Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyar Köztársaság (1989–) és Magyarország

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyar Köztársaság (1989–) és Magyarország

Magyar Köztársaság (1989–) vs. Magyarország

Az Alaptörvény 2012. Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Közötti hasonlóságok Magyar Köztársaság (1989–) és Magyarország

Magyar Köztársaság (1989–) és Magyarország 32 közös dolog (a Uniópédia): Alkotmány, Augusztus 20., Áder János, December 21., Demokrácia (politikai rendszer), Diktatúra, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Göncz Árpád, Január 1., Köztársaság, Kereszténydemokrata Néppárt, Kommunizmus, Magyar Köztársaság (1946–1949), Magyar Szocialista Párt, Magyarország alaptörvénye, Magyarország kormányfőinek listája, Magyarországi Tanácsköztársaság, Mádl Ferenc, Második Orbán-kormány, Második világháború, Mi Hazánk Mozgalom, Momentum Mozgalom, Monarchia, Novák Katalin, Október 23., Országház, Proletárdiktatúra, Rendszerváltás Magyarországon, Sólyom László (jogász), Schmitt Pál, ..., Szocializmus, Szovjetunió. Bővíteni index (2 több) »

Alkotmány

archivedate.

Alkotmány és Magyar Köztársaság (1989–) · Alkotmány és Magyarország · Többet látni »

Augusztus 20.

Névnapok: István + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.

Augusztus 20. és Magyar Köztársaság (1989–) · Augusztus 20. és Magyarország · Többet látni »

Áder János

Áder János (Csorna, 1959. május 9.–) magyar jogász, politikus, 2012 és 2022 között Magyarország köztársasági elnöke.

Áder János és Magyar Köztársaság (1989–) · Áder János és Magyarország · Többet látni »

December 21.

Névnapok: Tamás + Bodomér, Izidor, Izor, Péter, Pető, Témisz.

December 21. és Magyar Köztársaság (1989–) · December 21. és Magyarország · Többet látni »

Demokrácia (politikai rendszer)

A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.

Demokrácia (politikai rendszer) és Magyar Köztársaság (1989–) · Demokrácia (politikai rendszer) és Magyarország · Többet látni »

Diktatúra

400x400pxA diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (''diktátor'') vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.

Diktatúra és Magyar Köztársaság (1989–) · Diktatúra és Magyarország · Többet látni »

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyar Köztársaság (1989–) · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyarország · Többet látni »

Göncz Árpád

Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.) magyar politikus és József Attila-díjas író, műfordító, a Magyar Köztársaság elnöke 1990-től 2000-ig.

Göncz Árpád és Magyar Köztársaság (1989–) · Göncz Árpád és Magyarország · Többet látni »

Január 1.

ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.

Január 1. és Magyar Köztársaság (1989–) · Január 1. és Magyarország · Többet látni »

Köztársaság

A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.

Köztársaság és Magyar Köztársaság (1989–) · Köztársaság és Magyarország · Többet látni »

Kereszténydemokrata Néppárt

A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.

Kereszténydemokrata Néppárt és Magyar Köztársaság (1989–) · Kereszténydemokrata Néppárt és Magyarország · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Kommunizmus és Magyar Köztársaság (1989–) · Kommunizmus és Magyarország · Többet látni »

Magyar Köztársaság (1946–1949)

A Magyar Köztársaság Magyarország 1946 és 1949 közötti államformájának hivatalos megnevezése.

Magyar Köztársaság (1946–1949) és Magyar Köztársaság (1989–) · Magyar Köztársaság (1946–1949) és Magyarország · Többet látni »

Magyar Szocialista Párt

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.

Magyar Köztársaság (1989–) és Magyar Szocialista Párt · Magyar Szocialista Párt és Magyarország · Többet látni »

Magyarország alaptörvénye

Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012.

Magyar Köztársaság (1989–) és Magyarország alaptörvénye · Magyarország és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Magyarország kormányfőinek listája

Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása.

Magyar Köztársaság (1989–) és Magyarország kormányfőinek listája · Magyarország és Magyarország kormányfőinek listája · Többet látni »

Magyarországi Tanácsköztársaság

A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.

Magyar Köztársaság (1989–) és Magyarországi Tanácsköztársaság · Magyarország és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »

Mádl Ferenc

Mádl Ferenc (Bánd, 1931. január 29. – Budapest, 2011. május 29.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Mádl Ferenc és Magyar Köztársaság (1989–) · Mádl Ferenc és Magyarország · Többet látni »

Második Orbán-kormány

A második Orbán-kormány (önelnevezése szerint a Nemzeti Együttműködés Kormánya vagy a Nemzeti Összetartozás Kormánya) az 1989.

Második Orbán-kormány és Magyar Köztársaság (1989–) · Második Orbán-kormány és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Második világháború és Magyar Köztársaság (1989–) · Második világháború és Magyarország · Többet látni »

Mi Hazánk Mozgalom

A Mi Hazánk Mozgalom (rövidített nevén Mi Hazánk) nemzeti radikális, populista, euroszkeptikus párt Magyarországon.

Magyar Köztársaság (1989–) és Mi Hazánk Mozgalom · Magyarország és Mi Hazánk Mozgalom · Többet látni »

Momentum Mozgalom

A Momentum Mozgalom (rövidített nevén Momentum) centrista magyar politikai párt.

Magyar Köztársaság (1989–) és Momentum Mozgalom · Magyarország és Momentum Mozgalom · Többet látni »

Monarchia

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.

Magyar Köztársaság (1989–) és Monarchia · Magyarország és Monarchia · Többet látni »

Novák Katalin

Novák Katalin Éva (Szeged, 1977. szeptember 6. –) magyar politikus, jogász, közgazdász, köztársasági elnök.

Magyar Köztársaság (1989–) és Novák Katalin · Magyarország és Novák Katalin · Többet látni »

Október 23.

Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.

Magyar Köztársaság (1989–) és Október 23. · Magyarország és Október 23. · Többet látni »

Országház

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.

Magyar Köztársaság (1989–) és Országház · Magyarország és Országház · Többet látni »

Proletárdiktatúra

A proletárdiktatúra Karl Marx által a 19. század közepén bevezetett fogalom, azon átmeneti időszak megnevezésére szolgál, melynek során a proletariátus képviselői a kezükbe ragadnak minden hatalmat a tőkés társadalmakban fennálló burzsoá állam lerombolása érdekében, és ezzel lehetővé teszik az átmenetet egy osztályok nélküli társadalomba, a kommunizmusba.

Magyar Köztársaság (1989–) és Proletárdiktatúra · Magyarország és Proletárdiktatúra · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Magyar Köztársaság (1989–) és Rendszerváltás Magyarországon · Magyarország és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Sólyom László (jogász)

Sólyom László (Pécs, 1942. január 3. – Budapest, 2023. október 8.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Magyar Köztársaság (1989–) és Sólyom László (jogász) · Magyarország és Sólyom László (jogász) · Többet látni »

Schmitt Pál

Schmitt Pál 2010. április 11-én Schmitt Pál 2011. július 31-én a Formula–1 magyar nagydíj eredményhirdetésén Heinz Fischer, Giorgio Napolitano, Danilo Türk, Ivo Josipović és Schmitt Pál Szlovéniában. (2011) Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus, 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke.

Magyar Köztársaság (1989–) és Schmitt Pál · Magyarország és Schmitt Pál · Többet látni »

Szocializmus

Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.

Magyar Köztársaság (1989–) és Szocializmus · Magyarország és Szocializmus · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Magyar Köztársaság (1989–) és Szovjetunió · Magyarország és Szovjetunió · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Magyar Köztársaság (1989–) és Magyarország

Magyar Köztársaság (1989–) 98 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 2.49% = 32 / (98 + 1188).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar Köztársaság (1989–) és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »