Közötti hasonlóságok Magyar belháború (1526–38) és Török hódoltság
Magyar belháború (1526–38) és Török hódoltság 51 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Balkán (térség), Bécs, Bécs ostroma (1529), Belgrád, Bosnyákok, Buda (történelmi település), Bunyevácok, Duna, Duna–Tisza köze, Dunántúl, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi vajda, Esztergom, Felvidék, Habsburg-ház, Horvátország, I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, Iszlám, Isztambul, Janicsár, Kereszténység, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarország, Mohácsi csata, November 3., ..., Október 14., Október 22., Olaszok, Oszmán Birodalom, Pécs, Rác, Sokácok, Speyeri szerződés, Székesfehérvár, Szendrő (Szerbia), Szerémség, Szerbek, Szerbia, Török háborúk Magyarországon, Törökök, Temesvár, Vezír (muszlim méltóság), Werbőczy István, 15. század, 16. század, 17. század. Bővíteni index (21 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Magyar belháború (1526–38) · Alföld és Török hódoltság ·
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Balkán (térség) és Magyar belháború (1526–38) · Balkán (térség) és Török hódoltság ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Magyar belháború (1526–38) · Bécs és Török hódoltság ·
Bécs ostroma (1529)
Bécs első török ostroma (Erste Wiener Türkenbelagerung) 1529.
Bécs ostroma (1529) és Magyar belháború (1526–38) · Bécs ostroma (1529) és Török hódoltság ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Magyar belháború (1526–38) · Belgrád és Török hódoltság ·
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Bosnyákok és Magyar belháború (1526–38) · Bosnyákok és Török hódoltság ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Magyar belháború (1526–38) · Buda (történelmi település) és Török hódoltság ·
Bunyevácok
Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.
Bunyevácok és Magyar belháború (1526–38) · Bunyevácok és Török hódoltság ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Magyar belháború (1526–38) · Duna és Török hódoltság ·
Duna–Tisza köze
A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük.
Duna–Tisza köze és Magyar belháború (1526–38) · Duna–Tisza köze és Török hódoltság ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Dunántúl és Magyar belháború (1526–38) · Dunántúl és Török hódoltság ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Magyar belháború (1526–38) · Erdély és Török hódoltság ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Erdélyi Fejedelemség és Magyar belháború (1526–38) · Erdélyi Fejedelemség és Török hódoltság ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Erdélyi vajda és Magyar belháború (1526–38) · Erdélyi vajda és Török hódoltság ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Magyar belháború (1526–38) · Esztergom és Török hódoltság ·
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Felvidék és Magyar belháború (1526–38) · Felvidék és Török hódoltság ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és Magyar belháború (1526–38) · Habsburg-ház és Török hódoltság ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Magyar belháború (1526–38) · Horvátország és Török hódoltság ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
I. Ferdinánd magyar király és Magyar belháború (1526–38) · I. Ferdinánd magyar király és Török hódoltság ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38) · I. János magyar király és Török hódoltság ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar belháború (1526–38) · I. Szulejmán oszmán szultán és Török hódoltság ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Iszlám és Magyar belháború (1526–38) · Iszlám és Török hódoltság ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Isztambul és Magyar belháború (1526–38) · Isztambul és Török hódoltság ·
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Janicsár és Magyar belháború (1526–38) · Janicsár és Török hódoltság ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Kereszténység és Magyar belháború (1526–38) · Kereszténység és Török hódoltság ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Magyar Királyság és Magyar belháború (1526–38) · Magyar Királyság és Török hódoltság ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar belháború (1526–38) és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Török hódoltság ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyar belháború (1526–38) és Magyarország · Magyarország és Török hódoltság ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Magyar belháború (1526–38) és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Török hódoltság ·
November 3.
Névnapok: Győző + Bálint, Bertold, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ida, Malakiás, Szilvia, Szilvió, Szilviusz, Valentin.
Magyar belháború (1526–38) és November 3. · November 3. és Török hódoltság ·
Október 14.
Névnapok: Helén, Lívia + Alán, Alen, Beatrix, Bocsárd, Buzád, Buzát, Celesztina, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Hella, Ilma, Krizanta, Liviána, Livianna, Trixi.
Magyar belháború (1526–38) és Október 14. · Október 14. és Török hódoltság ·
Október 22.
Névnapok: Előd + Admira, Inge, Ingeborg, Kordélia, Koren, Korina, Korinna, Mária, Mirabel, Mirabella, Szalóme, Szulamit, Várkony, Vilibald.
Magyar belháború (1526–38) és Október 22. · Október 22. és Török hódoltság ·
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
Magyar belháború (1526–38) és Olaszok · Olaszok és Török hódoltság ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Magyar belháború (1526–38) és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Török hódoltság ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Magyar belháború (1526–38) és Pécs · Pécs és Török hódoltság ·
Rác
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rácok.
Magyar belháború (1526–38) és Rác · Rác és Török hódoltság ·
Sokácok
A sokácok horvát népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein.
Magyar belháború (1526–38) és Sokácok · Sokácok és Török hódoltság ·
Speyeri szerződés
Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.
Magyar belháború (1526–38) és Speyeri szerződés · Speyeri szerződés és Török hódoltság ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Magyar belháború (1526–38) és Székesfehérvár · Székesfehérvár és Török hódoltság ·
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Magyar belháború (1526–38) és Szendrő (Szerbia) · Szendrő (Szerbia) és Török hódoltság ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Magyar belháború (1526–38) és Szerémség · Szerémség és Török hódoltság ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Magyar belháború (1526–38) és Szerbek · Szerbek és Török hódoltság ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Magyar belháború (1526–38) és Szerbia · Szerbia és Török hódoltság ·
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Magyar belháború (1526–38) és Török háborúk Magyarországon · Török háborúk Magyarországon és Török hódoltság ·
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Magyar belháború (1526–38) és Törökök · Török hódoltság és Törökök ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Magyar belháború (1526–38) és Temesvár · Török hódoltság és Temesvár ·
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Magyar belháború (1526–38) és Vezír (muszlim méltóság) · Török hódoltság és Vezír (muszlim méltóság) ·
Werbőczy István
Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.
Magyar belháború (1526–38) és Werbőczy István · Török hódoltság és Werbőczy István ·
15. század
A 15.
15. század és Magyar belháború (1526–38) · 15. század és Török hódoltság ·
16. század
A 16.
16. század és Magyar belháború (1526–38) · 16. század és Török hódoltság ·
17. század
A 17.
17. század és Magyar belháború (1526–38) · 17. század és Török hódoltság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyar belháború (1526–38) és Török hódoltság
- Mi van a közös Magyar belháború (1526–38) és Török hódoltság
- Közötti hasonlóságok Magyar belháború (1526–38) és Török hódoltság
Összehasonlítását Magyar belháború (1526–38) és Török hódoltság
Magyar belháború (1526–38) 463 kapcsolatokat, ugyanakkor Török hódoltság 222. Ami közös bennük 51, a Jaccard index 7.45% = 51 / (463 + 222).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar belháború (1526–38) és Török hódoltság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: