Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Magyar klasszikus zene és Opera (színmű)
Magyar klasszikus zene és Opera (színmű) 36 közös dolog (a Uniópédia): A kékszakállú herceg vára (opera), Balassa Sándor, Bartók Béla (zeneszerző), Bozay Attila, Chudy József, Claude Debussy, Dohnányi Ernő, Eötvös Péter, Erkel Ferenc, Farkas Ferenc (zeneszerző), Fertőd, Giuseppe Verdi, Goldmark Károly, Hubay Jenő, Joseph Haydn, Kismarton, Kodály Zoltán, Ligeti György, Liszt Ferenc, Ludwig van Beethoven, Magyar Állami Operaház, Magyarország, Második világháború, Mosonyi Mihály, Nagyvárad, Németország, Petrovics Emil, Pikkó herceg és Jutka Perzsi, Pozsony, Richard Strauss, ..., Richard Wagner (zeneszerző), Romantika, Sába királynője (opera), Szokolay Sándor, Szoprán, Wolfgang Amadeus Mozart. Bővíteni index (6 több) »
A kékszakállú herceg vára (opera)
A kékszakállú herceg vára Bartók Béla egyfelvonásos és egyetlen operája (op. 11, Sz. 48, BB 62), amelynek szövegkönyvét Balázs Béla írta.
A kékszakállú herceg vára (opera) és Magyar klasszikus zene · A kékszakállú herceg vára (opera) és Opera (színmű) ·
Balassa Sándor
Medve utcai általános iskolában tanított. 1981-1996 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanított. Balassa Sándor (Budapest, 1935. január 20. – Budapest, 2021. május 14.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
Balassa Sándor és Magyar klasszikus zene · Balassa Sándor és Opera (színmű) ·
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Bartók Béla (zeneszerző) és Magyar klasszikus zene · Bartók Béla (zeneszerző) és Opera (színmű) ·
Bozay Attila
Bozay Attila (Balatonfűzfő, 1939. augusztus 11. – Budapest, 1999. szeptember 14.) Erkel- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, citera- és furulyaművész.
Bozay Attila és Magyar klasszikus zene · Bozay Attila és Opera (színmű) ·
Chudy József
Chudy József (Pozsony, 1753. június 14. – Pest, 1813. március 4.) zeneszerző, karmester, feltaláló.
Chudy József és Magyar klasszikus zene · Chudy József és Opera (színmű) ·
Claude Debussy
Debussy sírja a Passyi temetőben Claude Achille Debussy (Saint-Germain-en-Laye, Franciaország, 1862. augusztus 22. – Párizs, 1918. március 25.) francia impresszionista zeneszerző.
Claude Debussy és Magyar klasszikus zene · Claude Debussy és Opera (színmű) ·
Dohnányi Ernő
Dohnányi Ernő Jenő Frigyes (Pozsony, 1877. július 27. – New York, 1960. február 9.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész, zenepedagógus.
Dohnányi Ernő és Magyar klasszikus zene · Dohnányi Ernő és Opera (színmű) ·
Eötvös Péter
Eötvös Péter (Székelyudvarhely, 1944. január 2. –) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus és karmester, a 20–21.
Eötvös Péter és Magyar klasszikus zene · Eötvös Péter és Opera (színmű) ·
Erkel Ferenc
Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.
Erkel Ferenc és Magyar klasszikus zene · Erkel Ferenc és Opera (színmű) ·
Farkas Ferenc (zeneszerző)
Galántai Farkas Ferenc (Nagykanizsa, 1905. december 15. – Budapest, 2000. október 10.) kétszeres Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
Farkas Ferenc (zeneszerző) és Magyar klasszikus zene · Farkas Ferenc (zeneszerző) és Opera (színmű) ·
Fertőd
Fertőd (horvátul: Herceško) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Fertőd és Magyar klasszikus zene · Fertőd és Opera (színmű) ·
Giuseppe Verdi
Giuseppe Fortunino Francesco Verdi (Le Roncole, 1813. október 10. – Milánó, 1901. január 27.) 19. századi olasz zeneszerző, az opera műfajának kimagasló egyénisége.
Giuseppe Verdi és Magyar klasszikus zene · Giuseppe Verdi és Opera (színmű) ·
Goldmark Károly
Goldmark Károly, németül Karl vagy Carl Goldmark (Keszthely, 1830. május 18. – Bécs, 1915. január 2.) zsidó származású, német anyanyelvű magyar–osztrák zeneszerző, hegedűművész és zenepedagógus.
Goldmark Károly és Magyar klasszikus zene · Goldmark Károly és Opera (színmű) ·
Hubay Jenő
Szalatnyai Hubay Jenő, bejegyezve Huber Eugenius Rudolphus Joannes.
Hubay Jenő és Magyar klasszikus zene · Hubay Jenő és Opera (színmű) ·
Joseph Haydn
Franz Joseph Haydn (Rohrau, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a bécsi klasszika első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója.
Joseph Haydn és Magyar klasszikus zene · Joseph Haydn és Opera (színmű) ·
Kismarton
Kismarton (németül Eisenstadt, horvátul Željezno) város Ausztriában, Burgenland tartomány székhelye.
Kismarton és Magyar klasszikus zene · Kismarton és Opera (színmű) ·
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.
Kodály Zoltán és Magyar klasszikus zene · Kodály Zoltán és Opera (színmű) ·
Ligeti György
Ligeti György Sándor (Dicsőszentmárton, 1923. május 28. – Bécs, 2006. június 12.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású komponistája és a modern magyar zeneművészet kiemelkedő személyisége.
Ligeti György és Magyar klasszikus zene · Ligeti György és Opera (színmű) ·
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Liszt Ferenc és Magyar klasszikus zene · Liszt Ferenc és Opera (színmű) ·
Ludwig van Beethoven
Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.
Ludwig van Beethoven és Magyar klasszikus zene · Ludwig van Beethoven és Opera (színmű) ·
Magyar Állami Operaház
Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.
Magyar Állami Operaház és Magyar klasszikus zene · Magyar Állami Operaház és Opera (színmű) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyar klasszikus zene és Magyarország · Magyarország és Opera (színmű) ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Magyar klasszikus zene · Második világháború és Opera (színmű) ·
Mosonyi Mihály
Mosonyi Mihály (eredeti neve: Brand Michael) (Boldogasszony, Moson vármegye, 1815. szeptember 2. – Pest, 1870. október 31.) magyar zeneszerző, zenepedagógus és zenei újságíró, kritikus.
Magyar klasszikus zene és Mosonyi Mihály · Mosonyi Mihály és Opera (színmű) ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Magyar klasszikus zene és Nagyvárad · Nagyvárad és Opera (színmű) ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Magyar klasszikus zene és Németország · Németország és Opera (színmű) ·
Petrovics Emil
Petrovics Emil (Nagybecskerek, 1930. február 9. – Budapest, 2011. június 30.),,, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
Magyar klasszikus zene és Petrovics Emil · Opera (színmű) és Petrovics Emil ·
Pikkó herceg és Jutka Perzsi
A Pikkó herceg és Jutka Perzsi az első magyar opera.
Magyar klasszikus zene és Pikkó herceg és Jutka Perzsi · Opera (színmű) és Pikkó herceg és Jutka Perzsi ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Magyar klasszikus zene és Pozsony · Opera (színmű) és Pozsony ·
Richard Strauss
Richard Georg Strauss (München, 1864. június 11. – Garmisch-Partenkirchen, 1949. szeptember 8.) a 19. századvég és a 20. század első felének német, késő romantikus zeneszerzője, főleg szimfonikus programzenéiről (Don Juan, Halál és megdicsőülés, Till Eulenspiegel vidám csínyjei, Imigyen szóla Zarathustra, Hősi élet, Symphonia Domestica, és az Alpesi szimfónia); operáiról (A rózsalovag, Elektra, Az árnyék nélküli asszony és Salome) és dalairól ismert.
Magyar klasszikus zene és Richard Strauss · Opera (színmű) és Richard Strauss ·
Richard Wagner (zeneszerző)
Richard Wagner 1830 körül Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta.
Magyar klasszikus zene és Richard Wagner (zeneszerző) · Opera (színmű) és Richard Wagner (zeneszerző) ·
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Magyar klasszikus zene és Romantika · Opera (színmű) és Romantika ·
Sába királynője (opera)
A Sába királynője Goldmark Károly 1875.
Magyar klasszikus zene és Sába királynője (opera) · Opera (színmű) és Sába királynője (opera) ·
Szokolay Sándor
Szokolay Sándor Keresztúry Dezsőné, Szőnyi Erzsébet és Kerekes Károly társaságában, a Magyar Örökség díj átadásakor, 2004 Szokolay Sándor (Kunágota, 1931. március 30. – Sopron, 2013. december 8.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, karmester, egyetemi tanár.
Magyar klasszikus zene és Szokolay Sándor · Opera (színmű) és Szokolay Sándor ·
Szoprán
A szoprán vagy diszkant (ol. soprano) a legmagasabb, gyermek- vagy női hangfekvés.
Magyar klasszikus zene és Szoprán · Opera (színmű) és Szoprán ·
Wolfgang Amadeus Mozart
Wolfgang Amadeus Mozart (teljes neve Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus, a bécsi klasszikusok egyike.
Magyar klasszikus zene és Wolfgang Amadeus Mozart · Opera (színmű) és Wolfgang Amadeus Mozart ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyar klasszikus zene és Opera (színmű)
- Mi van a közös Magyar klasszikus zene és Opera (színmű)
- Közötti hasonlóságok Magyar klasszikus zene és Opera (színmű)
Összehasonlítását Magyar klasszikus zene és Opera (színmű)
Magyar klasszikus zene 332 kapcsolatokat, ugyanakkor Opera (színmű) 250. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 6.19% = 36 / (332 + 250).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar klasszikus zene és Opera (színmű). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
