Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Liszt Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Liszt Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 36 közös dolog (a Uniópédia): Aggházy Károly, Andrássy út, Augusz Antal, Ábrányi Kornél (zeneszerző), Bartók Béla (zeneszerző), Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium, Brüsszel, Budapest, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Erkel Ferenc, Hárfa, Karmester, Kodály Zoltán, Kroó György, Legány Dezső, Liszt Ferenc tér, Magyar Állami Operaház, Magyarország, Május 14., Mihalovich Ödön, Nikolits Sándor, November 14., Oratórium, Orgona (hangszer), Pest (történelmi település), Pesti Vigadó, Prága, Somfai László, Strobl Alajos, Szendy Árpád, ..., Szent Erzsébet legendája, Thomán István, Trefort Ágoston, Volkmann Róbert, Zongora, 1960-as évek. Bővíteni index (6 több) »
Aggházy Károly
Aggházy Károly Vince (Pest, 1855. október 30. – Budapest, 1918. október 8.) magyar zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus, a magyar zenetörténet jelentős alakja.
Aggházy Károly és Liszt Ferenc · Aggházy Károly és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Andrássy út
Az Andrássy út (1957-től 1990-ig: Népköztársaság útja) Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely Budapest VI. kerületét, a Terézvárost szeli át.
Andrássy út és Liszt Ferenc · Andrássy út és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Augusz Antal
Báró magurai Augusz Antal Imre (Szekszárd, 1807. február 10. – Szekszárd, 1878. szeptember 9.) színházvezető, mecénás, a Szent István-rend vitéze.
Augusz Antal és Liszt Ferenc · Augusz Antal és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Ábrányi Kornél (zeneszerző)
Idősebb Ábrányi Kornél és felesége, Katona Clementina sírja a budapesti Fiumei Úti Sírkertben: 28-díszsor-4 Ábrányi Kornél, születési nevén Eördögh Kornél Franciscus (Szentgyörgyábrány, ma Nyírábrány, 1822. október 15. – Budapest, 1903. december 20.) magyar zenei író, zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus.
Ábrányi Kornél (zeneszerző) és Liszt Ferenc · Ábrányi Kornél (zeneszerző) és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Bartók Béla (zeneszerző) és Liszt Ferenc · Bartók Béla (zeneszerző) és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium Magyarország egyik legrégebbi zeneoktatási intézménye és egyben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlóiskolája, ami a hivatalos nevében is szerepel.
Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Liszt Ferenc · Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Brüsszel
Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.
Brüsszel és Liszt Ferenc · Brüsszel és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Liszt Ferenc · Budapest és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Liszt Ferenc · Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Erkel Ferenc
Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.
Erkel Ferenc és Liszt Ferenc · Erkel Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Hárfa
Afrikai hárfa (Mangbetu nép) A hárfa húros, pengetős hangszer.
Hárfa és Liszt Ferenc · Hárfa és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Karmester
Karmesteri állvány kottával és pálcával, kivilágítva A karmester előadóművész; a nagyobb zenei együttesek vezetője, mind a próbákon, mind az előadásokon.
Karmester és Liszt Ferenc · Karmester és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.
Kodály Zoltán és Liszt Ferenc · Kodály Zoltán és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Kroó György
Kroó György (Budapest, 1926. augusztus 26. – Budapest, 1997. november 12.) a 20.
Kroó György és Liszt Ferenc · Kroó György és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Legány Dezső
Legánÿ Dezső (Szombathely, 1916. január 19. – Budapest, 2006. május 28.) zenetörténész, a zenetudományok kandidátusa (1973), doktora (1981).
Legány Dezső és Liszt Ferenc · Legány Dezső és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Liszt Ferenc tér
A Liszt Ferenc tér Budapest VI. kerületében található.
Liszt Ferenc és Liszt Ferenc tér · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Liszt Ferenc tér ·
Magyar Állami Operaház
Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.
Liszt Ferenc és Magyar Állami Operaház · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar Állami Operaház ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Liszt Ferenc és Magyarország · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyarország ·
Május 14.
Névnapok: Bonifác + Aglája, Bekény, Bekes, Bónis, Gemma, Gyöngy, Gyöngyike, Gyöngyvirág, Juliána, Julianna, Julinka, Juliska, Kora, Korália, Korall, Násfa, Ompoly, Paszkál, Paszkália.
Liszt Ferenc és Május 14. · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Május 14. ·
Mihalovich Ödön
Mihalovich Ödön (Feričance, 1842. szeptember 13. – Budapest, 1929. április 22.) zeneszerző, zenepedagógus, a Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia (ma: Színház- és Filmművészeti Egyetem), majd a Zeneakadémia igazgatója.
Liszt Ferenc és Mihalovich Ödön · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Mihalovich Ödön ·
Nikolits Sándor
Nikolits Sándor (Arad, 1834. március 16. – Budapest, 1895. május 27.) magyar fuvolaművész, zeneszerző, a Nemzeti Zenede fuvolatanára, majd igazgatója.
Liszt Ferenc és Nikolits Sándor · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Nikolits Sándor ·
November 14.
Névnapok: Aliz + Erzsébet, Huba, Jozafát, Klementina, Vanda, Zdenkó.
Liszt Ferenc és November 14. · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és November 14. ·
Oratórium
Az oratórium kettős, zenei és építészeti jelentésű kifejezés.
Liszt Ferenc és Oratórium · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Oratórium ·
Orgona (hangszer)
Az orgona összetett aerofon hangszer, hangját ajaksípok és nyelvsípok adják.
Liszt Ferenc és Orgona (hangszer) · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Orgona (hangszer) ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Liszt Ferenc és Pest (történelmi település) · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Pest (történelmi település) ·
Pesti Vigadó
A Pesti Vigadó vagy röviden csak Vigadó Budapest belvárosában a Duna-parton található műemléképület, turisztikai látványosság és összművészeti rendezvényközpont.
Liszt Ferenc és Pesti Vigadó · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Pesti Vigadó ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Liszt Ferenc és Prága · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Prága ·
Somfai László
Somfai László (Jászladány, 1934. augusztus 15. –) Széchenyi-díjas magyar zenetörténész, egyetemi tanár, professor emeritus a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Liszt Ferenc és Somfai László · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Somfai László ·
Strobl Alajos
Liptóújvári Strobl Alajos, teljes nevén Strobl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.
Liszt Ferenc és Strobl Alajos · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Strobl Alajos ·
Szendy Árpád
Szendy Árpád, Szendi (Szarvas, 1863. augusztus 11. – Budapest, 1922. szeptember 10.) zongoraművész és -tanár, zeneszerző.
Liszt Ferenc és Szendy Árpád · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Szendy Árpád ·
Szent Erzsébet legendája
A Szent Erzsébet legendája (német címe Die Legende von der heiligen Elisabeth) Liszt Ferenc S.2 jegyzékszámú oratóriuma.
Liszt Ferenc és Szent Erzsébet legendája · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Szent Erzsébet legendája ·
Thomán István
Thomán István (Homonna, 1862. november 4. – Budapest, 1940. szeptember 22.) zongoraművész és -tanár.
Liszt Ferenc és Thomán István · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Thomán István ·
Trefort Ágoston
Trefort Ágoston, teljes nevén: Trefort Ágoston Ádám Ignác (Homonna, 1817. február 6. – Budapest, 1888. augusztus 22.) magyar művelődéspolitikus, reformer, publicista, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja, később igazgatója, majd elnöke 1885-től 1888-ig.
Liszt Ferenc és Trefort Ágoston · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Trefort Ágoston ·
Volkmann Róbert
Friedrich Robert Volkmann, magyarosan Volkmann Róbert (ejtsd: folkmann) (Lommatzsch, 1815. április 6. – Budapest, 1883. október 28.) Magyarországon működő német zeneszerző, zenepedagógus, karmester.
Liszt Ferenc és Volkmann Róbert · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Volkmann Róbert ·
Zongora
A zongora billentyűs, polifón húros hangszer.
Liszt Ferenc és Zongora · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Zongora ·
1960-as évek
Nincs leírás.
1960-as évek és Liszt Ferenc · 1960-as évek és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Liszt Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- Mi van a közös Liszt Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- Közötti hasonlóságok Liszt Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Összehasonlítását Liszt Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Liszt Ferenc 611 kapcsolatokat, ugyanakkor Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 284. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 4.02% = 36 / (611 + 284).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Liszt Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
