Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyarkanizsa és Vajdaság Autonóm Tartomány

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyarkanizsa és Vajdaság Autonóm Tartomány

Magyarkanizsa vs. Vajdaság Autonóm Tartomány

Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben. A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Közötti hasonlóságok Magyarkanizsa és Vajdaság Autonóm Tartomány

Magyarkanizsa és Vajdaság Autonóm Tartomány 35 közös dolog (a Uniópédia): Albánok, Észak-bánsági körzet, Bács-Bodrog vármegye, Bácska, Bánság, Bunyevácok, Cigányok, Első világháború, Horvátok, Jugoszlávok, Katonai határőrvidék, Macedónok, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Mezőgazdaság, Montenegróiak, Németek, Orléans, Románia, Románok, Szabadka, Szávaszentdemeter, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Török hódoltság, Tisza, Trianoni békeszerződés, ..., Ukránok, Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági ruszinok, Zenta, 1990-es évek. Bővíteni index (5 több) »

Albánok

Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.

Albánok és Magyarkanizsa · Albánok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Észak-bánsági körzet

Az Észak-bánsági körzet (szerbül Северно-Банатски округ / Severnobanatski Okrug) közigazgatási egység a Bánságban és Bácskában, a Vajdaság Autonóm Tartomány északi részén, Szerbiában.

Észak-bánsági körzet és Magyarkanizsa · Észak-bánsági körzet és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Bács-Bodrog vármegye

Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.

Bács-Bodrog vármegye és Magyarkanizsa · Bács-Bodrog vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Bácska

Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.

Bácska és Magyarkanizsa · Bácska és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Bánság

A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.

Bánság és Magyarkanizsa · Bánság és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Bunyevácok

Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.

Bunyevácok és Magyarkanizsa · Bunyevácok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Cigányok

William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.

Cigányok és Magyarkanizsa · Cigányok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Magyarkanizsa · Első világháború és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Horvátok és Magyarkanizsa · Horvátok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Jugoszlávok

A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.

Jugoszlávok és Magyarkanizsa · Jugoszlávok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Katonai határőrvidék

A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.

Katonai határőrvidék és Magyarkanizsa · Katonai határőrvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Macedónok

A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).

Macedónok és Magyarkanizsa · Macedónok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Magyarkanizsa és Magyarok · Magyarok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarkanizsa és Magyarország · Magyarország és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Második világháború és Magyarkanizsa · Második világháború és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Mezőgazdaság

Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.

Magyarkanizsa és Mezőgazdaság · Mezőgazdaság és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Montenegróiak

A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.

Magyarkanizsa és Montenegróiak · Montenegróiak és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Magyarkanizsa és Németek · Németek és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Orléans

Orléans nagyváros Franciaország középső részén, a Loire folyó völgyében.

Magyarkanizsa és Orléans · Orléans és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Magyarkanizsa és Románia · Románia és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Magyarkanizsa és Románok · Románok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szabadka

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.

Magyarkanizsa és Szabadka · Szabadka és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szávaszentdemeter

Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Magyarkanizsa és Szávaszentdemeter · Szávaszentdemeter és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Magyarkanizsa és Szerb nyelv · Szerb nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Magyarkanizsa és Szerbek · Szerbek és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Magyarkanizsa és Szerbia · Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Magyarkanizsa és Szlovákok · Szlovákok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Magyarkanizsa és Török hódoltság · Török hódoltság és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Magyarkanizsa és Tisza · Tisza és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Magyarkanizsa és Trianoni békeszerződés · Trianoni békeszerződés és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Ukránok

Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.

Magyarkanizsa és Ukránok · Ukránok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Vajdasági Magyar Szövetség

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ, szerbül Савез војвођанскихМађара, СВМ / Savez vojvođanskih Mađara, SVM) szerbiai magyar kisebbségi politikai párt.

Magyarkanizsa és Vajdasági Magyar Szövetség · Vajdaság Autonóm Tartomány és Vajdasági Magyar Szövetség · Többet látni »

Vajdasági ruszinok

A vajdasági ruszinok a Vajdaság Autonóm Tartomány egyik kisebbsége, Szerbiában.

Magyarkanizsa és Vajdasági ruszinok · Vajdaság Autonóm Tartomány és Vajdasági ruszinok · Többet látni »

Zenta

Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb–magyar határtól.

Magyarkanizsa és Zenta · Vajdaság Autonóm Tartomány és Zenta · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

1990-es évek és Magyarkanizsa · 1990-es évek és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Magyarkanizsa és Vajdaság Autonóm Tartomány

Magyarkanizsa 177 kapcsolatokat, ugyanakkor Vajdaság Autonóm Tartomány 223. Ami közös bennük 35, a Jaccard index 8.75% = 35 / (177 + 223).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyarkanizsa és Vajdaság Autonóm Tartomány. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »