Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyar Szocialista Párt és Szili Katalin

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyar Szocialista Párt és Szili Katalin

Magyar Szocialista Párt vs. Szili Katalin

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben. Szili Katalin (Barcs, 1956. május 13. –) magyar jogász, humánökológus, politikus, országgyűlési képviselő, miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke.

Közötti hasonlóságok Magyar Szocialista Párt és Szili Katalin

Magyar Szocialista Párt és Szili Katalin 9 közös dolog (a Uniópédia): Baranya megye, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyarország, Országgyűlés, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociális Unió, 2010-es magyarországi országgyűlési választás.

Baranya megye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Baranya vármegye.

Baranya megye és Magyar Szocialista Párt · Baranya megye és Szili Katalin · Többet látni »

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyar Szocialista Párt · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Szili Katalin · Többet látni »

Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt

A Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) a nemzeti és keresztény értékeket felvállaló, társadalomszemléletében szociálisan elkötelezett politikai erő volt.

Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt és Magyar Szocialista Párt · Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt és Szili Katalin · Többet látni »

Magyar Szocialista Munkáspárt

A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.

Magyar Szocialista Munkáspárt és Magyar Szocialista Párt · Magyar Szocialista Munkáspárt és Szili Katalin · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyar Szocialista Párt és Magyarország · Magyarország és Szili Katalin · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Magyar Szocialista Párt és Országgyűlés · Országgyűlés és Szili Katalin · Többet látni »

Szabad Demokraták Szövetsége

A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.

Magyar Szocialista Párt és Szabad Demokraták Szövetsége · Szabad Demokraták Szövetsége és Szili Katalin · Többet látni »

Szociális Unió

A Szociális Unió magyarországi balközép, szociáldemokrata párt.

Magyar Szocialista Párt és Szociális Unió · Szili Katalin és Szociális Unió · Többet látni »

2010-es magyarországi országgyűlési választás

A 2010-es magyarországi országgyűlési választás volt a hatodik a rendszerváltás után.

2010-es magyarországi országgyűlési választás és Magyar Szocialista Párt · 2010-es magyarországi országgyűlési választás és Szili Katalin · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Magyar Szocialista Párt és Szili Katalin

Magyar Szocialista Párt 167 kapcsolatokat, ugyanakkor Szili Katalin 65. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 3.88% = 9 / (167 + 65).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar Szocialista Párt és Szili Katalin. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »