Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Széchenyi-díj

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Széchenyi-díj

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vs. Széchenyi-díj

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne. A Széchenyi-díj magyar állami kitüntetés, a Magyar Népköztársaság Állami Díja utódja, mely helyett 1990 óta szolgál a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek elismerésére.

Közötti hasonlóságok Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Széchenyi-díj

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Széchenyi-díj 11 közös dolog (a Uniópédia): Bartók Béla (zeneszerző), Batta András, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Dobszay László, Erkel Ferenc, Gonda János, Halmos Béla, Liszt Ferenc, Magyarország, Szőllősy András, Ujfalussy József.

Bartók Béla (zeneszerző)

Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Bartók Béla (zeneszerző) és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Bartók Béla (zeneszerző) és Széchenyi-díj · Többet látni »

Batta András

Batta András (Budapest, 1953. szeptember 30. –) Széchenyi- és Erkel Ferenc-díjas magyar zenetörténész, habilitált egyetemi tanár, a Magyar Zene Háza Nonprofit Kft.

Batta András és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Batta András és Széchenyi-díj · Többet látni »

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Széchenyi-díj · Többet látni »

Dobszay László

Dobszay László (Szeged, 1935. február 2. – Budapest, 2011. augusztus 26.) Széchenyi-díjas magyar zenetörténész, népzenekutató, karnagy, egyetemi tanár.

Dobszay László és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Dobszay László és Széchenyi-díj · Többet látni »

Erkel Ferenc

Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.

Erkel Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Erkel Ferenc és Széchenyi-díj · Többet látni »

Gonda János

Gonda János (Budapest, 1932. január 11. – 2021. március 10.) Széchenyi- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész, főiskolai tanár.

Gonda János és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Gonda János és Széchenyi-díj · Többet látni »

Halmos Béla

Halmos Béla (Szombathely, 1946. június 4. – Budapest, 2013. július 18.) Széchenyi-díjas magyar népzenész, népzenekutató, hegedűtanár.

Halmos Béla és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Halmos Béla és Széchenyi-díj · Többet látni »

Liszt Ferenc

Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Liszt Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Liszt Ferenc és Széchenyi-díj · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyarország · Magyarország és Széchenyi-díj · Többet látni »

Szőllősy András

Szőllősy András (Szászváros, 1921. február 27. – Budapest, 2007. december 6.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar zeneszerző, zenetudós.

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Szőllősy András · Széchenyi-díj és Szőllősy András · Többet látni »

Ujfalussy József

Ujfalussy József és felesége sírja a Farkasréti temetőben Ujfalussy József (Debrecen, 1920. február 13. – Budapest, 2010. január 22.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar zenetörténész, zeneesztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Ujfalussy József · Széchenyi-díj és Ujfalussy József · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Széchenyi-díj

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 284 kapcsolatokat, ugyanakkor Széchenyi-díj 389. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 1.63% = 11 / (284 + 389).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Széchenyi-díj. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »