Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyar Népköztársaság és Szovjetunió

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyar Népköztársaság és Szovjetunió

Magyar Népköztársaság vs. Szovjetunió

A Magyar Népköztársaság Magyarország államneve volt 1949. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Közötti hasonlóságok Magyar Népköztársaság és Szovjetunió

Magyar Népköztársaság és Szovjetunió 21 közös dolog (a Uniópédia): Ausztria, Csehszlovákia, De facto, Egyesült Nemzetek Szervezete, Hidegháború, Január 1., Joszif Visszarionovics Sztálin, Kína, Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, Keleti blokk, Magyarország, Május 1., Második világháború, Mihail Szergejevics Gorbacsov, Moszkva, Románia, Szocializmus, Szovjetunió Kommunista Pártja, Tervgazdálkodás, Varsói Szerződés, Világ proletárjai, egyesüljetek!.

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Ausztria és Magyar Népköztársaság · Ausztria és Szovjetunió · Többet látni »

Csehszlovákia

Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.

Csehszlovákia és Magyar Népköztársaság · Csehszlovákia és Szovjetunió · Többet látni »

De facto

A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.

De facto és Magyar Népköztársaság · De facto és Szovjetunió · Többet látni »

Egyesült Nemzetek Szervezete

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.

Egyesült Nemzetek Szervezete és Magyar Népköztársaság · Egyesült Nemzetek Szervezete és Szovjetunió · Többet látni »

Hidegháború

A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett.

Hidegháború és Magyar Népköztársaság · Hidegháború és Szovjetunió · Többet látni »

Január 1.

ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.

Január 1. és Magyar Népköztársaság · Január 1. és Szovjetunió · Többet látni »

Joszif Visszarionovics Sztálin

Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).

Joszif Visszarionovics Sztálin és Magyar Népköztársaság · Joszif Visszarionovics Sztálin és Szovjetunió · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Kína és Magyar Népköztársaság · Kína és Szovjetunió · Többet látni »

Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa

Emlékbélyeg a 40. évfordulón (1989) Megfigyelő A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (rövidítve KGST, angolul Comecon) a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete volt a hidegháború alatt 1949 és 1991 között.

Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és Magyar Népköztársaság · Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és Szovjetunió · Többet látni »

Keleti blokk

A keleti blokk egykori országai A kommunista blokk, keleti blokk vagy szovjet blokk (az Andrej Zsdanov által 1945-ben megfogalmazott doktrína szerint "Béketábor") kifejezések általában Közép- és Kelet-Európa korábbi kommunista (szocialista) országaira utalnak, a valamikori Varsói Szerződés tagjaira, hozzáértve a katonai szövetséghez nem tartozó Jugoszláviát is.

Keleti blokk és Magyar Népköztársaság · Keleti blokk és Szovjetunió · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyar Népköztársaság és Magyarország · Magyarország és Szovjetunió · Többet látni »

Május 1.

A munka ünnepe.

Május 1. és Magyar Népköztársaság · Május 1. és Szovjetunió · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Második világháború és Magyar Népköztársaság · Második világháború és Szovjetunió · Többet látni »

Mihail Szergejevics Gorbacsov

Mihail Szergejevics Gorbacsov (oroszul: Михаил Сергеевич Горбачёв; Privolnoje, 1931. március 2. – Moszkva, 2022. augusztus 30.) orosz nemzetiségű szovjet politikus, 1985-től az SZKP főtitkára, majd a Szovjetunió elnöke.

Magyar Népköztársaság és Mihail Szergejevics Gorbacsov · Mihail Szergejevics Gorbacsov és Szovjetunió · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Magyar Népköztársaság és Moszkva · Moszkva és Szovjetunió · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Magyar Népköztársaság és Románia · Románia és Szovjetunió · Többet látni »

Szocializmus

Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.

Magyar Népköztársaság és Szocializmus · Szocializmus és Szovjetunió · Többet látni »

Szovjetunió Kommunista Pártja

A Szovjetunió Kommunista Pártja vagy SZKP (oroszul: Коммунисти́ческая па́ртия Сове́тского Сою́за, rövidítve КПСС) az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnyának utódpártja volt 1952 és 1991 között.

Magyar Népköztársaság és Szovjetunió Kommunista Pártja · Szovjetunió és Szovjetunió Kommunista Pártja · Többet látni »

Tervgazdálkodás

A tervgazdálkodás egy olyan gazdasági rendszer, ahol nem a piac, hanem az állam vagy a kormány irányítja a gazdaságot.

Magyar Népköztársaság és Tervgazdálkodás · Szovjetunió és Tervgazdálkodás · Többet látni »

Varsói Szerződés

A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt.

Magyar Népköztársaság és Varsói Szerződés · Szovjetunió és Varsói Szerződés · Többet látni »

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Szovjet 10 000 rubeles 1919-ből Karl Marx (1818–1883) A Világ proletárjai, egyesüljetek! a munkásmozgalom internacionalista jelszava, melyet Karl Marx a Kommunista kiáltvány végszavaként használt.

Magyar Népköztársaság és Világ proletárjai, egyesüljetek! · Szovjetunió és Világ proletárjai, egyesüljetek! · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Magyar Népköztársaság és Szovjetunió

Magyar Népköztársaság 125 kapcsolatokat, ugyanakkor Szovjetunió 294. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 5.01% = 21 / (125 + 294).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar Népköztársaság és Szovjetunió. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »