Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Német Lovagrend

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Német Lovagrend

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) vs. Német Lovagrend

A lengyel-lovagrendi háború a Német Lovagrend és a Lengyel Királyság között 1331 és 32 közt végbement konfliktus. Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.

Közötti hasonlóságok Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Német Lovagrend

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Német Lovagrend 23 közös dolog (a Uniópédia): Ausztria, Csehország, Gdańsk, I. Károly magyar király, I. Ulászló lengyel király, II. Vencel cseh király, III. Kázmér lengyel király, Június 27., Kaliszi béke (1343), Kunok, Lengyelek, Lengyelország, Litvánia, Magyarok, Magyarország, Oroszország, Płowcei csata, Pomeránia, Szilézia, Ukrajna, Visegrádi béke, 13. század, 14. század.

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Ausztria és Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) · Ausztria és Német Lovagrend · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Csehország és Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) · Csehország és Német Lovagrend · Többet látni »

Gdańsk

Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül: Danzig; latinul: Dantiscum vagy Gedanum, régi magyar neve: Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.

Gdańsk és Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) · Gdańsk és Német Lovagrend · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

I. Károly magyar király és Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) · I. Károly magyar király és Német Lovagrend · Többet látni »

I. Ulászló lengyel király

I.

I. Ulászló lengyel király és Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) · I. Ulászló lengyel király és Német Lovagrend · Többet látni »

II. Vencel cseh király

II. Vencel cseh és lengyel király II.

II. Vencel cseh király és Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) · II. Vencel cseh király és Német Lovagrend · Többet látni »

III. Kázmér lengyel király

III.

III. Kázmér lengyel király és Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) · III. Kázmér lengyel király és Német Lovagrend · Többet látni »

Június 27.

Névnapok: László + Bársonyka, Dalia, Dalton, Deli, Eufémia, Ladiszla, Olga, Sámson, Torda, Tordas, Tordos, Ulászló.

Június 27. és Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) · Június 27. és Német Lovagrend · Többet látni »

Kaliszi béke (1343)

A kaliszi béke (1343) A Német Lovagrend és Lengyelország között született békeszerződés, mely az 1309 és 1343 között dúló harcoknak kívánt véget vetni.

Kaliszi béke (1343) és Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) · Kaliszi béke (1343) és Német Lovagrend · Többet látni »

Kunok

A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.

Kunok és Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) · Kunok és Német Lovagrend · Többet látni »

Lengyelek

A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Lengyelek · Lengyelek és Német Lovagrend · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Lengyelország · Lengyelország és Német Lovagrend · Többet látni »

Litvánia

Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Litvánia · Litvánia és Német Lovagrend · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Magyarok · Magyarok és Német Lovagrend · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Magyarország · Magyarország és Német Lovagrend · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Oroszország · Német Lovagrend és Oroszország · Többet látni »

Płowcei csata

Emlékmű a csata helyén. A Płowcei csata 1331.

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Płowcei csata · Német Lovagrend és Płowcei csata · Többet látni »

Pomeránia

Pomeránia (németül és svédül Pommern, lengyelül Pomorze, kasubul Pòmòrskô, latinul Pomerania, jelentése: tengermellék) történelmi régió a mai Lengyelország és Németország északi területén, a Balti-tenger déli partján, a Reknitz, Odera és Visztula torkolatánál.

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Pomeránia · Német Lovagrend és Pomeránia · Többet látni »

Szilézia

Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Szilézia · Német Lovagrend és Szilézia · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Ukrajna · Német Lovagrend és Ukrajna · Többet látni »

Visegrádi béke

A Visegrádi béke Visegrádon 1335.

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Visegrádi béke · Német Lovagrend és Visegrádi béke · Többet látni »

13. század

A 13.

13. század és Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) · 13. század és Német Lovagrend · Többet látni »

14. század

A 14.

14. század és Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) · 14. század és Német Lovagrend · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Német Lovagrend

Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) 44 kapcsolatokat, ugyanakkor Német Lovagrend 538. Ami közös bennük 23, a Jaccard index 3.95% = 23 / (44 + 538).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) és Német Lovagrend. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »