Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ligeti György és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Ligeti György és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 29 közös dolog (a Uniópédia): Bartók Béla (zeneszerző), Bárdos Lajos, Budapest, Cselló, Csembaló, Első világháború, Farkas Ferenc (zeneszerző), Hegedű, Járdányi Pál, Kadosa Pál, Kodály Zoltán, Kommunizmus, Kurtág György (zeneszerző, 1926), Liszt Ferenc, Magyar Állami Operaház, Magyarország, Második világháború, Molnár Antal (zenetörténész), Orgona (hangszer), Origo.hu, Seiber Mátyás, Szabó Ferenc (zeneszerző), Trombita, Veress Sándor (zeneszerző), Zongora, Zsidótörvények, 1956-os forradalom, 1960-as évek, 1970-es évek.
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Bartók Béla (zeneszerző) és Ligeti György · Bartók Béla (zeneszerző) és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Bárdos Lajos
Bárdos Lajos (Budapest, 1899. október 1. – Budapest, 1986. november 18.) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, karnagy, zenetudós, érdemes és kiváló művész.
Bárdos Lajos és Ligeti György · Bárdos Lajos és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Ligeti György · Budapest és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Cselló
A cselló (gordonka, kisbőgő) egy nagy hangterjedelmű, basszus fekvésű vonós hangszer, és hasonlóan e hangszercsalád (hegedűcsalád) többi tagjához, vagyis a hegedűhöz, a brácsához és a nagybőgőhöz, ez a hangszer is négy húrral rendelkezik, melyek kvint távolságra vannak egymástól.
Cselló és Ligeti György · Cselló és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Csembaló
Flamand csembaló a 18. századból A csembaló polifón billentyűs kordofon hangszer.
Csembaló és Ligeti György · Csembaló és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Ligeti György · Első világháború és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Farkas Ferenc (zeneszerző)
Galántai Farkas Ferenc (Nagykanizsa, 1905. december 15. – Budapest, 2000. október 10.) kétszeres Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
Farkas Ferenc (zeneszerző) és Ligeti György · Farkas Ferenc (zeneszerző) és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Hegedű
A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral.
Hegedű és Ligeti György · Hegedű és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Járdányi Pál
Járdányi Pál, Járdányi Pál István (Budapest, 1920. január 30. – Budapest, 1966. július 29.) Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, népzenekutató.
Járdányi Pál és Ligeti György · Járdányi Pál és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Kadosa Pál
Kerepesi temetőben: 42/1-U-1. Kadosa Pál (Léva, 1903. szeptember 6. – Budapest, 1983. március 30.) kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiválló művész zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus.
Kadosa Pál és Ligeti György · Kadosa Pál és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.
Kodály Zoltán és Ligeti György · Kodály Zoltán és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Kommunizmus és Ligeti György · Kommunizmus és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Kurtág György (zeneszerző, 1926)
Kurtág György (Lugos, Románia, 1926. február 19. –) kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár.
Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Ligeti György · Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Ligeti György és Liszt Ferenc · Liszt Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
Magyar Állami Operaház
Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.
Ligeti György és Magyar Állami Operaház · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar Állami Operaház ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Ligeti György és Magyarország · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyarország ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Ligeti György és Második világháború · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Második világháború ·
Molnár Antal (zenetörténész)
Molnár Antal (Budapest, 1890. január 7. – Budapest, 1983. december 7.) zenetörténész, zeneszerző és zeneesztéta, brácsaművész.
Ligeti György és Molnár Antal (zenetörténész) · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Molnár Antal (zenetörténész) ·
Orgona (hangszer)
Az orgona összetett aerofon hangszer, hangját ajaksípok és nyelvsípok adják.
Ligeti György és Orgona (hangszer) · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Orgona (hangszer) ·
Origo.hu
Az Origo.hu – vagy csak Origo – Magyarország egyik legismertebb kormányközeli hírportálja.
Ligeti György és Origo.hu · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Origo.hu ·
Seiber Mátyás
Seiber Mátyás (Mátyás György Seiber, Budapest, 1905. május 4. – Fokváros, Dél-afrikai Köztársaság, 1960. szeptember 24.) 1935 óta Angliában élt zeneszerző.
Ligeti György és Seiber Mátyás · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Seiber Mátyás ·
Szabó Ferenc (zeneszerző)
'''Szabó Ferenc''' emléktáblája utolsó lakhelyén, a Hollán Ernő ''(akkor Fürst Sándor)'' utca 33. szám alatt Szabó Ferenc (Budapest, 1902. december 27. – Budapest, 1969. november 4.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző.
Ligeti György és Szabó Ferenc (zeneszerző) · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Szabó Ferenc (zeneszerző) ·
Trombita
A trombita a nyugati zenében használt tölcséres fúvókájú, más néven rézfúvós hangszerek közül a legmagasabb hangú.
Ligeti György és Trombita · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Trombita ·
Veress Sándor (zeneszerző)
Veress Sándor (Kolozsvár, 1907. február 1. – Bern, 1992. március 4.) zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus és népzenekutató, Bartók és Kodály szellemi örököse.
Ligeti György és Veress Sándor (zeneszerző) · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Veress Sándor (zeneszerző) ·
Zongora
A zongora billentyűs, polifón húros hangszer.
Ligeti György és Zongora · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Zongora ·
Zsidótörvények
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsidótörvények (egyértelműsítő lap).
Ligeti György és Zsidótörvények · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Zsidótörvények ·
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
1956-os forradalom és Ligeti György · 1956-os forradalom és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
1960-as évek
Nincs leírás.
1960-as évek és Ligeti György · 1960-as évek és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
1970-es évek
Nincs leírás.
1970-es évek és Ligeti György · 1970-es évek és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ligeti György és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- Mi van a közös Ligeti György és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- Közötti hasonlóságok Ligeti György és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Összehasonlítását Ligeti György és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Ligeti György 319 kapcsolatokat, ugyanakkor Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 284. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 4.81% = 29 / (319 + 284).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ligeti György és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
