságok Magyarok és Magyarország
Magyarok és Magyarország 150 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Amerikai Egyesült Államok, Anonymus, Aradi vértanúk, Aranycsapat, Asszimiláció (szociológia), Augusztus 20., Árpád magyar fejedelem, Balaton, Bartók Béla (zeneszerző), Batthyány Lajos (miniszterelnök), Börzsöny (hegység), Birkózás, Budapest, Cigányok, Csárdás, Cziffra György (zongoraművész), Diktatúra, Don, Dráva, Duna, Dunakanyar, Dunántúl, Eötvös József (író), Első világháború, Erdély, Erkel Ferenc, Etelköz, Európa, Evangélikus kereszténység, ..., Fekete-tenger, Finnugor nyelvek, Gerevich Aladár, Gesta Hungarorum, Gulyás (étel), Habsburg-ház, Hagyomány, Hajós Alfréd, Halászlé, Hortobágyi Nemzeti Park, Horvát nyelv, I. István magyar király, I. Mátyás magyar király, Ideológia, II. Rákóczi Ferenc, Irodalmi Nobel-díj, IV. Béla magyar király, Június 4., Jobbágy, Kalocsa, Katolicizmus, Kálvinizmus, Kárpát-medence, Kézai Simon, Kölcsey Ferenc, Közép-Európa, Kecskemét, Kelet-Európa, Kereszténység, Kertész Imre (író), Kiegyezés, Kivándorlás, Kodály Zoltán, Kossuth Lajos, Krími tatárok, Kurtág György (zeneszerző, 1926), Labdarúgás, Latin nyelv, Ligeti György, Liszt Ferenc, Magyar görögkatolikus egyház, Magyar irodalom, Magyar kalandozások, Magyar Királyság, Magyar népviselet, Magyar nyelv, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok az Amerikai Egyesült Államokban, Magyarországi Református Egyház, Március 15., Második világháború, Miniszterelnök, Molnár Ferenc (író), Német nyelv, Német-római Birodalom, Németek, Népművészet, Nemesség, Nemzeti Történeti Emlékpark, Nobel-díj, Nyugat-Európa, Október 23., Október 6., Orosz Birodalom, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Papp László (ökölvívó), Pálinka, Pörkölt, Petőfi Sándor, Politika, Puli (kutyafajta), Puskás Ferenc (labdarúgó), Rákóczi-szabadságharc, Rétes, Római katolikus egyház, Rendszerváltás Magyarországon, Román nyelv, Románok, Széchenyi István, Szózat, Szegedi Tudományegyetem, Szent Korona, Szent-Györgyi Albert, Szerbek, Szigetvár, Szláv népek, Szlovák nyelv, Szlovákok, Szovjetunió, Török hódoltság, Török népek, Törökök, Telex.hu, Tisza, Tokaj, Trianoni békeszerződés, Tudomány, Ukránok, Vajdaság Autonóm Tartomány, Város, Vívás, Vízilabda, Vörösmarty Mihály, Volga, Volgai Bolgárország, Zsidó vallás, Zsidók, 10. század, 15. század, 16. század, 17. század, 18. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. század, 1950-es évek, 1956-os forradalom, 1980-as évek, 1990-es évek, 9. század. Bővíteni index (120 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Magyarok · Alföld és Magyarország ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Magyarok · Amerikai Egyesült Államok és Magyarország ·
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Anonymus és Magyarok · Anonymus és Magyarország ·
Aradi vértanúk
Lázár Vilmos Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek.
Aradi vértanúk és Magyarok · Aradi vértanúk és Magyarország ·
Aranycsapat
Budai II. László Az Aranycsapat (Golden Team, Mighty Magyars, Marvellous Magyars, Magnificent Magyars, Magical Magyars) minden idők legjobb magyar labdarúgó-válogatottjának díszítő jelzője és közismert neve.
Aranycsapat és Magyarok · Aranycsapat és Magyarország ·
Asszimiláció (szociológia)
Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.
Asszimiláció (szociológia) és Magyarok · Asszimiláció (szociológia) és Magyarország ·
Augusztus 20.
Névnapok: István + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.
Augusztus 20. és Magyarok · Augusztus 20. és Magyarország ·
Árpád magyar fejedelem
Bíborbanszületett Konstantin szerint Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt a honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek.
Árpád magyar fejedelem és Magyarok · Árpád magyar fejedelem és Magyarország ·
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Balaton és Magyarok · Balaton és Magyarország ·
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Bartók Béla (zeneszerző) és Magyarok · Bartók Béla (zeneszerző) és Magyarország ·
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Magyarok · Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Magyarország ·
Börzsöny (hegység)
A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik.
Börzsöny (hegység) és Magyarok · Börzsöny (hegység) és Magyarország ·
Birkózás
Birkózás A birkózás olyan küzdősport, ahol tilos bármilyen eszközhasználat, ütés vagy rúgás, csak az ellenfél földhöz szorításával, vagy akár technikai fölénnyel (technikai tussal) lehet nyerni ami szabad fogásban 10 pont különbség, míg kötött fogásban csak 8 pont.
Birkózás és Magyarok · Birkózás és Magyarország ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Magyarok · Budapest és Magyarország ·
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Cigányok és Magyarok · Cigányok és Magyarország ·
Csárdás
Csárdás Doroszlón Székelykevén A csárdás hagyományos magyar néptánc (az elnevezés a csárda szóból ered, melynek jelentése: kocsma).
Csárdás és Magyarok · Csárdás és Magyarország ·
Cziffra György (zongoraművész)
Cziffra György (Budapest, 1921. november 5. – Longpont-sur-Orge, Franciaország, 1994. január 15.), Magyar Örökség díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész, az egyik legjelentősebb és világszerte ismert magyar zenei előadóművész.
Cziffra György (zongoraművész) és Magyarok · Cziffra György (zongoraművész) és Magyarország ·
Diktatúra
400x400pxA diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (''diktátor'') vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.
Diktatúra és Magyarok · Diktatúra és Magyarország ·
Don
A Don – ókori szkíta neve görögösen Tanaisz (Ταναις); oroszul Дон – Oroszország egyik folyója.
Don és Magyarok · Don és Magyarország ·
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Dráva és Magyarok · Dráva és Magyarország ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Magyarok · Duna és Magyarország ·
Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.
Dunakanyar és Magyarok · Dunakanyar és Magyarország ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Dunántúl és Magyarok · Dunántúl és Magyarország ·
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Eötvös József (író) és Magyarok · Eötvös József (író) és Magyarország ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Magyarok · Első világháború és Magyarország ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Magyarok · Erdély és Magyarország ·
Erkel Ferenc
Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.
Erkel Ferenc és Magyarok · Erkel Ferenc és Magyarország ·
Etelköz
A magyarok vándorlása a honfoglalás kori régészeti leletanyag keleti párhuzamainak elterjedése alapján Etelköz történeti–földrajzi fogalom, melyet az Árpád népe által a honfoglalást megelőzően birtokolt terület megjelölésére használnak.
Etelköz és Magyarok · Etelköz és Magyarország ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Magyarok · Európa és Magyarország ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Evangélikus kereszténység és Magyarok · Evangélikus kereszténység és Magyarország ·
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Fekete-tenger és Magyarok · Fekete-tenger és Magyarország ·
Finnugor nyelvek
Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival) A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja.
Finnugor nyelvek és Magyarok · Finnugor nyelvek és Magyarország ·
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár (–) hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó, edző.
Gerevich Aladár és Magyarok · Gerevich Aladár és Magyarország ·
Gesta Hungarorum
A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe.
Gesta Hungarorum és Magyarok · Gesta Hungarorum és Magyarország ·
Gulyás (étel)
A gulyás (németül: Gulasch, angolul: goulash) közeli rokonaival, a pörkölttel és a paprikással a legfontosabb parasztételek, amelyek a 19. században a polgári és a nemesi konyhában teljes mértékben létjogosultságot szereztek.
Gulyás (étel) és Magyarok · Gulyás (étel) és Magyarország ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és Magyarok · Habsburg-ház és Magyarország ·
Hagyomány
Húsvéti locsolkodás 2009-ben Ópusztaszeren Hagyomány alatt általában az elődök örökségéből azokat a cselekvéseket, dolgokat értjük, amelyeket nemzedékről nemzedékre változatlan formában tesznek és készítenek az adott társadalom tagjai szociokulturális öröklés (beleszületik az egyén az adott társadalomba és tovább viszi ősei hagyományait) alapján.
Hagyomány és Magyarok · Hagyomány és Magyarország ·
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok.
Hajós Alfréd és Magyarok · Hajós Alfréd és Magyarország ·
Halászlé
A magyar néprajzi irodalom szerint a halászlé azonos a hosszú lére eresztett halpaprikással.
Halászlé és Magyarok · Halászlé és Magyarország ·
Hortobágyi Nemzeti Park
A pásztorfiú Somogyi Árpád szobrászművész alkotása A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973.
Hortobágyi Nemzeti Park és Magyarok · Hortobágyi Nemzeti Park és Magyarország ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Horvát nyelv és Magyarok · Horvát nyelv és Magyarország ·
I. István magyar király
I.
I. István magyar király és Magyarok · I. István magyar király és Magyarország ·
I. Mátyás magyar király
I.
I. Mátyás magyar király és Magyarok · I. Mátyás magyar király és Magyarország ·
Ideológia
Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.
Ideológia és Magyarok · Ideológia és Magyarország ·
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
II. Rákóczi Ferenc és Magyarok · II. Rákóczi Ferenc és Magyarország ·
Irodalmi Nobel-díj
Az irodalmi Nobel-díj eszmei és anyagi értelemben egyaránt a legértékesebb irodalmi díj.
Irodalmi Nobel-díj és Magyarok · Irodalmi Nobel-díj és Magyarország ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
IV. Béla magyar király és Magyarok · IV. Béla magyar király és Magyarország ·
Június 4.
Névnapok: Bulcsú + Tormás, Kerény, Fatima, Fatime, Ferenc, Kerubina.
Június 4. és Magyarok · Június 4. és Magyarország ·
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Jobbágy és Magyarok · Jobbágy és Magyarország ·
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Kalocsa és Magyarok · Kalocsa és Magyarország ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Katolicizmus és Magyarok · Katolicizmus és Magyarország ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Kálvinizmus és Magyarok · Kálvinizmus és Magyarország ·
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Kárpát-medence és Magyarok · Kárpát-medence és Magyarország ·
Kézai Simon
Kézai Simon (más néven Simon de Keza) a 13. századi Magyarország leghíresebb krónikása volt.
Kézai Simon és Magyarok · Kézai Simon és Magyarország ·
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Kölcsey Ferenc és Magyarok · Kölcsey Ferenc és Magyarország ·
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Közép-Európa és Magyarok · Közép-Európa és Magyarország ·
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Kecskemét és Magyarok · Kecskemét és Magyarország ·
Kelet-Európa
Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.
Kelet-Európa és Magyarok · Kelet-Európa és Magyarország ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Kereszténység és Magyarok · Kereszténység és Magyarország ·
Kertész Imre (író)
Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, műfordító.
Kertész Imre (író) és Magyarok · Kertész Imre (író) és Magyarország ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Kiegyezés és Magyarok · Kiegyezés és Magyarország ·
Kivándorlás
Kivándorlás a haza, lakóhely politikai, gazdasági, vallási vagy egyéb okokból való önkéntes, vagy kikényszerített, tartós vagy időszakos elhagyása.
Kivándorlás és Magyarok · Kivándorlás és Magyarország ·
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.
Kodály Zoltán és Magyarok · Kodály Zoltán és Magyarország ·
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Kossuth Lajos és Magyarok · Kossuth Lajos és Magyarország ·
Krími tatárok
A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.
Krími tatárok és Magyarok · Krími tatárok és Magyarország ·
Kurtág György (zeneszerző, 1926)
Kurtág György (Lugos, Románia, 1926. február 19. –) kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár.
Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Magyarok · Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Magyarország ·
Labdarúgás
Labdarúgó mérkőzés 1871 körül az Old Etonians és a Blackburn Rovers csapatai között Sunderland–Aston Villa labdarúgó-mérkőzés 1895-ben kapus megpróbál kivédeni A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen.
Labdarúgás és Magyarok · Labdarúgás és Magyarország ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Latin nyelv és Magyarok · Latin nyelv és Magyarország ·
Ligeti György
Ligeti György Sándor (Dicsőszentmárton, 1923. május 28. – Bécs, 2006. június 12.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású komponistája és a modern magyar zeneművészet kiemelkedő személyisége.
Ligeti György és Magyarok · Ligeti György és Magyarország ·
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Liszt Ferenc és Magyarok · Liszt Ferenc és Magyarország ·
Magyar görögkatolikus egyház
A magyar görögkatolikus egyház a katolikus egyház része, az úgynevezett keleti katolikus egyházak egyike.
Magyar görögkatolikus egyház és Magyarok · Magyar görögkatolikus egyház és Magyarország ·
Magyar irodalom
Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.
Magyar irodalom és Magyarok · Magyar irodalom és Magyarország ·
Magyar kalandozások
A 19. század óta kalandozó hadjáratoknak vagy kalandozásoknak nevezik azokat a magyar hadjáratokat, amelyeket a honfoglalást követően a magyarság vezetett Európa különböző vidékeire.
Magyar kalandozások és Magyarok · Magyar kalandozások és Magyarország ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Magyar Királyság és Magyarok · Magyar Királyság és Magyarország ·
Magyar népviselet
Szinezett metszet "''Eger vidéki lakosok''", 1830 körül Torockói népviselet Mezőkövesdi népviselet (1915) A magyar népviselet a magyarság hagyományos öltözködési módja.
Magyar népviselet és Magyarok · Magyar népviselet és Magyarország ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar nyelv és Magyarok · Magyar nyelv és Magyarország ·
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Magyar Tudományos Akadémia és Magyarok · Magyar Tudományos Akadémia és Magyarország ·
Magyarok az Amerikai Egyesült Államokban
Az amerikai magyarok az Amerikai Egyesült Államok azon állampolgárai, akik magyar származásúak.
Magyarok és Magyarok az Amerikai Egyesült Államokban · Magyarok az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarország ·
Magyarországi Református Egyház
A Magyarországi Református Egyház a Magyarországon bejegyzett református egyház hivatalos elnevezése.
Magyarok és Magyarországi Református Egyház · Magyarország és Magyarországi Református Egyház ·
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Március 15. és Magyarok · Március 15. és Magyarország ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Magyarok · Második világháború és Magyarország ·
Miniszterelnök
A magyar miniszterelnök pecsétje 1848-ban A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány (kabinet, minisztertanács) vezetője.
Magyarok és Miniszterelnök · Magyarország és Miniszterelnök ·
Molnár Ferenc (író)
Molnár Ferenc (született: Neumann Ferenc, külföldön gyakran Franz Molnar; Budapest, Józsefváros, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) magyar író, drámaíró, újságíró, haditudósító.
Magyarok és Molnár Ferenc (író) · Magyarország és Molnár Ferenc (író) ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Magyarok és Német nyelv · Magyarország és Német nyelv ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Magyarok és Német-római Birodalom · Magyarország és Német-római Birodalom ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Magyarok és Németek · Magyarország és Németek ·
Népművészet
A néprajztudomány felfogásában népművészetnek tekinthető minden olyan műalkotás, amelyeket a hagyományos paraszti társadalom (népi kultúra), illetve Európán kívül a törzsi társadalmak természeti népei hoztak létre.
Magyarok és Népművészet · Magyarország és Népművészet ·
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
Magyarok és Nemesség · Magyarország és Nemesség ·
Nemzeti Történeti Emlékpark
A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre a ma Csongrád-Csanád vármegyei Ópusztaszer külterületén.
Magyarok és Nemzeti Történeti Emlékpark · Magyarország és Nemzeti Történeti Emlékpark ·
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Magyarok és Nobel-díj · Magyarország és Nobel-díj ·
Nyugat-Európa
Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.
Magyarok és Nyugat-Európa · Magyarország és Nyugat-Európa ·
Október 23.
Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.
Magyarok és Október 23. · Magyarország és Október 23. ·
Október 6.
Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.
Magyarok és Október 6. · Magyarország és Október 6. ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Magyarok és Orosz Birodalom · Magyarország és Orosz Birodalom ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Magyarok és Ortodox kereszténység · Magyarország és Ortodox kereszténység ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Magyarok és Oszmán Birodalom · Magyarország és Oszmán Birodalom ·
Papp László (ökölvívó)
Papp László (közismert nevén Papp Laci, beceneve Görbe), (Budapest, 1926. március 25. – Budapest, 2003. október 16.) háromszoros olimpiai bajnok magyar ökölvívó, edző, sportvezető.
Magyarok és Papp László (ökölvívó) · Magyarország és Papp László (ökölvívó) ·
Pálinka
A pálinka eredetvédett gyümölcspárlat, melyet Magyarországon és négy osztrák tartományban állítanak elő.
Magyarok és Pálinka · Magyarország és Pálinka ·
Pörkölt
A magyarosnak tartott ételek zöme lédús és paprikás jellegű.
Magyarok és Pörkölt · Magyarország és Pörkölt ·
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Magyarok és Petőfi Sándor · Magyarország és Petőfi Sándor ·
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Magyarok és Politika · Magyarország és Politika ·
Puli (kutyafajta)
A puli egyike a kilenc magyar kutyafajtának, és világszerte a legismertebb terelőkutyafajta közülük.
Magyarok és Puli (kutyafajta) · Magyarország és Puli (kutyafajta) ·
Puskás Ferenc (labdarúgó)
Puskás Ferenc, született Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, több klubcsapat és válogatott edzője, posztumusz dandártábornok.
Magyarok és Puskás Ferenc (labdarúgó) · Magyarország és Puskás Ferenc (labdarúgó) ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Magyarok és Rákóczi-szabadságharc · Magyarország és Rákóczi-szabadságharc ·
Rétes
A rétes Magyarországon, Ausztriában és Szerbiában ismert tésztás étel, mely igen lágyra hagyott gyúrt tésztából készül.
Magyarok és Rétes · Magyarország és Rétes ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Magyarok és Római katolikus egyház · Magyarország és Római katolikus egyház ·
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Magyarok és Rendszerváltás Magyarországon · Magyarország és Rendszerváltás Magyarországon ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Magyarok és Román nyelv · Magyarország és Román nyelv ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Magyarok és Románok · Magyarország és Románok ·
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Magyarok és Széchenyi István · Magyarország és Széchenyi István ·
Szózat
A Szózat kézirata A Szózat kézirata (5-13. versszak) A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett.
Magyarok és Szózat · Magyarország és Szózat ·
Szegedi Tudományegyetem
A Szegedi Tudományegyetem (röviden: SZTE) – Universitas Scientiarum Szegediensis / University of Szeged – Magyarországon, Szeged városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.
Magyarok és Szegedi Tudományegyetem · Magyarország és Szegedi Tudományegyetem ·
Szent Korona
date.
Magyarok és Szent Korona · Magyarország és Szent Korona ·
Szent-Györgyi Albert
Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert Imre (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja és 1945–1947 között nemzetgyűlési képviselő volt.
Magyarok és Szent-Györgyi Albert · Magyarország és Szent-Györgyi Albert ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Magyarok és Szerbek · Magyarország és Szerbek ·
Szigetvár
Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.
Magyarok és Szigetvár · Magyarország és Szigetvár ·
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Magyarok és Szláv népek · Magyarország és Szláv népek ·
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Magyarok és Szlovák nyelv · Magyarország és Szlovák nyelv ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Magyarok és Szlovákok · Magyarország és Szlovákok ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Magyarok és Szovjetunió · Magyarország és Szovjetunió ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Magyarok és Török hódoltság · Magyarország és Török hódoltság ·
Török népek
A török népek Ázsiában és Európában élő népek, amelyeket a közös néprajzi és nyelvi eredet (török nyelvek) kapcsol össze.
Magyarok és Török népek · Magyarország és Török népek ·
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Magyarok és Törökök · Magyarország és Törökök ·
Telex.hu
A Telex.hu internetes hírportál, amelynek kiadója a Van Másik Zrt.
Magyarok és Telex.hu · Magyarország és Telex.hu ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Magyarok és Tisza · Magyarország és Tisza ·
Tokaj
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.
Magyarok és Tokaj · Magyarország és Tokaj ·
Trianoni békeszerződés
date.
Magyarok és Trianoni békeszerződés · Magyarország és Trianoni békeszerződés ·
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Magyarok és Tudomány · Magyarország és Tudomány ·
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Magyarok és Ukránok · Magyarország és Ukránok ·
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Magyarok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Magyarország és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Magyarok és Város · Magyarország és Város ·
Vívás
2004-es athéni olimpián Küzdelem a páston (videó) A vívás technikai jellegű küzdősport.
Magyarok és Vívás · Magyarország és Vívás ·
Vízilabda
Görögország-Magyarország meccs a 2004-es nápolyi ifjúsági vb-n A vízilabda vagy régebbi elnevezéssel vízipóló olyan labdajáték, melyet két, 7–7 fős csapat (hat mezőnyjátékos + egy kapus) vív egymás ellen egy medencében.
Magyarok és Vízilabda · Magyarország és Vízilabda ·
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Magyarok és Vörösmarty Mihály · Magyarország és Vörösmarty Mihály ·
Volga
A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.
Magyarok és Volga · Magyarország és Volga ·
Volgai Bolgárország
Bolgar városban Volgai Bolgárország az onogur birodalom felbomlása, majd a kazárokat ért arab támadás után az onogur-bolgároknak a Volga mellé vonuló részének országa volt a 8. századtól.
Magyarok és Volgai Bolgárország · Magyarország és Volgai Bolgárország ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Magyarok és Zsidó vallás · Magyarország és Zsidó vallás ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Magyarok és Zsidók · Magyarország és Zsidók ·
10. század
A 10.
10. század és Magyarok · 10. század és Magyarország ·
15. század
A 15.
15. század és Magyarok · 15. század és Magyarország ·
16. század
A 16.
16. század és Magyarok · 16. század és Magyarország ·
17. század
A 17.
17. század és Magyarok · 17. század és Magyarország ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Magyarok · 18. század és Magyarország ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarok · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Magyarok · 19. század és Magyarország ·
1950-es évek
Nincs leírás.
1950-es évek és Magyarok · 1950-es évek és Magyarország ·
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
1956-os forradalom és Magyarok · 1956-os forradalom és Magyarország ·
1980-as évek
Nincs leírás.
1980-as évek és Magyarok · 1980-as évek és Magyarország ·
1990-es évek
Nincs leírás.
1990-es évek és Magyarok · 1990-es évek és Magyarország ·
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyarok és Magyarország
- Mi van a közös Magyarok és Magyarország
- Közötti hasonlóságok Magyarok és Magyarország
Összehasonlítását Magyarok és Magyarország
Magyarok 592 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 150, a Jaccard index 8.43% = 150 / (592 + 1188).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyarok és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: