Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Magyar klasszikus zene és Mosonyi Mihály
Magyar klasszikus zene és Mosonyi Mihály 45 közös dolog (a Uniópédia): Ballada, Bánk bán (opera), Bátori Mária, Bécs, Bihari János, Dal, Egressy Béni, Erkel Ferenc, Esztergomi érsek, Esztergomi bazilika, Esztergomi mise, Goldmark Károly, Győr, Hungaria (Liszt, szimfonikus költemény), Hunyadi László (opera), Johann Nepomuk Hummel, Kamarazene, Kantáta, Kecskemét, Klasszikus zene, Kolozsvár, Komárom (Szlovákia), Liszt Ferenc, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Ludwig van Beethoven, Magyarok, Magyarország, Nyitány, Opera (színmű), Oratórium, ..., Orgona (hangszer), Pécs, Pest (történelmi település), Pozsony, Reményi Ede (hegedűművész), Richard Wagner (zeneszerző), Scitovszky János, Szózat, Szigligeti Ede, Szimfónia, Szonáta, Vörösmarty Mihály, Verbunkos, Vonósnégyes, Zenészeti Lapok. Bővíteni index (15 több) »
Ballada
A romantika stílusjegyét viselő műfaj, a ballada több jelentésben használatos: egyrészt a dal egy sajátos formája, illetve az ebből kialakult zenei műfaj, másrészt a népköltészetben és a szépirodalomban az epikának egy lírai jegyeket is mutató költői műfaja.
Ballada és Magyar klasszikus zene · Ballada és Mosonyi Mihály ·
Bánk bán (opera)
A Bánk bán Erkel Ferenc háromfelvonásos operája.
Bánk bán (opera) és Magyar klasszikus zene · Bánk bán (opera) és Mosonyi Mihály ·
Bátori Mária
A Bátori Mária Erkel Ferenc egyik kétfelvonásos operája.
Bátori Mária és Magyar klasszikus zene · Bátori Mária és Mosonyi Mihály ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Magyar klasszikus zene · Bécs és Mosonyi Mihály ·
Bihari János
Bihari János (Pollák Zsigmond, 1875) Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21. – Pest, 1827. április 26.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész.
Bihari János és Magyar klasszikus zene · Bihari János és Mosonyi Mihály ·
Dal
„''Ré-gi mó – di so – kan tudják – mint ha – mi – sak a lá - - - nyok''” Bordal - 1901-ben kézzel jegyezték fel egy képeslapra A dal a legelterjedtebb és erős zeneiségű lírai műfaj.
Dal és Magyar klasszikus zene · Dal és Mosonyi Mihály ·
Egressy Béni
Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest, 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.
Egressy Béni és Magyar klasszikus zene · Egressy Béni és Mosonyi Mihály ·
Erkel Ferenc
Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.
Erkel Ferenc és Magyar klasszikus zene · Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály ·
Esztergomi érsek
Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.
Esztergomi érsek és Magyar klasszikus zene · Esztergomi érsek és Mosonyi Mihály ·
Esztergomi bazilika
Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.
Esztergomi bazilika és Magyar klasszikus zene · Esztergomi bazilika és Mosonyi Mihály ·
Esztergomi mise
Liszt 1858-ban Az Esztergomi mise (Missa Solennis zur Einweihung der Basilika in Gran) Liszt Ferenc egyházzenei alkotása.
Esztergomi mise és Magyar klasszikus zene · Esztergomi mise és Mosonyi Mihály ·
Goldmark Károly
Goldmark Károly, németül Karl vagy Carl Goldmark (Keszthely, 1830. május 18. – Bécs, 1915. január 2.) zsidó származású, német anyanyelvű magyar–osztrák zeneszerző, hegedűművész és zenepedagógus.
Goldmark Károly és Magyar klasszikus zene · Goldmark Károly és Mosonyi Mihály ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és Magyar klasszikus zene · Győr és Mosonyi Mihály ·
Hungaria (Liszt, szimfonikus költemény)
Liszt Ferenc, nagyjából a bemutató idején A Hungaria Liszt Ferenc kilencedik szimfonikus költeménye (S.103).
Hungaria (Liszt, szimfonikus költemény) és Magyar klasszikus zene · Hungaria (Liszt, szimfonikus költemény) és Mosonyi Mihály ·
Hunyadi László (opera)
A Hunyadi László Erkel Ferenc háromfelvonásos operája.
Hunyadi László (opera) és Magyar klasszikus zene · Hunyadi László (opera) és Mosonyi Mihály ·
Johann Nepomuk Hummel
Hummel mellszobra a Német Nemzeti Színház mellett Weimarban Johann Nepomuk Hummel (Pozsony, 1778. november 14. – Weimar, 1837. október 17.) osztrák zongorista, zeneszerző, tanár és karmester.
Johann Nepomuk Hummel és Magyar klasszikus zene · Johann Nepomuk Hummel és Mosonyi Mihály ·
Kamarazene
A kamarazene (olaszul: musica da camera 'házimuzsika', az olasz camera 'szoba' szóból) olyan zeneművek és zenei műfajok gyűjtőneve, amelyekben egynél több, de (általánosan elfogadott minősítés szerint) 10-12-nél kevesebb zenész játszik.
Kamarazene és Magyar klasszikus zene · Kamarazene és Mosonyi Mihály ·
Kantáta
A kantáta zenekarral kísért énekszóló és kórus váltakozásából alakuló többszakaszos kompozíció.
Kantáta és Magyar klasszikus zene · Kantáta és Mosonyi Mihály ·
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Kecskemét és Magyar klasszikus zene · Kecskemét és Mosonyi Mihály ·
Klasszikus zene
A klasszikus zene fogalma alatt három különböző jelentéstartalmat értünk.
Klasszikus zene és Magyar klasszikus zene · Klasszikus zene és Mosonyi Mihály ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Kolozsvár és Magyar klasszikus zene · Kolozsvár és Mosonyi Mihály ·
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
Komárom (Szlovákia) és Magyar klasszikus zene · Komárom (Szlovákia) és Mosonyi Mihály ·
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Liszt Ferenc és Magyar klasszikus zene · Liszt Ferenc és Mosonyi Mihály ·
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar klasszikus zene · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Mosonyi Mihály ·
Ludwig van Beethoven
Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.
Ludwig van Beethoven és Magyar klasszikus zene · Ludwig van Beethoven és Mosonyi Mihály ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyar klasszikus zene és Magyarok · Magyarok és Mosonyi Mihály ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyar klasszikus zene és Magyarország · Magyarország és Mosonyi Mihály ·
Nyitány
A nyitány operák, oratóriumok, színpadi kísérőzenék és balettek hangszeres bevezető zenéje.
Magyar klasszikus zene és Nyitány · Mosonyi Mihály és Nyitány ·
Opera (színmű)
Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.
Magyar klasszikus zene és Opera (színmű) · Mosonyi Mihály és Opera (színmű) ·
Oratórium
Az oratórium kettős, zenei és építészeti jelentésű kifejezés.
Magyar klasszikus zene és Oratórium · Mosonyi Mihály és Oratórium ·
Orgona (hangszer)
Az orgona összetett aerofon hangszer, hangját ajaksípok és nyelvsípok adják.
Magyar klasszikus zene és Orgona (hangszer) · Mosonyi Mihály és Orgona (hangszer) ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Magyar klasszikus zene és Pécs · Mosonyi Mihály és Pécs ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Magyar klasszikus zene és Pest (történelmi település) · Mosonyi Mihály és Pest (történelmi település) ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Magyar klasszikus zene és Pozsony · Mosonyi Mihály és Pozsony ·
Reményi Ede (hegedűművész)
Reményi Ede (eredeti nevén Hoffmann Ede, Miskolc, 1828. január 17. – San Francisco, 1898. május 15.) zeneszerző, hegedűművész.
Magyar klasszikus zene és Reményi Ede (hegedűművész) · Mosonyi Mihály és Reményi Ede (hegedűművész) ·
Richard Wagner (zeneszerző)
Richard Wagner 1830 körül Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta.
Magyar klasszikus zene és Richard Wagner (zeneszerző) · Mosonyi Mihály és Richard Wagner (zeneszerző) ·
Scitovszky János
Nagykéri Scitovszky János (Béla, 1785. november 1. – Esztergom, 1866. október 19.) bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja.
Magyar klasszikus zene és Scitovszky János · Mosonyi Mihály és Scitovszky János ·
Szózat
A Szózat kézirata A Szózat kézirata (5-13. versszak) A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett.
Magyar klasszikus zene és Szózat · Mosonyi Mihály és Szózat ·
Szigligeti Ede
Szigligeti Ede (Szigligeti Edvárd; eredetileg: Szathmáry József) (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1840).
Magyar klasszikus zene és Szigligeti Ede · Mosonyi Mihály és Szigligeti Ede ·
Szimfónia
A szimfónia a görög συμφωνία (kb.: szümfónia).
Magyar klasszikus zene és Szimfónia · Mosonyi Mihály és Szimfónia ·
Szonáta
A szonáta hangszerekre írt zenedaraboknak a 16.
Magyar klasszikus zene és Szonáta · Mosonyi Mihály és Szonáta ·
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Magyar klasszikus zene és Vörösmarty Mihály · Mosonyi Mihály és Vörösmarty Mihály ·
Verbunkos
Toborzás a 19. században Esterházy-huszárezred verbunkos dudása A magyar csárdás kialakulása a 18. századi magyar verbunkosig vezethető vissza A verbunkos magyar zenei műfaj, amely a XVIII. század második felében alakult ki.
Magyar klasszikus zene és Verbunkos · Mosonyi Mihály és Verbunkos ·
Vonósnégyes
A vonósnégyes általános elhelyezkedése (''violin''–hegedű, ''viola''–brácsa, ''violin-cello''–cselló) A vonósnégyes egy komolyzenei együttes, amely négy vonós hangszerből áll.
Magyar klasszikus zene és Vonósnégyes · Mosonyi Mihály és Vonósnégyes ·
Zenészeti Lapok
A Zenészeti Lapok az első magyar zenei szakfolyóirat volt.
Magyar klasszikus zene és Zenészeti Lapok · Mosonyi Mihály és Zenészeti Lapok ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyar klasszikus zene és Mosonyi Mihály
- Mi van a közös Magyar klasszikus zene és Mosonyi Mihály
- Közötti hasonlóságok Magyar klasszikus zene és Mosonyi Mihály
Összehasonlítását Magyar klasszikus zene és Mosonyi Mihály
Magyar klasszikus zene 332 kapcsolatokat, ugyanakkor Mosonyi Mihály 139. Ami közös bennük 45, a Jaccard index 9.55% = 45 / (332 + 139).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar klasszikus zene és Mosonyi Mihály. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
