Közötti hasonlóságok Magyar Rádió és Magyar Televízió
Magyar Rádió és Magyar Televízió 35 közös dolog (a Uniópédia): Antenna Hungária, Bán György, Bednai Nándor, Budapest, Duna Médiaszolgáltató, Duna Televízió, Erdei Klári, Gács László, Hajnóczy Lívia, Horváth Tivadar (színművész), Internet, Január 20., Június 30., Kaszásdűlő, Közszolgálati Közalapítvány, Kovalik Károly, Magyar Távirati Iroda, Magyarország, Május 1., November 30., Országgyűlés, Pintér Sándor (bemondó, 1912–1977), Posta Kísérleti Állomás, Rendszerváltás Magyarországon, Sárosi Gábor (színművész, 1931–2005), Széchenyi-hegy, Szepesi György, Takács Marika, Tömpe István, Varga József (bemondó), ..., Válasz Online, Zsurzs Éva, 1956-os forradalom, 1980-as évek, 24.hu. Bővíteni index (5 több) »
Antenna Hungária
Az Antenna Hungária Zrt. Magyarország telekommunikációs szektorának meghatározó szereplője.
Antenna Hungária és Magyar Rádió · Antenna Hungária és Magyar Televízió ·
Bán György
Bán György (Budapest, 1918. október 11. – Budapest, 1985. december 19.) magyar bemondó.
Bán György és Magyar Rádió · Bán György és Magyar Televízió ·
Bednai Nándor
Bednai Nándor (Budapest, 1933. január 2. – Budapest, 2013. augusztus 10.Egyes források szerint augusztus 12-én hunyt el, ami valótlan, mivel a 2013. augusztus 10-i híradóban már beszámoltak haláláról. Ugyanakkor egy nem regisztrált Wikipédia-szerkesztő – aki a szerkesztési összefoglalóba „Vincze Levente Gergely” (Bednai Nikolett férje) nevét írta – jelezte, hogy Bednai Nándor Bednai Nándor Gusztáv néven született, augusztus 9-én hunyt el, illetve gyermekei Bednai Natália és Bednai Nikolett; ami mind lehetséges, de ha másutt, releváns helyen nem jelentek meg ezek az információk, a Wikipédia nem használhatja fel őket tényközlésre, legfeljebb bizonytalan, forrást nélkülöző információkként közölheti.) Balázs Béla-díjas magyar rendező, a Magyar Televízió örökös tagja.
Bednai Nándor és Magyar Rádió · Bednai Nándor és Magyar Televízió ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Magyar Rádió · Budapest és Magyar Televízió ·
Duna Médiaszolgáltató
A Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (röviden: Duna Médiaszolgáltató vagy Duna Média) 2015.
Duna Médiaszolgáltató és Magyar Rádió · Duna Médiaszolgáltató és Magyar Televízió ·
Duna Televízió
A Duna Televízió 1992 és 2015 között önálló magyar állami műholdas televíziós intézmény volt.
Duna Televízió és Magyar Rádió · Duna Televízió és Magyar Televízió ·
Erdei Klári
Erdei Klári Erdei Klára (Budapest, 1924. szeptember 18. – Budapest, 2017. április 10.) a Magyar Rádió bemondója, műsorvezető.
Erdei Klári és Magyar Rádió · Erdei Klári és Magyar Televízió ·
Gács László
Gács László, születési és 1945-ig használt nevén Grünwald László (Budapest, Erzsébetváros, 1903. október 15. – Budapest, 1968. július 10.) textilmunkás, újságíró, szakszervezeti vezető, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, az OTP vezérigazgatója.
Gács László és Magyar Rádió · Gács László és Magyar Televízió ·
Hajnóczy Lívia
Hajnóczy Lívia, született Keuler Lívia Adrienne (Budapest, 1913. szeptember 25. – 2003. január 25.) magyar színésznő, bemondó, a Magyar Rádió bemondója.
Hajnóczy Lívia és Magyar Rádió · Hajnóczy Lívia és Magyar Televízió ·
Horváth Tivadar (színművész)
Horváth Tivadar (Budapest, 1920. március 19. – Leányfalu, 2003. április 30.) Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, rendező.
Horváth Tivadar (színművész) és Magyar Rádió · Horváth Tivadar (színművész) és Magyar Televízió ·
Internet
A világháló (WWW) grafikus bemutatása, az információs struktúra a Wikipédia körül, ami a hiperhivatkozásokat reprezentálja Az internet olyan globális számítógépes hálózat, amelyen a számítógépek az internetprotokoll (IP) segítségével kommunikálnak.
Internet és Magyar Rádió · Internet és Magyar Televízió ·
Január 20.
Névnapok: Fábián, Sebestyén + Eutim, Fabiána, Fabó, Özséb, Sebastian, Sebő, Sebők, Sedékiás, Szebasztian, Tímea.
Január 20. és Magyar Rádió · Január 20. és Magyar Televízió ·
Június 30.
Névnapok: Pál + Apostol, Bese, Emiliána, Március, Pável, Pósa.
Június 30. és Magyar Rádió · Június 30. és Magyar Televízió ·
Kaszásdűlő
Kaszásdűlő (németül Mahdried) Budapest III. kerületének egyik városrésze.
Kaszásdűlő és Magyar Rádió · Kaszásdűlő és Magyar Televízió ·
Közszolgálati Közalapítvány
A Közszolgálati Közalapítvány a Duna Médiaszolgáltató tulajdonosa, a Magyar Televízió Közalapítvány, a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány, illetve a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testületének jogutódja.
Közszolgálati Közalapítvány és Magyar Rádió · Közszolgálati Közalapítvány és Magyar Televízió ·
Kovalik Károly
Kovalik Károly (Hódmezővásárhely/Szeged, 1927. szeptember 29. – Budapest, 1995. január 1.) magyar újságíró, riporter.
Kovalik Károly és Magyar Rádió · Kovalik Károly és Magyar Televízió ·
Magyar Távirati Iroda
A Magyar Távirati Iroda (rövidítve MTI) magyar állami hírügynökség 1880 és 2015 között.
Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda · Magyar Távirati Iroda és Magyar Televízió ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyar Rádió és Magyarország · Magyar Televízió és Magyarország ·
Május 1.
A munka ünnepe.
Május 1. és Magyar Rádió · Május 1. és Magyar Televízió ·
November 30.
Névnapok: András, Andor + Amál, Amália, André, Bandó, Dormán, Endre, Tarján, Trajánusz, Tullió, Levin.
Magyar Rádió és November 30. · Magyar Televízió és November 30. ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Magyar Rádió és Országgyűlés · Magyar Televízió és Országgyűlés ·
Pintér Sándor (bemondó, 1912–1977)
Pintér Sándor, névvariáns: id.
Magyar Rádió és Pintér Sándor (bemondó, 1912–1977) · Magyar Televízió és Pintér Sándor (bemondó, 1912–1977) ·
Posta Kísérleti Állomás
A Posta Kísérleti Állomást (rövidítve: PKÁ) Baross Gábor rendeletére alapították 1891.
Magyar Rádió és Posta Kísérleti Állomás · Magyar Televízió és Posta Kísérleti Állomás ·
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Magyar Rádió és Rendszerváltás Magyarországon · Magyar Televízió és Rendszerváltás Magyarországon ·
Sárosi Gábor (színművész, 1931–2005)
Sárosi Gábor névváltozatai: Sárossy Gábor, Sárosy Gábor (Mándok, 1931. március 24. – Budapest, 2005. szeptember 14.) magyar színész.
Magyar Rádió és Sárosi Gábor (színművész, 1931–2005) · Magyar Televízió és Sárosi Gábor (színművész, 1931–2005) ·
Széchenyi-hegy
A Széchenyi-hegy a Budai-hegység egyik kiemelkedése Budapest XII. kerületében, melynek tetején egy fennsík terül el.
Magyar Rádió és Széchenyi-hegy · Magyar Televízió és Széchenyi-hegy ·
Szepesi György
Szepesi György, születési nevén Friedländer György (Budapest, 1922. február 5. – Budapest, 2018. július 25.) magyar rádiós sportkommentátor, „az Aranycsapat tizenkettedik játékosa”, 1982–1994 között a FIFA vezető testületének tagja, aki annak 2012-es budapesti kongresszusán a szervezet legrangosabb kitüntetését, a FIFA Érdemrendet vehette át.
Magyar Rádió és Szepesi György · Magyar Televízió és Szepesi György ·
Takács Marika
Takács Marika (született Takács Mária, asszonynevén Kazimir Károlyné, Resicabánya, 1938. november 25. – Budapest, 1997. május 9.) 1957-től, nyilvános adásai kezdetétől a Magyar Televízió bemondónője, az intézmény posztumusz örökös tagja.
Magyar Rádió és Takács Marika · Magyar Televízió és Takács Marika ·
Tömpe István
Tömpe István (Budapest, 1909. január 2. – Budapest, 1988. december 15.) magyar kommunista politikus, vármegyei alispán, többszörös miniszterhelyettes, a Magyar Televízió elnöke.
Magyar Rádió és Tömpe István · Magyar Televízió és Tömpe István ·
Varga József (bemondó)
Varga József (Abony, 1929. december 21. – Budapest, 1981. május 28.) magyar tévébemondó, műsorvezető, kommentátor.
Magyar Rádió és Varga József (bemondó) · Magyar Televízió és Varga József (bemondó) ·
Válasz Online
A Válasz Online a 2018 nyarán megszűnt Heti Válasz konzervatív, polgári hetilap újságírói által 2018 decemberében elindított internetes médium.
Magyar Rádió és Válasz Online · Magyar Televízió és Válasz Online ·
Zsurzs Éva
Zsurzs Éva (születési neve: Steinhercz Éva) (Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.), Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész.
Magyar Rádió és Zsurzs Éva · Magyar Televízió és Zsurzs Éva ·
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
1956-os forradalom és Magyar Rádió · 1956-os forradalom és Magyar Televízió ·
1980-as évek
Nincs leírás.
1980-as évek és Magyar Rádió · 1980-as évek és Magyar Televízió ·
24.hu
A 24.hu (korábbi nevén: Hír24) Magyarország egyik legnagyobb, leglátogatottabb online hírportálja.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyar Rádió és Magyar Televízió
- Mi van a közös Magyar Rádió és Magyar Televízió
- Közötti hasonlóságok Magyar Rádió és Magyar Televízió
Összehasonlítását Magyar Rádió és Magyar Televízió
Magyar Rádió 441 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar Televízió 230. Ami közös bennük 35, a Jaccard index 5.22% = 35 / (441 + 230).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar Rádió és Magyar Televízió. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: