Magyar klasszikus zene és Psalmus Hungaricus (Kodály)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyar klasszikus zene és Psalmus Hungaricus (Kodály)

Magyar klasszikus zene vs. Psalmus Hungaricus (Kodály)

Mátyás-graduáléból Az alábbi szócikk a magyar klasszikus zene történetével foglalkozik. Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus (magyarul: Magyar zsoltár) című művét Budapest Székesfőváros Tanácsa felkérésére komponálta Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50.

Bartók Béla (zeneszerző)

Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Bartók Béla (zeneszerző) és Magyar klasszikus zene · Bartók Béla (zeneszerző) és Psalmus Hungaricus (Kodály) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Magyar klasszikus zene · Budapest és Psalmus Hungaricus (Kodály) · Többet látni »

Dohnányi Ernő

Dohnányi Ernő Jenő Frigyes (Pozsony, 1877. július 27. – New York, 1960. február 9.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész, zenepedagógus.

Dohnányi Ernő és Magyar klasszikus zene · Dohnányi Ernő és Psalmus Hungaricus (Kodály) · Többet látni »

Kadencia

Példa a kadenciára Liszt: 2. Magyar rapszódiájából A kadencia 1.) zenei periódusok specifikus befejezése, zárlat, záradék. Az eredeti olasz cadenza kifejezés esést jelent, mely az adott zenei szakasz végén a záróhangok esésére utal. Ennek megfelelően eredetileg a hangok konkrét esését jelenti, majd a klasszikától kezdve a formaelemzésben mindinkább magát a zárlatot értik kadencia alatt. Áriák, versenyművek, hangszeres szólódarabok részeként is előfordul; a vezető szólam virtuóz, kötetlen, eredetileg improvizált szólója. Az áriákban rendszerint koloratúra díszíti. 2.) A kadencia más, bár előbbivel rokon értelemben, jellemzően a klasszikától kezdve, jellegzetes virtuóz átvezetést is jelent. A magyar zenei szaknyelvben ez utóbbira az eredeti olasz cadenza kifejezést is használják, kottai jele például a sorok fölé írt cadenza ad libitum (azaz tetszés szerinti befejezés) lehet, de gyakran nem jelölik. Ez az átvezetés például versenyművekben olyan szakasz, melyben a zenekar szünetet tart, hogy a szólóhangszeres kötetlen, parafrazeáló része következhessen.

Kadencia és Magyar klasszikus zene · Kadencia és Psalmus Hungaricus (Kodály) · Többet látni »

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.

Kodály Zoltán és Magyar klasszikus zene · Kodály Zoltán és Psalmus Hungaricus (Kodály) · Többet látni »

Liszt Ferenc

Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Liszt Ferenc és Magyar klasszikus zene · Liszt Ferenc és Psalmus Hungaricus (Kodály) · Többet látni »

Táncszvit (Bartók)

Bartók Béla Táncszvitje (Sz. 77, BB 86) Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus és Dohnányi Ernő Ünnepi nyitány című művével egyetemben Buda, Pest és Óbuda egyesítésének félévszázados jubileuma (1923) alkalmából készült, a város felkérésére.

Magyar klasszikus zene és Táncszvit (Bartók) · Psalmus Hungaricus (Kodály) és Táncszvit (Bartók) · Többet látni »