Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Magyar belháború (1526–38) és Oszmán Birodalom
Magyar belháború (1526–38) és Oszmán Birodalom 56 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Ausztria, Balkán (térség), Bécs, Bécs ostroma (1529), Belgrád, Bosznia-Hercegovina, Budapest, Bulgária, Duna, Edirne (település), Eger, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Európa, Földközi-tenger, Franciaország, Franciák, Habsburg Birodalom, Havasalföld, Horvátország, I. János magyar király, I. Szelim oszmán szultán, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Szelim oszmán szultán, Irán, Iszlám, Isztambul, Janicsár, Konstantinápoly, ..., Lengyelek, Lengyelország, Magyar Királyság, Magyarország, Mohács, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Niš, Oszmán uralkodók listája, Pécs, Románok, Spanyolok, Spanyolország, Székesfehérvár, Szeged, Szerémség, Szerbek, Szerbia, Szlavónia, Török háborúk Magyarországon, Tunisz, V. Károly német-római császár, Velencei Köztársaság, Vezír (muszlim méltóság), 17. század, 18. század. Bővíteni index (26 több) »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és Magyar belháború (1526–38) · Anatólia és Oszmán Birodalom ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Magyar belháború (1526–38) · Ausztria és Oszmán Birodalom ·
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Balkán (térség) és Magyar belháború (1526–38) · Balkán (térség) és Oszmán Birodalom ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Magyar belháború (1526–38) · Bécs és Oszmán Birodalom ·
Bécs ostroma (1529)
Bécs első török ostroma (Erste Wiener Türkenbelagerung) 1529.
Bécs ostroma (1529) és Magyar belháború (1526–38) · Bécs ostroma (1529) és Oszmán Birodalom ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Magyar belháború (1526–38) · Belgrád és Oszmán Birodalom ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Bosznia-Hercegovina és Magyar belháború (1526–38) · Bosznia-Hercegovina és Oszmán Birodalom ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Magyar belháború (1526–38) · Budapest és Oszmán Birodalom ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Bulgária és Magyar belháború (1526–38) · Bulgária és Oszmán Birodalom ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Magyar belháború (1526–38) · Duna és Oszmán Birodalom ·
Edirne (település)
Edirne (magyarul Drinápoly) város Európában, Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén, közel a görög és a bolgár határhoz.
Edirne (település) és Magyar belháború (1526–38) · Edirne (település) és Oszmán Birodalom ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Eger és Magyar belháború (1526–38) · Eger és Oszmán Birodalom ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Magyar belháború (1526–38) · Erdély és Oszmán Birodalom ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Erdélyi Fejedelemség és Magyar belháború (1526–38) · Erdélyi Fejedelemség és Oszmán Birodalom ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Magyar belháború (1526–38) · Európa és Oszmán Birodalom ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Földközi-tenger és Magyar belháború (1526–38) · Földközi-tenger és Oszmán Birodalom ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Franciaország és Magyar belháború (1526–38) · Franciaország és Oszmán Birodalom ·
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Franciák és Magyar belháború (1526–38) · Franciák és Oszmán Birodalom ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Magyar belháború (1526–38) · Habsburg Birodalom és Oszmán Birodalom ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Havasalföld és Magyar belháború (1526–38) · Havasalföld és Oszmán Birodalom ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Magyar belháború (1526–38) · Horvátország és Oszmán Birodalom ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38) · I. János magyar király és Oszmán Birodalom ·
I. Szelim oszmán szultán
I.
I. Szelim oszmán szultán és Magyar belháború (1526–38) · I. Szelim oszmán szultán és Oszmán Birodalom ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar belháború (1526–38) · I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom ·
II. Szelim oszmán szultán
II.
II. Szelim oszmán szultán és Magyar belháború (1526–38) · II. Szelim oszmán szultán és Oszmán Birodalom ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Irán és Magyar belháború (1526–38) · Irán és Oszmán Birodalom ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Iszlám és Magyar belháború (1526–38) · Iszlám és Oszmán Birodalom ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Isztambul és Magyar belháború (1526–38) · Isztambul és Oszmán Birodalom ·
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Janicsár és Magyar belháború (1526–38) · Janicsár és Oszmán Birodalom ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Konstantinápoly és Magyar belháború (1526–38) · Konstantinápoly és Oszmán Birodalom ·
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Lengyelek és Magyar belháború (1526–38) · Lengyelek és Oszmán Birodalom ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Lengyelország és Magyar belháború (1526–38) · Lengyelország és Oszmán Birodalom ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Magyar Királyság és Magyar belháború (1526–38) · Magyar Királyság és Oszmán Birodalom ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyar belháború (1526–38) és Magyarország · Magyarország és Oszmán Birodalom ·
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Magyar belháború (1526–38) és Mohács · Mohács és Oszmán Birodalom ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Magyar belháború (1526–38) és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Oszmán Birodalom ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Magyar belháború (1526–38) és Moldva (fejedelemség) · Moldva (fejedelemség) és Oszmán Birodalom ·
Niš
Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.
Magyar belháború (1526–38) és Niš · Niš és Oszmán Birodalom ·
Oszmán uralkodók listája
Az oszmán szultánok és kalifák listája uralkodásuk sorrendjében, lent a családfával a dinasztiaalapítástól a birodalom megszűnéséig (1299–1922/1924).
Magyar belháború (1526–38) és Oszmán uralkodók listája · Oszmán Birodalom és Oszmán uralkodók listája ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Magyar belháború (1526–38) és Pécs · Oszmán Birodalom és Pécs ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Magyar belháború (1526–38) és Románok · Oszmán Birodalom és Románok ·
Spanyolok
A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.
Magyar belháború (1526–38) és Spanyolok · Oszmán Birodalom és Spanyolok ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Magyar belháború (1526–38) és Spanyolország · Oszmán Birodalom és Spanyolország ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Magyar belháború (1526–38) és Székesfehérvár · Oszmán Birodalom és Székesfehérvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Magyar belháború (1526–38) és Szeged · Oszmán Birodalom és Szeged ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Magyar belháború (1526–38) és Szerémség · Oszmán Birodalom és Szerémség ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Magyar belháború (1526–38) és Szerbek · Oszmán Birodalom és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Magyar belháború (1526–38) és Szerbia · Oszmán Birodalom és Szerbia ·
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Magyar belháború (1526–38) és Szlavónia · Oszmán Birodalom és Szlavónia ·
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Magyar belháború (1526–38) és Török háborúk Magyarországon · Oszmán Birodalom és Török háborúk Magyarországon ·
Tunisz
Tunisz (arab írással تونس, tudományos átiratban Tūnis) Tunézia fővárosa.
Magyar belháború (1526–38) és Tunisz · Oszmán Birodalom és Tunisz ·
V. Károly német-római császár
V.
Magyar belháború (1526–38) és V. Károly német-római császár · Oszmán Birodalom és V. Károly német-római császár ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Magyar belháború (1526–38) és Velencei Köztársaság · Oszmán Birodalom és Velencei Köztársaság ·
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Magyar belháború (1526–38) és Vezír (muszlim méltóság) · Oszmán Birodalom és Vezír (muszlim méltóság) ·
17. század
A 17.
17. század és Magyar belháború (1526–38) · 17. század és Oszmán Birodalom ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Magyar belháború (1526–38) · 18. század és Oszmán Birodalom ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyar belháború (1526–38) és Oszmán Birodalom
- Mi van a közös Magyar belháború (1526–38) és Oszmán Birodalom
- Közötti hasonlóságok Magyar belháború (1526–38) és Oszmán Birodalom
Összehasonlítását Magyar belháború (1526–38) és Oszmán Birodalom
Magyar belháború (1526–38) 463 kapcsolatokat, ugyanakkor Oszmán Birodalom 370. Ami közös bennük 56, a Jaccard index 6.72% = 56 / (463 + 370).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar belháború (1526–38) és Oszmán Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
