Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Magyar Királyság és Magyarország
Magyar Királyság és Magyarország 107 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Alpokalja, Anjou-ház (vegyes házak), Anonymus, Ausztria, Árpád-ház, Északi-középhegység, Balaton, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Bécs, Buda (történelmi település), Budapest, Csehek, Debrecen, Duna, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Eckartsaui nyilatkozat, Első világháború, Erdély, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Esztergom, Esztergomi bazilika, Európa, Evangélikus kereszténység, Géza magyar fejedelem, Gergely-naptár, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, ..., Habsburg–Lotaringiai-ház, Hivatalos nyelv, Honfoglalás, Horthy Miklós (kormányzó), Horvát nyelv, Horvátország, I. Ferenc József magyar király, I. István magyar király, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. László magyar király, I. Mátyás magyar király, II. András magyar király, Iszlám, IV. Béla magyar király, IV. Károly magyar király, Jagelló-ház, Január 1., Karácsony, Kálvinizmus, Kárpát-medence, Közigazgatás, Kiegyezés, Királyi Magyarország, Kisalföld, Lajta, Latin nyelv, Magyar Fejedelemség, Magyar Köztársaság (1946–1949), Magyar nyelv, Magyar történelem, Magyarok, Magyarország himnusza, Magyarország miniszterelnöke, Második világháború, Mohácsi csata, Monarchia, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németek, Németország, Nemesség, Országgyűlés, Országház, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Partium, Pest (történelmi település), Pozsony, Római katolikus egyház, Román nyelv, Románok, Székesfehérvár, Szent Korona, Szerbek, Szerbia, Szlovák nyelv, Szlovákok, Török hódoltság, Tisza, Trianoni békeszerződés, Vallonok, Vármegye, Város, Városház tér (Székesfehérvár), Visegrád, Volgai bolgárok, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, Zsidó vallás, Zsidók, Zsigmond magyar király, 14. század, 15. század, 18. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. század. Bővíteni index (77 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Magyar Királyság · Alföld és Magyarország ·
Alpokalja
Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas vármegye területén.
Alpokalja és Magyar Királyság · Alpokalja és Magyarország ·
Anjou-ház (vegyes házak)
Az Anjou-ház (ejtsd: anzsu) mindig a Franciaország északnyugati részén elterülő Anjou tartományt birtokló család elnevezése.
Anjou-ház (vegyes házak) és Magyar Királyság · Anjou-ház (vegyes házak) és Magyarország ·
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Anonymus és Magyar Királyság · Anonymus és Magyarország ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Magyar Királyság · Ausztria és Magyarország ·
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és Magyar Királyság · Árpád-ház és Magyarország ·
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Északi-középhegység és Magyar Királyság · Északi-középhegység és Magyarország ·
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Balaton és Magyar Királyság · Balaton és Magyarország ·
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Magyar Királyság · Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Magyarország ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Magyar Királyság · Bécs és Magyarország ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Magyar Királyság · Buda (történelmi település) és Magyarország ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Magyar Királyság · Budapest és Magyarország ·
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Csehek és Magyar Királyság · Csehek és Magyarország ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Debrecen és Magyar Királyság · Debrecen és Magyarország ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Magyar Királyság · Duna és Magyarország ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Dunántúl és Magyar Királyság · Dunántúl és Magyarország ·
Dunántúli-dombság
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.
Dunántúli-dombság és Magyar Királyság · Dunántúli-dombság és Magyarország ·
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Dunántúli-középhegység és Magyar Királyság · Dunántúli-középhegység és Magyarország ·
Eckartsaui nyilatkozat
IV. Károly magyar király megkoronázása 1916-ban Az eckartsaui nyilatkozatban 1918.
Eckartsaui nyilatkozat és Magyar Királyság · Eckartsaui nyilatkozat és Magyarország ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Magyar Királyság · Első világháború és Magyarország ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Magyar Királyság · Erdély és Magyarország ·
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyar Királyság · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Magyar Királyság · Esztergom és Magyarország ·
Esztergomi bazilika
Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.
Esztergomi bazilika és Magyar Királyság · Esztergomi bazilika és Magyarország ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Magyar Királyság · Európa és Magyarország ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Evangélikus kereszténység és Magyar Királyság · Evangélikus kereszténység és Magyarország ·
Géza magyar fejedelem
Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.
Géza magyar fejedelem és Magyar Királyság · Géza magyar fejedelem és Magyarország ·
Gergely-naptár
A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614) A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb.
Gergely-naptár és Magyar Királyság · Gergely-naptár és Magyarország ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Magyar Királyság · Habsburg Birodalom és Magyarország ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és Magyar Királyság · Habsburg-ház és Magyarország ·
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Magyar Királyság · Habsburg–Lotaringiai-ház és Magyarország ·
Hivatalos nyelv
A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ.
Hivatalos nyelv és Magyar Királyság · Hivatalos nyelv és Magyarország ·
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Honfoglalás és Magyar Királyság · Honfoglalás és Magyarország ·
Horthy Miklós (kormányzó)
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.
Horthy Miklós (kormányzó) és Magyar Királyság · Horthy Miklós (kormányzó) és Magyarország ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Horvát nyelv és Magyar Királyság · Horvát nyelv és Magyarország ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Magyar Királyság · Horvátország és Magyarország ·
I. Ferenc József magyar király
I.
I. Ferenc József magyar király és Magyar Királyság · I. Ferenc József magyar király és Magyarország ·
I. István magyar király
I.
I. István magyar király és Magyar Királyság · I. István magyar király és Magyarország ·
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
I. Károly magyar király és Magyar Királyság · I. Károly magyar király és Magyarország ·
I. Lajos magyar király
I.
I. Lajos magyar király és Magyar Királyság · I. Lajos magyar király és Magyarország ·
I. László magyar király
I.
I. László magyar király és Magyar Királyság · I. László magyar király és Magyarország ·
I. Mátyás magyar király
I.
I. Mátyás magyar király és Magyar Királyság · I. Mátyás magyar király és Magyarország ·
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
II. András magyar király és Magyar Királyság · II. András magyar király és Magyarország ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Iszlám és Magyar Királyság · Iszlám és Magyarország ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
IV. Béla magyar király és Magyar Királyság · IV. Béla magyar király és Magyarország ·
IV. Károly magyar király
IV.
IV. Károly magyar király és Magyar Királyság · IV. Károly magyar király és Magyarország ·
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Jagelló-ház és Magyar Királyság · Jagelló-ház és Magyarország ·
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Január 1. és Magyar Királyság · Január 1. és Magyarország ·
Karácsony
A karácsony („az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.
Karácsony és Magyar Királyság · Karácsony és Magyarország ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Kálvinizmus és Magyar Királyság · Kálvinizmus és Magyarország ·
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Kárpát-medence és Magyar Királyság · Kárpát-medence és Magyarország ·
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Közigazgatás és Magyar Királyság · Közigazgatás és Magyarország ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Kiegyezés és Magyar Királyság · Kiegyezés és Magyarország ·
Királyi Magyarország
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.
Királyi Magyarország és Magyar Királyság · Királyi Magyarország és Magyarország ·
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Kisalföld és Magyar Királyság · Kisalföld és Magyarország ·
Lajta
A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Lajta és Magyar Királyság · Lajta és Magyarország ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Latin nyelv és Magyar Királyság · Latin nyelv és Magyarország ·
Magyar Fejedelemség
A Magyar Fejedelemség, egyesek szerint Magyar Nagyfejedelemség az első államnak tekintett alakulat volt a Kárpát-medence területén, amelyet a honfoglalás után, 895 környékén alapítottak meg, és amelynek állami mivolta az egy évszázados léte folyamán fokozatosan alakult ki.
Magyar Fejedelemség és Magyar Királyság · Magyar Fejedelemség és Magyarország ·
Magyar Köztársaság (1946–1949)
A Magyar Köztársaság Magyarország 1946 és 1949 közötti államformájának hivatalos megnevezése.
Magyar Köztársaság (1946–1949) és Magyar Királyság · Magyar Köztársaság (1946–1949) és Magyarország ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar Királyság és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Magyarország ·
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
Magyar Királyság és Magyar történelem · Magyar történelem és Magyarország ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyar Királyság és Magyarok · Magyarok és Magyarország ·
Magyarország himnusza
A költemény kéziratának első oldala Hangszeres előadás A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.
Magyar Királyság és Magyarország himnusza · Magyarország és Magyarország himnusza ·
Magyarország miniszterelnöke
budapesti Karmelita kolostor Magyarország miniszterelnöke Magyarországon a kormányfő, a kormány vezetője.
Magyar Királyság és Magyarország miniszterelnöke · Magyarország és Magyarország miniszterelnöke ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Magyar Királyság · Második világháború és Magyarország ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Magyar Királyság és Mohácsi csata · Magyarország és Mohácsi csata ·
Monarchia
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.
Magyar Királyság és Monarchia · Magyarország és Monarchia ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Magyar Királyság és Német nyelv · Magyarország és Német nyelv ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Magyar Királyság és Német-római Birodalom · Magyarország és Német-római Birodalom ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Magyar Királyság és Németek · Magyarország és Németek ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Magyar Királyság és Németország · Magyarország és Németország ·
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
Magyar Királyság és Nemesség · Magyarország és Nemesség ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Magyar Királyság és Országgyűlés · Magyarország és Országgyűlés ·
Országház
Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.
Magyar Királyság és Országház · Magyarország és Országház ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Magyar Királyság és Ortodox kereszténység · Magyarország és Ortodox kereszténység ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Magyar Királyság és Oszmán Birodalom · Magyarország és Oszmán Birodalom ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia · Magyarország és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Magyar Királyság és Partium · Magyarország és Partium ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Magyar Királyság és Pest (történelmi település) · Magyarország és Pest (történelmi település) ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Magyar Királyság és Pozsony · Magyarország és Pozsony ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Magyar Királyság és Római katolikus egyház · Magyarország és Római katolikus egyház ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Magyar Királyság és Román nyelv · Magyarország és Román nyelv ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Magyar Királyság és Románok · Magyarország és Románok ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Magyar Királyság és Székesfehérvár · Magyarország és Székesfehérvár ·
Szent Korona
date.
Magyar Királyság és Szent Korona · Magyarország és Szent Korona ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Magyar Királyság és Szerbek · Magyarország és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Magyar Királyság és Szerbia · Magyarország és Szerbia ·
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Magyar Királyság és Szlovák nyelv · Magyarország és Szlovák nyelv ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Magyar Királyság és Szlovákok · Magyarország és Szlovákok ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Magyar Királyság és Török hódoltság · Magyarország és Török hódoltság ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Magyar Királyság és Tisza · Magyarország és Tisza ·
Trianoni békeszerződés
date.
Magyar Királyság és Trianoni békeszerződés · Magyarország és Trianoni békeszerződés ·
Vallonok
Walloons in Belgium A vallonok vagy vallónok (franciául: Wallons, vallonul: Walons, angolul: Walloons) általános szóhasználatban a Belgium déli részén, Vallóniában élő, francia anyanyelvű lakosok megnevezése.
Magyar Királyság és Vallonok · Magyarország és Vallonok ·
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Magyar Királyság és Vármegye · Magyarország és Vármegye ·
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Magyar Királyság és Város · Magyarország és Város ·
Városház tér (Székesfehérvár)
A Városház tér (a középkorban latinul: Teatrum Civitatis) Székesfehérvár főtere.
Magyar Királyság és Városház tér (Székesfehérvár) · Magyarország és Városház tér (Székesfehérvár) ·
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Magyar Királyság és Visegrád · Magyarország és Visegrád ·
Volgai bolgárok
A volgai bolgárok török nyelvű népek törzsszövetsége volt a 7. század után.
Magyar Királyság és Volgai bolgárok · Magyarország és Volgai bolgárok ·
Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig.
Magyar Királyság és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Magyarország és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Magyar Királyság és Zsidó vallás · Magyarország és Zsidó vallás ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Magyar Királyság és Zsidók · Magyarország és Zsidók ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Magyar Királyság és Zsigmond magyar király · Magyarország és Zsigmond magyar király ·
14. század
A 14.
14. század és Magyar Királyság · 14. század és Magyarország ·
15. század
A 15.
15. század és Magyar Királyság · 15. század és Magyarország ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Magyar Királyság · 18. század és Magyarország ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyar Királyság · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Magyar Királyság · 19. század és Magyarország ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyar Királyság és Magyarország
- Mi van a közös Magyar Királyság és Magyarország
- Közötti hasonlóságok Magyar Királyság és Magyarország
Összehasonlítását Magyar Királyság és Magyarország
Magyar Királyság 325 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 107, a Jaccard index 7.07% = 107 / (325 + 1188).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar Királyság és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
