Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
288 kapcsolatok: A vegyesházi királyok kora, Alföld, Alpokalja, Anjou-ház, Anjou-ház (Capeting), Anjou-ház (vegyes házak), Anonymus, Aragóniai Beatrix magyar királyné, Aranybulla, Augusztus 20-i nemzeti ünnep, Ausztria, Áprilisi törvények, Árpád-ház, Északi-középhegység, Bach-korszak, Balaton, Balkán-félsziget, Banderiális hadsereg, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Batu kán, Bánság, Bánságok, Bécs, Belgrád, Besenyők, Bizánci Birodalom, Bolgárok, Bosznia, Buda (történelmi település), Buda ostroma (1541), Budapest, Budapest története, Bulgária, Burgenland, Cipszerek, Csehek, Dalmácia (horvátországi régió), Dalmát Királyság (1069–1433), Dalmát Királyság (1815–1918), Délszlávok, Dénár, Debrecen, Duna, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Eckartsaui nyilatkozat, Egyházmegye, Első világháború, Erdély, ... Bővíteni index (238 több) »
- Erdély történelme
- Középkori magyar történelem
A vegyesházi királyok kora
A késő-középkori Magyar Királyságot a magyar történelem vegyesházi királyok koraként ismeri, ami alatt a Vencel trónra lépésétől II. Lajos király haláláig tartó időszakot értjük.
Megnézni Magyar Királyság és A vegyesházi királyok kora
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Megnézni Magyar Királyság és Alföld
Alpokalja
Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas vármegye területén.
Megnézni Magyar Királyság és Alpokalja
Anjou-ház
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anjou-ház (egyértelműsítő lap).
Megnézni Magyar Királyság és Anjou-ház
Anjou-ház (Capeting)
A harmadik Anjou-ház vagy Capeting–Anjou-ház (ismert még mint Anjou–Szicíliai-ház), a Capeting-ház egyik oldalága volt, melynek tagjai többek között a Szicíliai, a Nápolyi, a Magyar és a Lengyel Királyság uralkodóit is adták.
Megnézni Magyar Királyság és Anjou-ház (Capeting)
Anjou-ház (vegyes házak)
Az Anjou-ház (ejtsd: anzsu) mindig a Franciaország északnyugati részén elterülő Anjou tartományt birtokló család elnevezése.
Megnézni Magyar Királyság és Anjou-ház (vegyes házak)
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Megnézni Magyar Királyság és Anonymus
Aragóniai Beatrix magyar királyné
Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23.) nápolyi királyi hercegnő, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500) kétszeres magyar királyné.
Megnézni Magyar Királyság és Aragóniai Beatrix magyar királyné
Aranybulla
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.
Megnézni Magyar Királyság és Aranybulla
Augusztus 20-i nemzeti ünnep
Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe.
Megnézni Magyar Királyság és Augusztus 20-i nemzeti ünnep
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Megnézni Magyar Királyság és Ausztria
Áprilisi törvények
Batthyány Lajos miniszterelnök képmásával Az áprilisi törvények az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847–1848) elfogadott és V. Ferdinánd király által április 11-én szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt.
Megnézni Magyar Királyság és Áprilisi törvények
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Megnézni Magyar Királyság és Árpád-ház
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Megnézni Magyar Királyság és Északi-középhegység
Bach-korszak
Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.
Megnézni Magyar Királyság és Bach-korszak
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Megnézni Magyar Királyság és Balaton
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Megnézni Magyar Királyság és Balkán-félsziget
Banderiális hadsereg
A banderiális hadsereg (olasz: banderia „zászló” szóból) a 14. században Magyarországon Károly Róbert által kialakított hadseregszervezési forma.
Megnézni Magyar Királyság és Banderiális hadsereg
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
Megnézni Magyar Királyság és Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batu kán
Batu kán Batu (1207 körül – 1255/56) az Arany Horda első kánja, Dzsingisz kán legidősebb fiának, Dzsocsinak a második fia, Dzsingisz kán rangidős unokája, a nyugati területek meghódítására indított hadjárat – a magyarországi tatárjárás – fővezére.
Megnézni Magyar Királyság és Batu kán
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Megnézni Magyar Királyság és Bánság
Bánságok
A bánságok a középkorban a Magyar Királyság autonóm igazgatású mellékországai voltak, amelyek élén a bán, a magyar király helytartója állt.
Megnézni Magyar Királyság és Bánságok
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Megnézni Magyar Királyság és Bécs
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Magyar Királyság és Belgrád
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Megnézni Magyar Királyság és Besenyők
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Megnézni Magyar Királyság és Bizánci Birodalom
Bolgárok
A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.
Megnézni Magyar Királyság és Bolgárok
Bosznia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bosznia-Hercegovina.
Megnézni Magyar Királyság és Bosznia
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Megnézni Magyar Királyság és Buda (történelmi település)
Buda ostroma (1541)
Buda ostroma (1541) Buda ostroma 1541.
Megnézni Magyar Királyság és Buda ostroma (1541)
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Magyar Királyság és Budapest
Budapest története
Budapest-montázs A mai Budapest 1873.
Megnézni Magyar Királyság és Budapest története
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Megnézni Magyar Királyság és Bulgária
Burgenland
Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés, horvátul és gradistyeiül Gradišće, szlovénül Gradiščanska, vendül Gradišče, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya.
Megnézni Magyar Királyság és Burgenland
Cipszerek
A cipszerek vagy szepességi szászok német ajkú népcsoport.
Megnézni Magyar Királyság és Cipszerek
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Megnézni Magyar Királyság és Csehek
Dalmácia (horvátországi régió)
Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.
Megnézni Magyar Királyság és Dalmácia (horvátországi régió)
Dalmát Királyság (1069–1433)
Az első vagy középkori Dalmát Királyság vagy Dalmáciai Királyság, dalmátul: Raigno de Dalmazia,,,, illetve egyszerűen Dalmácia egy 1069-től 1433-ig létező állam volt Délkelet-Európában, amely állam 1069-től 1102-ig a Horvát Királysággal, 1105-től pedig a Horvát, illetve Magyar Királysággal állt perszonálunióban, reálunióban, bár olykor a székhelyét, Splitet, illetve Zárát a Velencei Köztársaság elfoglalta közben.
Megnézni Magyar Királyság és Dalmát Királyság (1069–1433)
Dalmát Királyság (1815–1918)
A Dalmát Királyság az Adriai-tenger keleti partján fekvő osztrák koronatartomány (Kronland). 1797-től 1867-ig a Habsburg Birodalom tartománya, kivéve 1805–1815 között, ekkor a napóleoni Francia Császárság része.
Megnézni Magyar Királyság és Dalmát Királyság (1815–1918)
Délszlávok
A délszláv népek feketével jelölve bolgárok A délszlávok a szláv népek déli ágába tartoznak a Balkánon.
Megnézni Magyar Királyság és Délszlávok
Dénár
Ókori római denarius A dénár (régebben használt nevén denár) a rómaiak kora óta számos országban, így a Magyar Királyságban is egykor használt pénzegység illetve pénzérmék neve.
Megnézni Magyar Királyság és Dénár
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Magyar Királyság és Debrecen
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Magyar Királyság és Duna
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Megnézni Magyar Királyság és Dunántúl
Dunántúli-dombság
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.
Megnézni Magyar Királyság és Dunántúli-dombság
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Megnézni Magyar Királyság és Dunántúli-középhegység
Eckartsaui nyilatkozat
IV. Károly magyar király megkoronázása 1916-ban Az eckartsaui nyilatkozatban 1918.
Megnézni Magyar Királyság és Eckartsaui nyilatkozat
Egyházmegye
Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.
Megnézni Magyar Királyság és Egyházmegye
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Magyar Királyság és Első világháború
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Magyar Királyság és Erdély
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Megnézni Magyar Királyság és Erdélyi Fejedelemség
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.
Megnézni Magyar Királyság és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Erdélyi fejedelmek listája
link.
Megnézni Magyar Királyság és Erdélyi fejedelmek listája
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874.
Megnézni Magyar Királyság és Erdélyi szászok
Erdélyi-középhegység
Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként.
Megnézni Magyar Királyság és Erdélyi-középhegység
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Megnézni Magyar Királyság és Esztergom
Esztergomi érsek
Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.
Megnézni Magyar Királyság és Esztergomi érsek
Esztergomi bazilika
Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.
Megnézni Magyar Királyság és Esztergomi bazilika
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Megnézni Magyar Királyság és Európa
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Megnézni Magyar Királyság és Evangélikus kereszténység
Főrendiház
Főrendiházi képviselők 1865 körül A Főrendiház a magyar országgyűlés felsőháza volt, amely jogilag 1926-ig állt fenn, ám ténylegesen csak 1918.
Megnézni Magyar Királyság és Főrendiház
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Megnézni Magyar Királyság és Firenze
Fiume
--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Megnézni Magyar Királyság és Fiume
Flamandok
244x244px A flamandok (hollandul: Vlamingen) Belgium északi részén, Flandriában honos etnikai csoport, akik a flamand nyelvet beszélik.
Megnézni Magyar Királyság és Flamandok
Forint
Körmöcbányán vert aranyforintja az 1467-es pénzreform előtt Szent László-ábrázoláshttp://www.eremshop.hu/aranyforint Aranyforint A forint (más néven fiorino, florin vagy gulden) a történelem során több országban is használt pénznem.
Megnézni Magyar Királyság és Forint
Frankok
A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.
Megnézni Magyar Királyság és Frankok
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Megnézni Magyar Királyság és Galícia
Garam
A Garam vízgyűjtő területe A Garam (szlovákul Hron, németül Gran) a Duna mellékfolyója Szlovákiában.
Megnézni Magyar Királyság és Garam
Géza magyar fejedelem
Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.
Megnézni Magyar Királyság és Géza magyar fejedelem
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Megnézni Magyar Királyság és Görögök
Gergely-naptár
A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614) A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb.
Megnézni Magyar Királyság és Gergely-naptár
Gerlachfalvi-csúcs
A Gerlachfalvi-csúcs (szlovákul Gerlachovský štít) Szlovákia, a Magas-Tátra és egyben az egész Kárpátok legmagasabb csúcsa 2655 m magasságával.
Megnézni Magyar Királyság és Gerlachfalvi-csúcs
Gróf
A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.
Megnézni Magyar Királyság és Gróf
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Megnézni Magyar Királyság és Habsburg Birodalom
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Megnézni Magyar Királyság és Habsburg-ház
Habsburg-Lotaringiai-ház
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg–Lotaringiai-ház.
Megnézni Magyar Királyság és Habsburg-Lotaringiai-ház
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.
Megnézni Magyar Királyság és Habsburg–Lotaringiai-ház
Hajdú kerület
Mátyás király halálakor az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Hajdú kerület (Hajdúkerület, Hajdú városok kerülete) Magyarország egyik kiváltságos kerülete volt a 17-19.
Megnézni Magyar Királyság és Hajdú kerület
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Megnézni Magyar Királyság és Havasalföld
Heraldika
A heraldika vagy címertan (korábban czímerintézmény (Bárczay, előszó), címerészet (Vajay)) a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány.
Megnézni Magyar Királyság és Heraldika
Hivatalos nyelv
A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ.
Megnézni Magyar Királyság és Hivatalos nyelv
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Megnézni Magyar Királyság és Honfoglalás
Horthy Miklós (kormányzó)
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.
Megnézni Magyar Királyság és Horthy Miklós (kormányzó)
Horthy-korszak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Királyság (1920–1945).
Megnézni Magyar Királyság és Horthy-korszak
Horvát Királyság
Borna horvát és Ljudevit szlavóniai fejedelemsége a 9. század elején Európa 1097 körül A Horvát és a Szlavón Bánság a Magyar Királyság keretében a 13. század végén A Horvát Királyság a 7.
Megnézni Magyar Királyság és Horvát Királyság
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Magyar Királyság és Horvát nyelv
Horvát-Szlavónország
Horvát-Szlavónország vagy a Horvát–Szlavón Királyság (horvátul Kraljevina Hrvatska i Slavonija, németül Königreich Kroatien und Slawonien) Magyarország társországa, a Magyar Királyság autonóm része, Szent István Korona Országainak egyike volt 1868–1918 között.
Megnézni Magyar Királyság és Horvát-Szlavónország
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Megnézni Magyar Királyság és Horvátok
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Megnézni Magyar Királyság és Horvátország
Hungarus-tudat
Etnikai csoportok elhelyezkedése a Magyar Királyság területén a 11. században A hungarus-tudat a Magyar Királyság lakóinak önazonosulási eszméje, sajátos nemzettudata a 18. századig.
Megnézni Magyar Királyság és Hungarus-tudat
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Megnézni Magyar Királyság és Hunyadi János
Hunyadi-család
Hunyadi János hollós címere A Hunyadiak vagy Hunyadi-ház Havasalföldről származó magyar főúri család, amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmében.
Megnézni Magyar Királyság és Hunyadi-család
I. Ferenc József magyar király
I.
Megnézni Magyar Királyság és I. Ferenc József magyar király
I. István
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. István magyar király.
Megnézni Magyar Királyság és I. István
I. István magyar király
I.
Megnézni Magyar Királyság és I. István magyar király
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Megnézni Magyar Királyság és I. Károly magyar király
I. Lajos magyar király
I.
Megnézni Magyar Királyság és I. Lajos magyar király
I. László magyar király
I.
Megnézni Magyar Királyság és I. László magyar király
I. Mátyás magyar király
I.
Megnézni Magyar Királyság és I. Mátyás magyar király
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Megnézni Magyar Királyság és I. Szulejmán oszmán szultán
Ideiglenes Nemzeti Kormány
A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány a második világháború végén, 1944.
Megnézni Magyar Királyság és Ideiglenes Nemzeti Kormány
Igénycímer
Altenburger Gusztáv nagycímer-terve teljes nagycímere Az igénycímer olyan mező a címerpajzson belül, melyet egy igényelt vagy várható ország, tartomány, birtok, örökség, hivatal jelképeként vesznek fel a pajzsba a ténylegesen is viselt címerek közé.
Megnézni Magyar Királyság és Igénycímer
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Megnézni Magyar Királyság és II. András magyar király
III. András magyar király
III.
Megnézni Magyar Királyság és III. András magyar király
III. Béla magyar király
III.
Megnézni Magyar Királyság és III. Béla magyar király
III. Kázmér lengyel király
III.
Megnézni Magyar Királyság és III. Kázmér lengyel király
Imre magyar király
Imre (horvátul: Emerik), (Székesfehérvár, 1174 – Esztergom, 1204. november 30.) Magyarország királya 1196-tól, szerb király 1201-től, 1204-es haláláig.
Megnézni Magyar Királyság és Imre magyar király
Interregnum
Interregnum vagy hatalmi szünet az uralkodó halála és az új uralkodó trónra lépte közötti átmeneti időszak.
Megnézni Magyar Királyság és Interregnum
Ipari forradalom
Watt-típusú gőzgép Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, gyáros. Röck István (1812–1882), gépgyáros, a Röck István Gépgyára alapítója. herendi porcelángyár alapítója.
Megnézni Magyar Királyság és Ipari forradalom
István nádor
Habsburg–Lotaringiai István Ferenc Viktor főherceg (Erzherzog Stefan Franz Viktor von Österreich) (Buda, 1817. szeptember 14. – Menton, 1867. február 19.) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, István nádor néven 1847-től 1848-ig Magyarország nádora.
Megnézni Magyar Királyság és István nádor
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Megnézni Magyar Királyság és Iszlám
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Megnézni Magyar Királyság és IV. Béla magyar király
IV. Károly magyar király
IV.
Megnézni Magyar Királyság és IV. Károly magyar király
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Megnézni Magyar Királyság és Jagelló-ház
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Megnézni Magyar Királyság és Január 1.
Jászkun kerület
Mátyás király halálakor A Jászkun kerület 1279-ben alakult ki, a területére betelepített jászok és kunok önálló közigazgatási egységeként.
Megnézni Magyar Királyság és Jászkun kerület
Jászok
A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Megnézni Magyar Királyság és Jászok
Jeruzsálemi Királyság
A Jeruzsálemi Királyság (ismert még mint Jeruzsálemi Latin Királyság) történelmi keresztes állam volt Levante déli részén.
Megnézni Magyar Királyság és Jeruzsálemi Királyság
Jiddis nyelv
A jiddis (saját nevén) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, eredetileg az askenázi (.
Megnézni Magyar Királyság és Jiddis nyelv
Kapcsolt részek
IV. Krešimir horvát király horvát és dalmát királysága 1070. körül A Magyar Királyság és a társországok1867. évi I. törvénycikk: Fölséges I. Ferencz József úr Magyarország és Társországai királyává avattatik és koronáztatik Horvát–Szlavónország térképe 1876-ban Kapcsolt részeknek (partes adnexae) nevezték a Magyar Királyság (regni Hungariae) történelme során a Horvát-Szlavón-Dalmát társországokat.
Megnézni Magyar Királyság és Kapcsolt részek
Karácsony
A karácsony („az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.
Megnézni Magyar Királyság és Karácsony
Karánsebesi–lugosi bánság
A Karánsebesi-Lugosi Bánság (Románul: Banatul de Lugos-Caransebeş, szerbül: Лугошка и карансебешка бановина / Lugoška i karansebeška banovina) vagy Lugos-Karánsebesi Bánság, Lugos-karánsebes Kerülete egy védelmi, közigazgatási egység (bánság) volt az Erdélyi Fejedelemségben 1536-tól 1658-ig.
Megnézni Magyar Királyság és Karánsebesi–lugosi bánság
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Megnézni Magyar Királyság és Kassa
Katonai határőrvidék
A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.
Megnézni Magyar Királyság és Katonai határőrvidék
Kálizok
A kálizok iráni eredetű, muzulmán vallású népcsoport volt a 9–13. században.
Megnézni Magyar Királyság és Kálizok
Kálmán magyar király
Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.
Megnézni Magyar Királyság és Kálmán magyar király
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Megnézni Magyar Királyság és Kálvinizmus
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Megnézni Magyar Királyság és Kárpát-medence
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Megnézni Magyar Királyság és Kárpátalja
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Megnézni Magyar Királyság és Kárpátok
Képviselőház (Magyar Királyság)
A magyar Képviselőház az egykori Országgyűlés két kamarájából az egyik, az alsóház volt.
Megnézni Magyar Királyság és Képviselőház (Magyar Királyság)
Königgrätzi csata
A königgrätzi csata (más néven sadowai csata) az 1866-os porosz–osztrák háború legnagyobb csatája volt, melyben a komoly technikai és hadvezetési fölényben lévő Porosz Királyság döntő győzelmet aratott a többnemzetiségű, elavult felszereltségű és felállású Habsburg-csapatok felett.
Megnézni Magyar Királyság és Königgrätzi csata
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Megnézni Magyar Királyság és Közigazgatás
Keleti katolikus egyházak
A keleti katolikus egyházak a keleti keresztény egyházak egyik csoportja.
Megnézni Magyar Királyság és Keleti katolikus egyházak
Kenyérmezei csata
A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.
Megnézni Magyar Királyság és Kenyérmezei csata
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Megnézni Magyar Királyság és Kiegyezés
Királyföld
Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.
Megnézni Magyar Királyság és Királyföld
Királyi Magyarország
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.
Megnézni Magyar Királyság és Királyi Magyarország
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Megnézni Magyar Királyság és Kisalföld
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Megnézni Magyar Királyság és Konstantinápoly
Konvenciós forint
A konvenciós forint (németül Gulden Conventions-Münze, röviden Gulden C.M.) az 1753-tól konvenciós pénzlábnak nevezett húszforintos pénzláb szerint vert pénzérmék, valamint az azokat kiegészítő bankjegyek elnevezése.
Megnézni Magyar Királyság és Konvenciós forint
Kormányzó
A kormányzó az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az uralkodót képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő.
Megnézni Magyar Királyság és Kormányzó
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11.
Megnézni Magyar Királyság és Kunok
Kunország
Kun-kipcsák területek a 13. század elején Kipcsak sisak (13. század) Kunország vagy Kumánia (latinul Cumania) a középkori kun szállásterületek történelmi elnevezése volt, amelyek a Balkas-tótól az Al-Dunáig terjedtek.
Megnézni Magyar Királyság és Kunország
Lajta
A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Megnézni Magyar Királyság és Lajta
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Megnézni Magyar Királyság és Latin nyelv
Lándzsás kerület
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szepességi székek.
Megnézni Magyar Királyság és Lándzsás kerület
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Megnézni Magyar Királyság és Lengyel nyelv
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Megnézni Magyar Királyság és Lengyelek
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Megnézni Magyar Királyság és Lengyelország
Luxemburg-ház
A Luxemburgi-ház alapítója Luxemburg grófja, Henrik volt 1308-ban, ki ekkortájt szerezte meg a Német-római Birodalom trónját.
Megnézni Magyar Királyság és Luxemburg-ház
Magyar adópengő
Az adópengő egy történelmi magyar pénzegység, melyet 1946.
Megnézni Magyar Királyság és Magyar adópengő
Magyar Fejedelemség
A Magyar Fejedelemség, egyesek szerint Magyar Nagyfejedelemség az első államnak tekintett alakulat volt a Kárpát-medence területén, amelyet a honfoglalás után, 895 környékén alapítottak meg, és amelynek állami mivolta az egy évszázados léte folyamán fokozatosan alakult ki.
Megnézni Magyar Királyság és Magyar Fejedelemség
Magyar Köztársaság (1946–1949)
A Magyar Köztársaság Magyarország 1946 és 1949 közötti államformájának hivatalos megnevezése.
Megnézni Magyar Királyság és Magyar Köztársaság (1946–1949)
Magyar király
Magyarország koronaékszerei A magyar király a Magyar Királyság uralkodó államfője volt 1000 és 1918 között.
Megnézni Magyar Királyság és Magyar király
Magyar királyi jogar
A magyar királyi jogar a többi koronaékszer mellett A magyar királyi jogar a magyar koronázási jelvényegyüttes valószínűleg legrégebbi része, lehetett már Szent Istváné is.
Megnézni Magyar Királyság és Magyar királyi jogar
Magyar korona
A magyar korona az osztrák–magyar koronát felváltó pénznem volt, melyet az első világháború után vezettek be a felbomló monarchia romjain alakuló független Magyarország új határai között.
Megnézni Magyar Királyság és Magyar korona
Magyar koronázási jelvények
A három legismertebb magyar koronázási jelvény (Révai nagy lexikona. Bp., 1913) A koronázási jelvények az uralkodói hatalom szimbólumai, amelyeket a koronázás alkalmával, ünnepélyesen adnak át az új uralkodónak, így pl.
Megnézni Magyar Királyság és Magyar koronázási jelvények
Magyar koronázási palást
A magyar koronázási palást rajzolatának művészi másolata Tolnai Világtörténelméből királyi bazilika modelljét tartja IV. Károly király az utolsó koronázás alkalmából a palástban (1916) A magyar koronázási palást a koronázási jelvények egyike.
Megnézni Magyar Királyság és Magyar koronázási palást
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Megnézni Magyar Királyság és Magyar nyelv
Magyar pengő
A pengő egykori magyar pénznem.
Megnézni Magyar Királyság és Magyar pengő
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
Megnézni Magyar Királyság és Magyar történelem
Magyar tengermellék
Hreljin (középen a dombtetőn) és környéke A Magyar Tengermellék Fiume és Szádrév városokból, valamint csatolt területeikből (Hreljin, Vinodol és környékük) állt, s 1776-1809, majd 1822-1849, végül pedig 1868-1918 között létezett (vagyis tartozott Magyarországhoz).
Megnézni Magyar Királyság és Magyar tengermellék
Magyar–lengyel perszonálunió
Magyarország és Lengyelország, valamint az alájuk tartozó hűbéres területek A magyar–lengyel perszonálunió (lengyelül: Unia polsko-węgierska) a Magyar Királyság és a Lengyel Királyság uniója volt 1370 és 1382 között, melynek élén a magyar király állt.
Megnézni Magyar Királyság és Magyar–lengyel perszonálunió
Magyarok Nagyasszonya
Magyarok Nagyasszonya Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal.
Megnézni Magyar Királyság és Magyarok Nagyasszonya
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Magyar Királyság és Magyarország
Magyarország címere
Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.
Megnézni Magyar Királyság és Magyarország címere
Magyarország himnusza
A költemény kéziratának első oldala Hangszeres előadás A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.
Megnézni Magyar Királyság és Magyarország himnusza
Magyarország miniszterelnöke
budapesti Karmelita kolostor Magyarország miniszterelnöke Magyarországon a kormányfő, a kormány vezetője.
Megnézni Magyar Királyság és Magyarország miniszterelnöke
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Megnézni Magyar Királyság és Magyarország uralkodóinak listája
Második ipari forradalom
A második ipari forradalom a megkésett és alulindukált iparosodás kora.
Megnézni Magyar Királyság és Második ipari forradalom
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Magyar Királyság és Második világháború
Mátyás-templom
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.
Megnézni Magyar Királyság és Mátyás-templom
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Megnézni Magyar Királyság és Mohácsi csata
Moldva (régió)
Nyugat-Moldva, más néven Moldva vagy Román Moldva, a Moldvai fejedelemség történelmi és földrajzi része, Kelet-északkelet-Romániában.
Megnézni Magyar Királyság és Moldva (régió)
Monarchia
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.
Megnézni Magyar Királyság és Monarchia
Mongolok
A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.
Megnézni Magyar Királyság és Mongolok
Morvaország
Európai Unióban id.
Megnézni Magyar Királyság és Morvaország
Nagy-Magyarország
Az 1880-as népszámlálás alapján készült etnográfiai térkép (Hátsek Ignác, 1885) Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres térképe Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti megoszlásáról.
Megnézni Magyar Királyság és Nagy-Magyarország
Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.
Megnézni Magyar Királyság és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)
Nagykikindai kerület
címere A nagykikindai kerület (kikindai kerület, nagykikindai szerb kerület, kikindai kiváltságos kerület) egy egykori szabad kerület (önálló önkormányzatú, vármegyéhez nem tartozó terület) volt Nagykikinda környékén (a Tisza bal partján).
Megnézni Magyar Királyság és Nagykikindai kerület
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333.
Megnézni Magyar Királyság és Nádor
Nándorfehérvári diadal
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456.
Megnézni Magyar Királyság és Nándorfehérvári diadal
Nápolyi Királyság
A Nápolyi Királyság (nápolyiul: Regno ’e Napule) történelmi királyság az Itáliai-félszigeten a Pápai államtól délre eső részen.
Megnézni Magyar Királyság és Nápolyi Királyság
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Megnézni Magyar Királyság és Német nyelv
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Megnézni Magyar Királyság és Német-római Birodalom
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Megnézni Magyar Királyság és Németek
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Megnézni Magyar Királyság és Németország
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
Megnézni Magyar Királyság és Nemesség
Nikápoly
Nikápoly, (Nikopol), város Bulgária északi részén, a Duna jobb partján.
Megnézni Magyar Királyság és Nikápoly
Nikápolyi csata
A nikápolyi csata 1396.
Megnézni Magyar Királyság és Nikápolyi csata
November 6.
Névnapok: Lénárd + Leonárd, Leonarda, Leonárdó, Leonyid.
Megnézni Magyar Királyság és November 6.
Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom
A Nyilaskeresztes Párt (NYKP) egy parancsuralmi hungarista párt volt, Szálasi Ferenc harmadik pártja, mely ezen a néven 1939.
Megnézni Magyar Királyság és Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom
Nyitra (folyó)
A Nyitra a Vág bal oldali mellékfolyója Szlovákiában, hossza 197 km.
Megnézni Magyar Királyság és Nyitra (folyó)
Nyugati császárok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS A nyugati császárok listája.
Megnézni Magyar Királyság és Nyugati császárok listája
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Megnézni Magyar Királyság és Olasz nyelv
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
Megnézni Magyar Királyság és Olaszok
Oláh Miklós (esztergomi érsek)
Nagyszeminárium épületén Nicolaus Olahus/Oláh Miklós ELTE Egyetemi Könyvtár mai épülete Oláh Miklós (Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január 15.) anyai ágon magyar, apai ágon román származású humanista és történész, aki a Magyar Királyság területén tevékenykedett, esztergomi érsek, Hont vármegye főispánja, királyi helytartó.
Megnézni Magyar Királyság és Oláh Miklós (esztergomi érsek)
Országalma
magyar Szent Korona, az országalma és a többi koronázási jelvény Az országalma (latinul: pomum, globus) az uralkodói hatalmi jelképek egyike.
Megnézni Magyar Királyság és Országalma
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Megnézni Magyar Királyság és Országgyűlés
Országház
Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.
Megnézni Magyar Királyság és Országház
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Megnézni Magyar Királyság és Ortodox kereszténység
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Megnézni Magyar Királyság és Oszmán Birodalom
Oszmán szultánok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Oszmán uralkodók listája.
Megnézni Magyar Királyság és Oszmán szultánok listája
Osztrák értékű forint
Az osztrák értékű forint vagy ausztriai értékű forint (rövidítve o. é. forint, illetve a. é. forint; németül Gulden österreichischer Währung, rövidítve Gulden ö. W.) egy történelmi ezüstalapú pénzegység, mely az 1857-ben kötött bécsi pénzverési egyezményben foglalt osztrák érték szerint, 1858.
Megnézni Magyar Királyság és Osztrák értékű forint
Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.
Megnézni Magyar Királyság és Osztrák Császárság
Osztrák–magyar forint
Az osztrák–magyar forint (németül Österreichisch–ungarische Gulden) a kiegyezés után létrejött Osztrák–Magyar Monarchia törvényes, ezüstalapú pénzneme volt, melyet 1892-ben váltott fel az aranyalapú korona.
Megnézni Magyar Királyság és Osztrák–magyar forint
Osztrák–magyar korona
Az osztrák–magyar korona (rövidítése: K; németül: Krone) az Osztrák–Magyar Monarchia pénzneme volt.
Megnézni Magyar Királyság és Osztrák–magyar korona
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Megnézni Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Megnézni Magyar Királyság és Partium
Přemysl-ház
A Přemysl-ház (tagjai a Přemyslidák), egy cseh származású uralkodóház, melynek tagjai többek között cseh fejedelmek és királyok, valamint rövid időre lengyel és magyar királyok is voltak.
Megnézni Magyar Királyság és Přemysl-ház
Perszonálunió
Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.
Megnézni Magyar Királyság és Perszonálunió
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Magyar Királyság és Pest (történelmi település)
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Megnézni Magyar Királyság és Pestis
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Megnézni Magyar Királyság és Porosz Királyság
Pozsareváci béke
A pozsareváci béke a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között 1718.
Megnézni Magyar Királyság és Pozsareváci béke
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Magyar Királyság és Pozsony
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Megnézni Magyar Királyság és Római katolikus egyház
Reálunió
A reálunió az államszerkezet típusa, a definíciója változott az idők alatt.
Megnézni Magyar Királyság és Reálunió
Rendi országgyűlés
A rendi országgyűlésben a főurak és az egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak.
Megnézni Magyar Királyság és Rendi országgyűlés
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Megnézni Magyar Királyság és Román nyelv
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Megnézni Magyar Királyság és Románok
Rutén nyelv
A rutén nyelv egy történelmi keleti szláv írott nyelv, amely hivatalos nyelv volt a Litván Nagyfejedelemségben és a lengyel–litván nemesi köztársaság keleti szláv területein.
Megnézni Magyar Királyság és Rutén nyelv
Sámuel magyar király
(Aba) Sámuel (990 (?) – 1044. július 5.) Magyarország harmadik királya, 1041 és 1044 között uralkodott.
Megnézni Magyar Királyság és Sámuel magyar király
Speyeri szerződés
Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.
Megnézni Magyar Királyság és Speyeri szerződés
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Megnézni Magyar Királyság és Stájerország
Szabad kerület
Szabad kerületnek nevezték régebben Magyarország azon területrészeit, amelyek királyi privilégiumok alapján mind a vármegyei, mind a földesúri magánhatóság alól kivétettek, önkormányzattal bírtak, helyi ügyeiket saját közegeikkel kezelték, közvetítették az állami közigazgatást, a törvénykezésben területükre és tagjaikra az ügyek legnagyobb részében külön első folyamodású bíróságuk volt, az országgyűlésen követeikkel részt vettek és a szabad királyi városokkal együtt a negyedik országos rendet alkották.
Megnézni Magyar Királyság és Szabad kerület
Szabad királyi város
A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.
Megnézni Magyar Királyság és Szabad királyi város
Szapolyai család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szapolyai-család.
Megnézni Magyar Királyság és Szapolyai család
Szapolyai-család
A család címere A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak.
Megnézni Magyar Királyság és Szapolyai-család
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Megnézni Magyar Királyság és Száva
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Megnézni Magyar Királyság és Székelyek
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Megnézni Magyar Királyság és Székelyföld
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Megnézni Magyar Királyság és Székesfehérvár
Szent István Koronájának Országai
A Szent István Koronájának Országai (más néven Transzlajtánia, a dualizmus alatt megegyezik a Magyar Szent Korona Országaival) az Osztrák–Magyar Monarchia horvát és magyar területei voltak.
Megnézni Magyar Királyság és Szent István Koronájának Országai
Szent Korona
date.
Megnézni Magyar Királyság és Szent Korona
Szent Korona-tan
koronázási jelvények az Országházban A Szent Korona-tan (változó formákban is használva: Szentkorona-tan, szentkorona-eszme, szentkoronatan) az a középkorban kialakult magyar hagyomány, amely az addig még nem létező államelméletet pótolva, a Szent Korona „testének” elképzelésében hozta létre a király személyétől független magyar államiság fogalmát, amelynek része, „tagja” volt – maga az uralkodó mellett – egyrészt a Magyar Királyság területe, másrészt pedig az uralkodó osztály.
Megnézni Magyar Királyság és Szent Korona-tan
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Magyar Királyság és Szerb nyelv
Szerb Vajdaság
A Szerb Vajdaság (szerbül: Српска Војводина) egy rövid életű önjelölt szerb autonóm terület volt a Habsburg Birodalomban a Magyar Királyság területén, jobbára a mai Délvidéken az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt 1848-1849-ig.
Megnézni Magyar Királyság és Szerb Vajdaság
Szerb Vajdaság és Temesi Bánság
A Temesköz és Bánság történelmi régió 1790-ben magyar szabadságharc leverése után létrejött ’Szerb Vajdaság és Temesi Bánság’ nevű közigazgatási egység Az 1718-as pozsareváci békekötés utáni békés időszakban a pragmatica sanctio által - amely összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát - a Habsburgok hatalma megszilárdult és a Habsburg Birodalomhoz került a Bánság történelmi régió területe is.
Megnézni Magyar Királyság és Szerb Vajdaság és Temesi Bánság
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Megnézni Magyar Királyság és Szerbek
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Megnézni Magyar Királyság és Szerbia
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Megnézni Magyar Királyság és Szilézia
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Megnézni Magyar Királyság és Szlavónia
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Megnézni Magyar Királyság és Szlovák nyelv
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Megnézni Magyar Királyság és Szlovákok
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Magyar Királyság és Szlovén nyelv
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Megnézni Magyar Királyság és Szlovének
Tartományúr
Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején A tartományúr (oligarcha) történelmi jelentése olyan főnemes, aki egy nagyobb országrészen önhatalmúlag uralkodik.
Megnézni Magyar Királyság és Tartományúr
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Megnézni Magyar Királyság és Tatárjárás
Tatárjárás Magyarországon
A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.
Megnézni Magyar Királyság és Tatárjárás Magyarországon
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Megnézni Magyar Királyság és Török háborúk Magyarországon
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Megnézni Magyar Királyság és Török hódoltság
Törvény (jogszabály)
A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.
Megnézni Magyar Királyság és Törvény (jogszabály)
Túrmezei kerület
Mátyás király halálakor, rajta: Zágrábmező Turopolye A Túrmezei (turpolyai, tarpolyai) kerület a Magyar Királyság egykori különleges státusú közigazgatási egysége.
Megnézni Magyar Királyság és Túrmezei kerület
Teleki Pál (politikus)
Széki gróf Teleki Pál (teljes nevén Teleki Pál János Ede; Budapest, 1879. november 1. – Budapest, 1941. április 3.), a nemes Teleki családból való magyar földrajztudós, tanár, politikus, többszörösen megválasztott országgyűlési képviselő, előbb a Magyar Királyság külügyminisztere 1920-ban (a Simonyi-Semadam-kormányban), majd az ország miniszterelnöke 1920-tól 1921-es lemondásáig, ezt követően 1938–39-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter (az Imrédy-kormányban), majd az 1939-es választásokat követően az ország megválasztott miniszterelnöke 1941-es öngyilkosságáig.
Megnézni Magyar Királyság és Teleki Pál (politikus)
Temesi Bánság
A Temesi Bánság (Temeschwarer/Temescher Banat, Banatus Temesvariensis) 1718 és 1778 között fennálló, közvetlenül Bécsből irányított tartomány volt.
Megnézni Magyar Királyság és Temesi Bánság
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Megnézni Magyar Királyság és Temesvár
Tildy Zoltán (politikus)
Festetics-palota, Pollack Mihály tér 3.) Sírja a Farkasréti temetőben: 49/7-2-6. Tildy Zoltán (Losonc, 1889. november 18. – Budapest, 1961. augusztus 3.) református lelkész, politikus, magyar miniszterelnök, majd köztársasági elnök.
Megnézni Magyar Királyság és Tildy Zoltán (politikus)
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Megnézni Magyar Királyság és Tisza
Trianoni békediktátum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Trianoni békeszerződés.
Megnézni Magyar Királyság és Trianoni békediktátum
Trianoni békeszerződés
date.
Megnézni Magyar Királyság és Trianoni békeszerződés
Unitarianizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
Megnézni Magyar Királyság és Unitarianizmus
Vajdaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vajdaság Autonóm Tartomány.
Megnézni Magyar Királyság és Vajdaság
Vallonok
Walloons in Belgium A vallonok vagy vallónok (franciául: Wallons, vallonul: Walons, angolul: Walloons) általános szóhasználatban a Belgium déli részén, Vallóniában élő, francia anyanyelvű lakosok megnevezése.
Megnézni Magyar Királyság és Vallonok
Vazallus
A vazallus vagy hűbéres kifejezés szűkebb, illetve eredeti értelmében a feudalizmus hűbéri hierarchiájában elfoglalt státuszra utal.
Megnézni Magyar Királyság és Vazallus
Vág (folyó)
A Vág Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele.
Megnézni Magyar Királyság és Vág (folyó)
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Megnézni Magyar Királyság és Vármegye
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Megnézni Magyar Királyság és Város
Városház tér (Székesfehérvár)
A Városház tér (a középkorban latinul: Teatrum Civitatis) Székesfehérvár főtere.
Megnézni Magyar Királyság és Városház tér (Székesfehérvár)
Vérszerződés
Nagyszentmiklósi aranylelet egy értékes darabja, a bikafejes ivócsanak.http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal.
Megnézni Magyar Királyság és Vérszerződés
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Magyar Királyság és Visegrád
Visegrádi királytalálkozó
A visegrádi királytalálkozó a Károly Róbert magyar király által összehívott, Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király részvételével 1335 október végén és november elején megrendezett diplomáciai találkozó volt.
Megnézni Magyar Királyság és Visegrádi királytalálkozó
Volgai bolgárok
A volgai bolgárok török nyelvű népek törzsszövetsége volt a 7. század után.
Megnézni Magyar Királyság és Volgai bolgárok
Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I.
Megnézni Magyar Királyság és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Wittelsbach-ház
A Wittelsbach-ház, egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták.
Megnézni Magyar Királyság és Wittelsbach-ház
Wlassics Gyula (jogtudós)
Báró zalánkeméni Wlassics Gyula (Zalaegerszeg, 1852. március 17. – Budapest, 1937. március 30.) jogász, közjogi író, miniszter, az MTA tagja.
Megnézni Magyar Királyság és Wlassics Gyula (jogtudós)
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Megnézni Magyar Királyság és Zsidó vallás
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Megnézni Magyar Királyság és Zsidók
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Megnézni Magyar Királyság és Zsigmond magyar király
1000
1000 a 10. század utolsó éve.
Megnézni Magyar Királyság és 1000
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Megnézni Magyar Királyság és 12. század
13. század
A 13.
Megnézni Magyar Királyság és 13. század
14. század
A 14.
Megnézni Magyar Királyság és 14. század
15. század
A 15.
Megnézni Magyar Királyság és 15. század
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Magyar Királyság és 18. század
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Megnézni Magyar Királyság és 1848–49-es forradalom és szabadságharc
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni Magyar Királyság és 19. század
Lásd még
Erdély történelme
- Észak-Erdély
- Apor család (altorjai)
- Erdély címere
- Erdély történelme
- Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
- Erdélyi szász univerzitás
- Erdélyi szászok
- Gyulafehérvári román nagygyűlés
- Magyar Királyság
- Pápai tizedjegyzék
- Pannon-tenger
- Piski csata
Középkori magyar történelem
- Böszörmények
- Budai krónika
- Epithoma rerum Hungaricarum
- Fogarasföld
- Gesta Hunnorum et Hungarorum
- Kálizok
- Képes krónika
- Magyar Fejedelemség
- Magyar Királyság
- Magyar–török háború (1366–67)
- Pápai tizedjegyzék
- Thuróczy-krónika
Ismert mint Magyar Birodalom, Magyar Királyság és a vele törvényesen egyesült Erdélyi Nagyfejedelemség.
, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Erdélyi fejedelmek listája, Erdélyi szászok, Erdélyi-középhegység, Esztergom, Esztergomi érsek, Esztergomi bazilika, Európa, Evangélikus kereszténység, Főrendiház, Firenze, Fiume, Flamandok, Forint, Frankok, Galícia, Garam, Géza magyar fejedelem, Görögök, Gergely-naptár, Gerlachfalvi-csúcs, Gróf, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Habsburg-Lotaringiai-ház, Habsburg–Lotaringiai-ház, Hajdú kerület, Havasalföld, Heraldika, Hivatalos nyelv, Honfoglalás, Horthy Miklós (kormányzó), Horthy-korszak, Horvát Királyság, Horvát nyelv, Horvát-Szlavónország, Horvátok, Horvátország, Hungarus-tudat, Hunyadi János, Hunyadi-család, I. Ferenc József magyar király, I. István, I. István magyar király, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. László magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, Ideiglenes Nemzeti Kormány, Igénycímer, II. András magyar király, III. András magyar király, III. Béla magyar király, III. Kázmér lengyel király, Imre magyar király, Interregnum, Ipari forradalom, István nádor, Iszlám, IV. Béla magyar király, IV. Károly magyar király, Jagelló-ház, Január 1., Jászkun kerület, Jászok, Jeruzsálemi Királyság, Jiddis nyelv, Kapcsolt részek, Karácsony, Karánsebesi–lugosi bánság, Kassa, Katonai határőrvidék, Kálizok, Kálmán magyar király, Kálvinizmus, Kárpát-medence, Kárpátalja, Kárpátok, Képviselőház (Magyar Királyság), Königgrätzi csata, Közigazgatás, Keleti katolikus egyházak, Kenyérmezei csata, Kiegyezés, Királyföld, Királyi Magyarország, Kisalföld, Konstantinápoly, Konvenciós forint, Kormányzó, Kunok, Kunország, Lajta, Latin nyelv, Lándzsás kerület, Lengyel nyelv, Lengyelek, Lengyelország, Luxemburg-ház, Magyar adópengő, Magyar Fejedelemség, Magyar Köztársaság (1946–1949), Magyar király, Magyar királyi jogar, Magyar korona, Magyar koronázási jelvények, Magyar koronázási palást, Magyar nyelv, Magyar pengő, Magyar történelem, Magyar tengermellék, Magyar–lengyel perszonálunió, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország, Magyarország címere, Magyarország himnusza, Magyarország miniszterelnöke, Magyarország uralkodóinak listája, Második ipari forradalom, Második világháború, Mátyás-templom, Mohácsi csata, Moldva (régió), Monarchia, Mongolok, Morvaország, Nagy-Magyarország, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nagykikindai kerület, Nádor, Nándorfehérvári diadal, Nápolyi Királyság, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németek, Németország, Nemesség, Nikápoly, Nikápolyi csata, November 6., Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom, Nyitra (folyó), Nyugati császárok listája, Olasz nyelv, Olaszok, Oláh Miklós (esztergomi érsek), Országalma, Országgyűlés, Országház, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Oszmán szultánok listája, Osztrák értékű forint, Osztrák Császárság, Osztrák–magyar forint, Osztrák–magyar korona, Osztrák–Magyar Monarchia, Partium, Přemysl-ház, Perszonálunió, Pest (történelmi település), Pestis, Porosz Királyság, Pozsareváci béke, Pozsony, Római katolikus egyház, Reálunió, Rendi országgyűlés, Román nyelv, Románok, Rutén nyelv, Sámuel magyar király, Speyeri szerződés, Stájerország, Szabad kerület, Szabad királyi város, Szapolyai család, Szapolyai-család, Száva, Székelyek, Székelyföld, Székesfehérvár, Szent István Koronájának Országai, Szent Korona, Szent Korona-tan, Szerb nyelv, Szerb Vajdaság, Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, Szerbek, Szerbia, Szilézia, Szlavónia, Szlovák nyelv, Szlovákok, Szlovén nyelv, Szlovének, Tartományúr, Tatárjárás, Tatárjárás Magyarországon, Török háborúk Magyarországon, Török hódoltság, Törvény (jogszabály), Túrmezei kerület, Teleki Pál (politikus), Temesi Bánság, Temesvár, Tildy Zoltán (politikus), Tisza, Trianoni békediktátum, Trianoni békeszerződés, Unitarianizmus, Vajdaság, Vallonok, Vazallus, Vág (folyó), Vármegye, Város, Városház tér (Székesfehérvár), Vérszerződés, Visegrád, Visegrádi királytalálkozó, Volgai bolgárok, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, Wittelsbach-ház, Wlassics Gyula (jogtudós), Zsidó vallás, Zsidók, Zsigmond magyar király, 1000, 12. század, 13. század, 14. század, 15. század, 18. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. század.