Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar Állami Operaház
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar Állami Operaház 36 közös dolog (a Uniópédia): Andrássy út, Apollón, Ódry Lehel, Bartók Béla (zeneszerző), Basilides Mária, Budapest, Budapest VI. kerülete, Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Durkó Zsolt, Első világháború, Erkel Ferenc, Ferencsik János, Karmester, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Lukács Ervin, Magyarország, Maleczky Oszkár, Maleczkyné Ellinger Jozefa, Marton Éva, Második világháború, Mihály András (zeneszerző), Neoreneszánsz, Pauli Richárd, Petrovics Emil, Rösler Endre, Sándor Erzsi (operaénekes), Solti György, Strobl Alajos, Telcs Ede, ..., Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921), Wlassics Gyula (jogtudós), Zathureczky Ede, 1956-os forradalom, 1960-as évek, 1970-es évek. Bővíteni index (6 több) »
Andrássy út
Az Andrássy út (1957-től 1990-ig: Népköztársaság útja) Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely Budapest VI. kerületét, a Terézvárost szeli át.
Andrássy út és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Andrássy út és Magyar Állami Operaház ·
Apollón
Apollón Apollón (görögül: Άπόλλων; a rómaiaknál Apollo) a görög mitológiában Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére.
Apollón és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Apollón és Magyar Állami Operaház ·
Ódry Lehel
Pacséri Ódry Lehel, Ódry András Boldizsár Lehel (Nemesmilitics, 1837. november 30. – Arad, 1920. február 5.) magyar operaénekes (bariton), operarendező.
Ódry Lehel és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Ódry Lehel és Magyar Állami Operaház ·
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Bartók Béla (zeneszerző) és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Bartók Béla (zeneszerző) és Magyar Állami Operaház ·
Basilides Mária
Murányaljai Basilides Mária Viola Matild (Jolsva, 1886. november 11. – Budapest, 1946. szeptember 26.) magyar opera-énekesnő (alt).
Basilides Mária és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Basilides Mária és Magyar Állami Operaház ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Budapest és Magyar Állami Operaház ·
Budapest VI. kerülete
Budapest VI.
Budapest VI. kerülete és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Budapest VI. kerülete és Magyar Állami Operaház ·
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Magyarország legrégebben alapított, ma is működő zenekara.
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és Magyar Állami Operaház ·
Durkó Zsolt
Durkó Zsolt (Szeged, 1934. április 10. – Budapest, 1997. április 2.) Erkel- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, főiskolai tanár.
Durkó Zsolt és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Durkó Zsolt és Magyar Állami Operaház ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Első világháború és Magyar Állami Operaház ·
Erkel Ferenc
Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.
Erkel Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Erkel Ferenc és Magyar Állami Operaház ·
Ferencsik János
Ferencsik János (Budapest, 1907. január 18. – Budapest, 1984. június 12.) kétszeres Kossuth-díjas magyar karmester, korrepetitor, az Operaház főzeneigazgatója (1957–1973, 1978–1984 (23. o.)) és a Magyar Állami Hangversenyzenekar vezetője (1953-tól haláláig), a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnök-karnagya (1960–1967); a Nemzeti Zenede tanára, főiskolai tanár.
Ferencsik János és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Ferencsik János és Magyar Állami Operaház ·
Karmester
Karmesteri állvány kottával és pálcával, kivilágítva A karmester előadóművész; a nagyobb zenei együttesek vezetője, mind a próbákon, mind az előadásokon.
Karmester és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Karmester és Magyar Állami Operaház ·
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.
Kodály Zoltán és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Kodály Zoltán és Magyar Állami Operaház ·
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Liszt Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Liszt Ferenc és Magyar Állami Operaház ·
Lukács Ervin
Lukács Ervin (Budapest, 1928. augusztus 9. – Budapest, 2011. február 18.) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar karmester, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze és örökös tagja.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Lukács Ervin · Lukács Ervin és Magyar Állami Operaház ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyarország · Magyar Állami Operaház és Magyarország ·
Maleczky Oszkár
Maleczky Oszkár (Budapest, 1894. február 6. – Budapest, 1972. február 22.) Kossuth-díjas magyar operaénekes (bariton).
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Maleczky Oszkár · Magyar Állami Operaház és Maleczky Oszkár ·
Maleczkyné Ellinger Jozefa
Gyermekei. A jobb szélső lány Maleczky Bianka, elöl Maleczky Mária Maleczkyné Ellinger Jozefa magyar opera-énekesnő (szoprán).
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Maleczkyné Ellinger Jozefa · Magyar Állami Operaház és Maleczkyné Ellinger Jozefa ·
Marton Éva
Marton Éva (született Heinrich – 2013. július 20.) (Budapest, 1943. június 18. –) A Magyar Szent István-renddel és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő, drámai szoprán.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Marton Éva · Magyar Állami Operaház és Marton Éva ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Második világháború · Második világháború és Magyar Állami Operaház ·
Mihály András (zeneszerző)
Mihály András (eredeti neve Mauthner András) Kossuth-, Liszt Ferenc- és négyszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, gordonkaművész, főiskolai és egyetemi tanár, tanszakvezető; kórusvezető, az Operaház főtitkára, majd igazgatója, a Budapesti Kamaraegyüttes megalapítója és vezetője, érdemes és kiváló művész.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Mihály András (zeneszerző) · Magyar Állami Operaház és Mihály András (zeneszerző) ·
Neoreneszánsz
Városháza, Bielsko-Biała A neoreneszánsz a historizmus azon fajtája, mely a reneszánsz stíluselemeit alkalmazza vagy utánozza.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Neoreneszánsz · Magyar Állami Operaház és Neoreneszánsz ·
Pauli Richárd
Pauli Richárd Berzéki Pauli Richárd (Pauli Rikhárd, született Paulikovics Richárd) (Rákfalu, 1835. november 24. – Budapest, 1901. január 3.) magyar operaénekes (tenor), a Zeneakadémia énektanára.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Pauli Richárd · Magyar Állami Operaház és Pauli Richárd ·
Petrovics Emil
Petrovics Emil (Nagybecskerek, 1930. február 9. – Budapest, 2011. június 30.),,, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Petrovics Emil · Magyar Állami Operaház és Petrovics Emil ·
Rösler Endre
Kerepesi temető: 47-9-21. Berán Lajos alkotása. Rősler Endre Flórián József (gyakran tévesen Rösler, külföldön Andreas Rösler; kiejtés: "Rőzler") (Budapest, 1904. november 27. – Budapest, 1963. december 13.) magyar operaénekes (tenor).
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Rösler Endre · Magyar Állami Operaház és Rösler Endre ·
Sándor Erzsi (operaénekes)
Sándor Erzsi 1910-ben Lókodi Sándor Erzsi (Kolozsvár, 1883. augusztus 20. – Budapest, 1962. március 21.) magyar opera-énekesnő (szoprán), az első magyar császári és királyi kamaraénekesnő.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Sándor Erzsi (operaénekes) · Magyar Állami Operaház és Sándor Erzsi (operaénekes) ·
Solti György
Solti György (nemzetközileg Sir Georg Solti néven ismert; Budapest, 1912. október 21. – Antibes, 1997. szeptember 5.) magyar karmester, zongoraművész és zeneigazgató.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Solti György · Magyar Állami Operaház és Solti György ·
Strobl Alajos
Liptóújvári Strobl Alajos, teljes nevén Strobl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Strobl Alajos · Magyar Állami Operaház és Strobl Alajos ·
Telcs Ede
Telcs Ede (eredetileg Teltsch, néhol helytelenül Telsch), (Baja, 1872. május 12. – Budapest, 1948. július 18.) magyar szobrász – éremművész.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Telcs Ede · Magyar Állami Operaház és Telcs Ede ·
Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)
A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921) · Magyar Állami Operaház és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921) ·
Wlassics Gyula (jogtudós)
Báró zalánkeméni Wlassics Gyula (Zalaegerszeg, 1852. március 17. – Budapest, 1937. március 30.) jogász, közjogi író, miniszter, az MTA tagja.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Wlassics Gyula (jogtudós) · Magyar Állami Operaház és Wlassics Gyula (jogtudós) ·
Zathureczky Ede
Alsó- és felsőzathurcsei Zathureczky Ede (Igló, 1903. augusztus 24. – Bloomington (Indiana, Egyesült Államok), 1959. május 31.) Kétszeres Kossuth-díjas magyar hegedűművész, a Zeneakadémia igazgatója.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Zathureczky Ede · Magyar Állami Operaház és Zathureczky Ede ·
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
1956-os forradalom és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · 1956-os forradalom és Magyar Állami Operaház ·
1960-as évek
Nincs leírás.
1960-as évek és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · 1960-as évek és Magyar Állami Operaház ·
1970-es évek
Nincs leírás.
1970-es évek és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · 1970-es évek és Magyar Állami Operaház ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar Állami Operaház
- Mi van a közös Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar Állami Operaház
- Közötti hasonlóságok Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar Állami Operaház
Összehasonlítását Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar Állami Operaház
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 284 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar Állami Operaház 490. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 4.65% = 36 / (284 + 490).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar Állami Operaház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
