Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok M1 Híradó és M3 (televízióadó)
M1 Híradó és M3 (televízióadó) 11 közös dolog (a Uniópédia): Duna (televízióadó), Duna Médiaszolgáltató, Duna Televízió, Duna World, M1 (televízióadó), M2 (televízióadó), Magyar Távirati Iroda, Magyar Televízió, Magyarország, Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
Duna (televízióadó)
A Duna a Duna Médiaszolgáltató első csatornája mint nemzeti főadó 2015.
Duna (televízióadó) és M1 Híradó · Duna (televízióadó) és M3 (televízióadó) ·
Duna Médiaszolgáltató
A Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (röviden: Duna Médiaszolgáltató vagy Duna Média) 2015.
Duna Médiaszolgáltató és M1 Híradó · Duna Médiaszolgáltató és M3 (televízióadó) ·
Duna Televízió
A Duna Televízió 1992 és 2015 között önálló magyar állami műholdas televíziós intézmény volt.
Duna Televízió és M1 Híradó · Duna Televízió és M3 (televízióadó) ·
Duna World
A Duna World a Duna Médiaszolgáltató nemzetközi csatornája, amely műsorát a világban szétszóródott magyarság számára sugározza.
Duna World és M1 Híradó · Duna World és M3 (televízióadó) ·
M1 (televízióadó)
Az M1 a Duna Médiaszolgáltató egyik csatornája, Magyarország első és legrégebbi televízióadója.
M1 (televízióadó) és M1 Híradó · M1 (televízióadó) és M3 (televízióadó) ·
M2 (televízióadó)
Az M2 a Duna Médiaszolgáltató egyik tematikus csatornája, amely próbaadásait 1971. augusztus 18-án kezdte meg. 2012. december 22-én gyerekcsatornává alakult (0–14 éves korosztály).
M1 Híradó és M2 (televízióadó) · M2 (televízióadó) és M3 (televízióadó) ·
Magyar Távirati Iroda
A Magyar Távirati Iroda (rövidítve MTI) magyar állami hírügynökség 1880 és 2015 között.
M1 Híradó és Magyar Távirati Iroda · M3 (televízióadó) és Magyar Távirati Iroda ·
Magyar Televízió
A Magyar Televízió (MTV) 1957 és 2015 között magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény volt.
M1 Híradó és Magyar Televízió · M3 (televízióadó) és Magyar Televízió ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
M1 Híradó és Magyarország · M3 (televízióadó) és Magyarország ·
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a magyar állam által elkülönített vagyonkezelő és pénzalap, melynek kezelője a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, tevékenységét a vezérigazgató irányítja.
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és M1 Híradó · Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és M3 (televízióadó) ·
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) önálló szabályozó szerv Magyarországon, így vezetője az Alaptörvény szerint jogszabályt (rendeletet) alkothat.(NMHH rendelet).
M1 Híradó és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság · M3 (televízióadó) és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy M1 Híradó és M3 (televízióadó)
- Mi van a közös M1 Híradó és M3 (televízióadó)
- Közötti hasonlóságok M1 Híradó és M3 (televízióadó)
Összehasonlítását M1 Híradó és M3 (televízióadó)
M1 Híradó 143 kapcsolatokat, ugyanakkor M3 (televízióadó) 51. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 5.67% = 11 / (143 + 51).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja M1 Híradó és M3 (televízióadó). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
