Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Mádl Ferenc és Magyar Köztársaság (1989–)
Mádl Ferenc és Magyar Köztársaság (1989–) 15 közös dolog (a Uniópédia): Antall-kormány, Boross-kormány, Első Orbán-kormány, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Göncz Árpád, Július 15., Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Május 29., Rendszerváltás Magyarországon, Sólyom László (jogász), Szabad Demokraták Szövetsége.
Antall-kormány
Az Antall-kormány a rendszerváltás utáni első magyar szabadon választott kormány, ami teljes ciklusát a rendszerváltás utáni Magyarországon töltötte ki (az első rendszerváltáshoz köthető kormány a Németh-kormány volt, amelynek ciklusa során történtek a rendszerváltás legfontosabb lépései, előkészületei).
Antall-kormány és Mádl Ferenc · Antall-kormány és Magyar Köztársaság (1989–) ·
Boross-kormány
A Boross-kormány 1993.
Boross-kormány és Mádl Ferenc · Boross-kormány és Magyar Köztársaság (1989–) ·
Első Orbán-kormány
Orbán Viktor (középen) 2001-ben a Mária Valéria híd átadásán. Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő (balra) és Günter Verheugen (jobbra), az EU bővítésért felelős biztosának társaságábanhttps://index.hu/belfold/ovi1011/ A jövő a Mária Valéria hídon is elkezdődött Az első Orbán-kormány a rendszerváltás utáni negyedik kormány volt 1998–2002 között.
Első Orbán-kormány és Mádl Ferenc · Első Orbán-kormány és Magyar Köztársaság (1989–) ·
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Mádl Ferenc · Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Magyar Köztársaság (1989–) ·
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Mádl Ferenc · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyar Köztársaság (1989–) ·
Göncz Árpád
Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.) magyar politikus és József Attila-díjas író, műfordító, a Magyar Köztársaság elnöke 1990-től 2000-ig.
Göncz Árpád és Mádl Ferenc · Göncz Árpád és Magyar Köztársaság (1989–) ·
Július 15.
Névnapok: Henrik, Roland + Aurél, Baldvin, Barót, Benvenútó, Bonaventúra, Bozsóka, Csege, Csegő, Egon, Estilla, Esztellia, Eszténa, Hendrik, Kardos, Ladomér, Leonóra, Manuéla, Manuella, Opika, Orlandó, Örkény, Örkönd, Pompília, Stella, Talamér, Vladimír, Vladiszláv, Zomilla.
Július 15. és Mádl Ferenc · Július 15. és Magyar Köztársaság (1989–) ·
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Kereszténydemokrata Néppárt és Mádl Ferenc · Kereszténydemokrata Néppárt és Magyar Köztársaság (1989–) ·
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Mádl Ferenc és Magyar Demokrata Fórum · Magyar Demokrata Fórum és Magyar Köztársaság (1989–) ·
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Mádl Ferenc és Magyar Szocialista Párt · Magyar Köztársaság (1989–) és Magyar Szocialista Párt ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Mádl Ferenc és Magyarország · Magyar Köztársaság (1989–) és Magyarország ·
Május 29.
Névnapok: Magdolna + Adelmár, Aléna, Almira, Almiréna, Elmár, Jukundusz, Káin, Kán, Kund, Kunó, Léna, Magdaléna, Mária, Marita, Maxim, Melodi, Melódia, Teodózia.
Mádl Ferenc és Május 29. · Május 29. és Magyar Köztársaság (1989–) ·
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Mádl Ferenc és Rendszerváltás Magyarországon · Magyar Köztársaság (1989–) és Rendszerváltás Magyarországon ·
Sólyom László (jogász)
Sólyom László (Pécs, 1942. január 3. – Budapest, 2023. október 8.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Mádl Ferenc és Sólyom László (jogász) · Magyar Köztársaság (1989–) és Sólyom László (jogász) ·
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Mádl Ferenc és Szabad Demokraták Szövetsége · Magyar Köztársaság (1989–) és Szabad Demokraták Szövetsége ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Mádl Ferenc és Magyar Köztársaság (1989–)
- Mi van a közös Mádl Ferenc és Magyar Köztársaság (1989–)
- Közötti hasonlóságok Mádl Ferenc és Magyar Köztársaság (1989–)
Összehasonlítását Mádl Ferenc és Magyar Köztársaság (1989–)
Mádl Ferenc 70 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar Köztársaság (1989–) 98. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 8.93% = 15 / (70 + 98).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Mádl Ferenc és Magyar Köztársaság (1989–). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
