Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Magyar labdarúgókupa és Pintér Attila (labdarúgó, 1966)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyar labdarúgókupa és Pintér Attila (labdarúgó, 1966)

Magyar labdarúgókupa vs. Pintér Attila (labdarúgó, 1966)

A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában. Pintér Attila (Salgótarján, 1966. május 7. –) válogatott labdarúgó, hátvéd, labdarúgóedző.

Közötti hasonlóságok Magyar labdarúgókupa és Pintér Attila (labdarúgó, 1966)

Magyar labdarúgókupa és Pintér Attila (labdarúgó, 1966) 16 közös dolog (a Uniópédia): Budapesti VSC, BVSC-Zugló, Diósgyőri VTK, Európa-liga, FC Sopron, Ferencvárosi TC (labdarúgás), Győri ETO FC, III. Kerületi TVE, Magyar Labdarúgó-szövetség, Magyarország, Mezőkövesdi SE, Puskás Akadémia FC, Salgótarjáni BTC, Szombathelyi Haladás, Vasas SC (labdarúgás), 2005-ös magyar labdarúgókupa-döntő.

Budapesti VSC

#ÁTIRÁNYÍTÁS BVSC-Zugló.

Budapesti VSC és Magyar labdarúgókupa · Budapesti VSC és Pintér Attila (labdarúgó, 1966) · Többet látni »

BVSC-Zugló

Budapesti Vasutas Sport Club-Zugló Közhasznú Egyesület (BVSC-Zugló) egy budapesti sportközösség A sportközösséget sportoló vasutasok hozták létre azzal a céllal, hogy sportolási lehetőséget biztosítson a fővárosi vasutasoknak.

BVSC-Zugló és Magyar labdarúgókupa · BVSC-Zugló és Pintér Attila (labdarúgó, 1966) · Többet látni »

Diósgyőri VTK

A Diósgyőri VTK (alapításkori név: Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre, később Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre, ma DVTK, avagy Diósgyőri VTK) egy több sportág bajnokságában csapatot, versenyzőket indító sportklub Miskolcon.

Diósgyőri VTK és Magyar labdarúgókupa · Diósgyőri VTK és Pintér Attila (labdarúgó, 1966) · Többet látni »

Európa-liga

Az Európa-liga a labdarúgásban az UEFA második számú európai kupasorozata az UEFA-bajnokok ligája után.

Európa-liga és Magyar labdarúgókupa · Európa-liga és Pintér Attila (labdarúgó, 1966) · Többet látni »

FC Sopron

Az FC Sopron egy megszűnt magyar labdarúgócsapat Sopronból, amelyet hét évnyi élvonalbeli tagság után kizártak az élvonalból anyagi problémák miatt.

FC Sopron és Magyar labdarúgókupa · FC Sopron és Pintér Attila (labdarúgó, 1966) · Többet látni »

Ferencvárosi TC (labdarúgás)

A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb szurkolótáborral rendelkező sportegyesülete és labdarúgócsapata Budapest IX. kerületében.

Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Magyar labdarúgókupa · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Pintér Attila (labdarúgó, 1966) · Többet látni »

Győri ETO FC

Az ETO FC Győr magyar labdarúgócsapat Győrött.

Győri ETO FC és Magyar labdarúgókupa · Győri ETO FC és Pintér Attila (labdarúgó, 1966) · Többet látni »

III. Kerületi TVE

A III.

III. Kerületi TVE és Magyar labdarúgókupa · III. Kerületi TVE és Pintér Attila (labdarúgó, 1966) · Többet látni »

Magyar Labdarúgó-szövetség

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.

Magyar Labdarúgó-szövetség és Magyar labdarúgókupa · Magyar Labdarúgó-szövetség és Pintér Attila (labdarúgó, 1966) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyar labdarúgókupa és Magyarország · Magyarország és Pintér Attila (labdarúgó, 1966) · Többet látni »

Mezőkövesdi SE

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mezőkövesd Zsóry FC.

Magyar labdarúgókupa és Mezőkövesdi SE · Mezőkövesdi SE és Pintér Attila (labdarúgó, 1966) · Többet látni »

Puskás Akadémia FC

A Puskás Akadémia FC (korábban Videoton-Puskás Akadémia) egy felcsúti székhelyű labdarúgóklub.

Magyar labdarúgókupa és Puskás Akadémia FC · Pintér Attila (labdarúgó, 1966) és Puskás Akadémia FC · Többet látni »

Salgótarjáni BTC

A Salgótarjáni BTC-t 1920-ban alapították Salgótarján legnépszerűbb klubját, akkori nevén Salgótarjáni Bányász Torna Clubot.

Magyar labdarúgókupa és Salgótarjáni BTC · Pintér Attila (labdarúgó, 1966) és Salgótarjáni BTC · Többet látni »

Szombathelyi Haladás

A Szombathelyi Haladás 1919-ben alakult szombathelyi labdarúgóklub.

Magyar labdarúgókupa és Szombathelyi Haladás · Pintér Attila (labdarúgó, 1966) és Szombathelyi Haladás · Többet látni »

Vasas SC (labdarúgás)

A Vasas FC vagy röviden Vasas nagy múltú magyar egykori élvonalbeli labdarúgócsapat, jelenleg másodosztályú Budapest XIII. kerületéből.

Magyar labdarúgókupa és Vasas SC (labdarúgás) · Pintér Attila (labdarúgó, 1966) és Vasas SC (labdarúgás) · Többet látni »

2005-ös magyar labdarúgókupa-döntő

A 2005-ös magyar labdarúgókupa-döntő a sorozat 62.

2005-ös magyar labdarúgókupa-döntő és Magyar labdarúgókupa · 2005-ös magyar labdarúgókupa-döntő és Pintér Attila (labdarúgó, 1966) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Magyar labdarúgókupa és Pintér Attila (labdarúgó, 1966)

Magyar labdarúgókupa 133 kapcsolatokat, ugyanakkor Pintér Attila (labdarúgó, 1966) 56. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 8.47% = 16 / (133 + 56).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar labdarúgókupa és Pintér Attila (labdarúgó, 1966). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: