Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyar Népköztársaság és Magyar Szocialista Munkáspárt

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyar Népköztársaság és Magyar Szocialista Munkáspárt

Magyar Népköztársaság vs. Magyar Szocialista Munkáspárt

A Magyar Népköztársaság Magyarország államneve volt 1949. A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.

Közötti hasonlóságok Magyar Népköztársaság és Magyar Szocialista Munkáspárt

Magyar Népköztársaság és Magyar Szocialista Munkáspárt 16 közös dolog (a Uniópédia): Berecz János (politikus), Grósz Károly, Gulyáskommunizmus, Kádár János (politikus), Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Kommunista Párt, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Münnich Ferenc, Moszkva, Munkásőrség, Nagy Imre (miniszterelnök), Nyers Rezső (politikus), Szocializmus, Szovjetunió, Szovjetunió Kommunista Pártja.

Berecz János (politikus)

Berecz János (Ibrány, 1930. szeptember 18. – Budapest, 2022. július 7.) magyar politikus a Kádár-rendszerben.

Berecz János (politikus) és Magyar Népköztársaság · Berecz János (politikus) és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »

Grósz Károly

Ronald Reagan és Grósz Károly találkozója 1988 nyarán Grósz Károly (Miskolc, 1930. augusztus 1. – Gödöllő, 1996. január 7.) magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára.

Grósz Károly és Magyar Népköztársaság · Grósz Károly és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »

Gulyáskommunizmus

Gulyáskommunizmusnak vagy gulyásszocializmusnak a Magyarország 1960-as évektől jellemző politikát nevezik.

Gulyáskommunizmus és Magyar Népköztársaság · Gulyáskommunizmus és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »

Kádár János (politikus)

Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.

Kádár János (politikus) és Magyar Népköztársaság · Kádár János (politikus) és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »

Magyar Dolgozók Pártja

A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) sztálinista irányvonalat követő kommunista párt volt Magyarországon 1948 és 1956 között, amely 1948.

Magyar Dolgozók Pártja és Magyar Népköztársaság · Magyar Dolgozók Pártja és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »

Magyar Kommunista Párt

A Magyar Kommunista Párt (MKP) 1944 októberében, a szovjet csapatok bevonulását követően újjáalakult kommunista párt volt, amely ténylegesen csak 1944.

Magyar Kommunista Párt és Magyar Népköztársaság · Magyar Kommunista Párt és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »

Magyar Szocialista Párt

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.

Magyar Népköztársaság és Magyar Szocialista Párt · Magyar Szocialista Munkáspárt és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyar Népköztársaság és Magyarország · Magyar Szocialista Munkáspárt és Magyarország · Többet látni »

Münnich Ferenc

Münnich Ferenc, teljes nevén Münnich Ferenc Nándor Ede (Seregélyes, 1886. november 18. – Budapest, 1967. november 29.) jogász, keményvonalas kommunista politikus, miniszterelnök, 1956 után a rendszer második legfontosabb kádere, egyik jelképe, NKVD-ezredes.

Münnich Ferenc és Magyar Népköztársaság · Münnich Ferenc és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Magyar Népköztársaság és Moszkva · Magyar Szocialista Munkáspárt és Moszkva · Többet látni »

Munkásőrség

VII. kerületi munkásőregység zászlóavató ün­nepsége Budapesten (1957) Munkásőrök sorakoznak a vastag csőköpennyel ellátott, csigatáras PPS–41http://www.kaliber.hu/cikkek/ontolto-pps-.html Öntöltő PPS-41 - Legál-gitár géppisztolyaikkal 1972-ben Az 1958-as április 4-i katonai díszszemle nézőközönsége és a munkásőrsorfal a Dózsa György út 68. előtt A Munkásőrség karszalagja Munkásőr rendezvény a Láng Gépgyárban 1977-ben A munkásőrség a levert 1956-os forradalom után, a szocialista hatalmi rendszer támogatására Magyarországon létrehozott, közvetlen pártirányítás alatt álló félkatonai szervezet volt.

Magyar Népköztársaság és Munkásőrség · Magyar Szocialista Munkáspárt és Munkásőrség · Többet látni »

Nagy Imre (miniszterelnök)

Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Magyar Népköztársaság és Nagy Imre (miniszterelnök) · Magyar Szocialista Munkáspárt és Nagy Imre (miniszterelnök) · Többet látni »

Nyers Rezső (politikus)

Nyers Rezső (Budapest, 1923. március 21. – Budapest, 2018. június 22.) magyar közgazdász, politikus, egyetemi oktató.

Magyar Népköztársaság és Nyers Rezső (politikus) · Magyar Szocialista Munkáspárt és Nyers Rezső (politikus) · Többet látni »

Szocializmus

Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.

Magyar Népköztársaság és Szocializmus · Magyar Szocialista Munkáspárt és Szocializmus · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Magyar Népköztársaság és Szovjetunió · Magyar Szocialista Munkáspárt és Szovjetunió · Többet látni »

Szovjetunió Kommunista Pártja

A Szovjetunió Kommunista Pártja vagy SZKP (oroszul: Коммунисти́ческая па́ртия Сове́тского Сою́за, rövidítve КПСС) az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnyának utódpártja volt 1952 és 1991 között.

Magyar Népköztársaság és Szovjetunió Kommunista Pártja · Magyar Szocialista Munkáspárt és Szovjetunió Kommunista Pártja · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Magyar Népköztársaság és Magyar Szocialista Munkáspárt

Magyar Népköztársaság 125 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar Szocialista Munkáspárt 60. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 8.65% = 16 / (125 + 60).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar Népköztársaság és Magyar Szocialista Munkáspárt. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »