Közötti hasonlóságok Lodovico Gritti és Magyar belháború (1526–38)
Lodovico Gritti és Magyar belháború (1526–38) 30 közös dolog (a Uniópédia): Andrea Gritti, Augusztus 12., Buda (történelmi település), Budapest, Czibak Imre, Dózse, Eger, Esztergom, Fráter György, Hieronym Łaski, I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, Isztambul, IV. Péter moldvai fejedelem, Konstantinápoly, Kormányzó, Magyar Királyság, Magyarország, Medgyes, Moldva (fejedelemség), Nádasdy Tamás (nádor), Oszmán Birodalom, Pargali Ibrahim, Török porta, V. Károly német-római császár, Várdai Pál, Velencei Köztársaság, Vezír (muszlim méltóság), Wilhelm von Roggendorf.
Andrea Gritti
Andrea Gritti (Bardolino, 1455. április 17. – Velence, 1538. december 28.) a 77.
Andrea Gritti és Lodovico Gritti · Andrea Gritti és Magyar belháború (1526–38) ·
Augusztus 12.
Névnapok: Klára + Dina, Hilár, Hilária, Hilárion, Hiláriusz, Hilda, Hildelita, Kiara, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Larina, Letícia, Létó, Letti, Orália, Sugár, Sugárka.
Augusztus 12. és Lodovico Gritti · Augusztus 12. és Magyar belháború (1526–38) ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Lodovico Gritti · Buda (történelmi település) és Magyar belháború (1526–38) ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Lodovico Gritti · Budapest és Magyar belháború (1526–38) ·
Czibak Imre
Czibak Imre (? – 1534. augusztus 12.) váradi püspök, Erdély helyettes vajdája.
Czibak Imre és Lodovico Gritti · Czibak Imre és Magyar belháború (1526–38) ·
Dózse
Leonardo Loredan velencei dózse, Giovanni Bellini festménye 1501-ből A dózse olasz doge szó magyarosodott változata.
Dózse és Lodovico Gritti · Dózse és Magyar belháború (1526–38) ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Eger és Lodovico Gritti · Eger és Magyar belháború (1526–38) ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Lodovico Gritti · Esztergom és Magyar belháború (1526–38) ·
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Fráter György és Lodovico Gritti · Fráter György és Magyar belháború (1526–38) ·
Hieronym Łaski
Hieronym Łaski, Hyeronimus Laski, régebbi magyar forrásokban Laszky Jeromos, vezetékneve Laski, Laszki, Laskó formában is lengyel főnemes, diplomata.
Hieronym Łaski és Lodovico Gritti · Hieronym Łaski és Magyar belháború (1526–38) ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
I. Ferdinánd magyar király és Lodovico Gritti · I. Ferdinánd magyar király és Magyar belháború (1526–38) ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
I. János magyar király és Lodovico Gritti · I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38) ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. Szulejmán oszmán szultán és Lodovico Gritti · I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar belháború (1526–38) ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Isztambul és Lodovico Gritti · Isztambul és Magyar belháború (1526–38) ·
IV. Péter moldvai fejedelem
IV.
IV. Péter moldvai fejedelem és Lodovico Gritti · IV. Péter moldvai fejedelem és Magyar belháború (1526–38) ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Konstantinápoly és Lodovico Gritti · Konstantinápoly és Magyar belháború (1526–38) ·
Kormányzó
A kormányzó az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az uralkodót képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő.
Kormányzó és Lodovico Gritti · Kormányzó és Magyar belháború (1526–38) ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Lodovico Gritti és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Magyar belháború (1526–38) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Lodovico Gritti és Magyarország · Magyar belháború (1526–38) és Magyarország ·
Medgyes
Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Lodovico Gritti és Medgyes · Magyar belháború (1526–38) és Medgyes ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Lodovico Gritti és Moldva (fejedelemség) · Magyar belháború (1526–38) és Moldva (fejedelemség) ·
Nádasdy Tamás (nádor)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.
Lodovico Gritti és Nádasdy Tamás (nádor) · Magyar belháború (1526–38) és Nádasdy Tamás (nádor) ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Lodovico Gritti és Oszmán Birodalom · Magyar belháború (1526–38) és Oszmán Birodalom ·
Pargali Ibrahim
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pargali Ibrahim pasa.
Lodovico Gritti és Pargali Ibrahim · Magyar belháború (1526–38) és Pargali Ibrahim ·
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Lodovico Gritti és Török porta · Magyar belháború (1526–38) és Török porta ·
V. Károly német-római császár
V.
Lodovico Gritti és V. Károly német-római császár · Magyar belháború (1526–38) és V. Károly német-római császár ·
Várdai Pál
Várdai Pál (Kisvárda, 1483 – Pozsony, 1549. október 12.) esztergomi érsek.
Lodovico Gritti és Várdai Pál · Magyar belháború (1526–38) és Várdai Pál ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Lodovico Gritti és Velencei Köztársaság · Magyar belháború (1526–38) és Velencei Köztársaság ·
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Lodovico Gritti és Vezír (muszlim méltóság) · Magyar belháború (1526–38) és Vezír (muszlim méltóság) ·
Wilhelm von Roggendorf
1541-ben Ferdinánd egy nagy hadsereget küldött Roggendorf vezérletével a Magyar Királyság fővárosa ellen Wilhelm von Roggendorf (német nevén Wilhelm Freiherr von Roggendorf, magyarosan Roggendorf Vilmos) (Roggendorf, 1481. k. – Komárom, 1541. augusztus 25.) alsó-ausztriai születésű osztrák báró, a Habsburg-haderő generálisa, akinek neve közismert a magyar történelemben.
Lodovico Gritti és Wilhelm von Roggendorf · Magyar belháború (1526–38) és Wilhelm von Roggendorf ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Lodovico Gritti és Magyar belháború (1526–38)
- Mi van a közös Lodovico Gritti és Magyar belháború (1526–38)
- Közötti hasonlóságok Lodovico Gritti és Magyar belháború (1526–38)
Összehasonlítását Lodovico Gritti és Magyar belháború (1526–38)
Lodovico Gritti 55 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar belháború (1526–38) 463. Ami közös bennük 30, a Jaccard index 5.79% = 30 / (55 + 463).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Lodovico Gritti és Magyar belháború (1526–38). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: