Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Lengyelország és Szilézia
Lengyelország és Szilézia 38 közös dolog (a Uniópédia): Alsó-sziléziai vajdaság, Balti-tenger, Cieszyn, Csehország, Gótika, Głogów, Gliwice, Harmincéves háború, I. Mieszko lengyel fejedelem, I. Ulászló lengyel király, III. Kázmér lengyel király, Jelenia Góra, Katowice, Kłodzko, Kis-lengyelországi vajdaság, Lengyel nyelv, Lengyelország vajdaságai, Lubusi vajdaság, Második világháború, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Nagy-lengyelországi vajdaság, Német Lovagrend, Németország, Odera, Opole, Opolei vajdaság, Piast-dinasztia, Porosz Királyság, Racibórz, Reneszánsz, ..., Rybnik, Sziléziai vajdaság, Szudéták, Varsó, Visztula, Wrocław, Zielona Góra, 17. század. Bővíteni index (8 több) »
Alsó-sziléziai vajdaság
Az Alsó-sziléziai vajdaság,, 1999-ben létrehozott közigazgatási egység, Lengyelország 16 vajdaságának egyike.
Alsó-sziléziai vajdaság és Lengyelország · Alsó-sziléziai vajdaság és Szilézia ·
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
Balti-tenger és Lengyelország · Balti-tenger és Szilézia ·
Cieszyn
Cieszyn (csehül Těšín; Teschen; latinul Tessin, régi magyar neve Tessény) dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a cieszyni járásban.
Cieszyn és Lengyelország · Cieszyn és Szilézia ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Lengyelország · Csehország és Szilézia ·
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Gótika és Lengyelország · Gótika és Szilézia ·
Głogów
Głogów (IPA:, németül Glogau, csehül Hlohov) város Délnyugat-Lengyelországban.
Głogów és Lengyelország · Głogów és Szilézia ·
Gliwice
Gliwice városfalainak romjai Gliwice (németül Gleiwitz, csehül Hlivice, szilézül Glywicy) délnyugat-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a felsősziléziai ipari körzet nyugati peremén.
Gliwice és Lengyelország · Gliwice és Szilézia ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Harmincéves háború és Lengyelország · Harmincéves háború és Szilézia ·
I. Mieszko lengyel fejedelem
Mieszko dénárja I. Mieszko (932 – 992. május 25.), lengyel uralkodó volt 960-tól haláláig.
I. Mieszko lengyel fejedelem és Lengyelország · I. Mieszko lengyel fejedelem és Szilézia ·
I. Ulászló lengyel király
I.
I. Ulászló lengyel király és Lengyelország · I. Ulászló lengyel király és Szilézia ·
III. Kázmér lengyel király
III.
III. Kázmér lengyel király és Lengyelország · III. Kázmér lengyel király és Szilézia ·
Jelenia Góra
Jelenia Góra (németül Hirschberg im Riesengebirge, csehül Jelení Hora, régebben Hiršberk, Hornšperk, latinul Hyrsbergensium) város Lengyelország délnyugati részén, az alsó-sziléziai vajdaságban, az Óriás-hegység csúcsai között fekvő völgyben, a Bóbr folyó partján.
Jelenia Góra és Lengyelország · Jelenia Góra és Szilézia ·
Katowice
Katowice (IPA:, csehül Katovice, németül Kattowitz) a dél-lengyelországi Felső-Szilézia egyik legfontosabb városa a Kłodnica és a Rawa folyók mentén.
Katowice és Lengyelország · Katowice és Szilézia ·
Kłodzko
Kłodzko, német nyelven Glatz, cseh nyelven Kladsko, város Lengyelországban, az Alsó-sziléziai vajdaság délnyugati részén.
Kłodzko és Lengyelország · Kłodzko és Szilézia ·
Kis-lengyelországi vajdaság
right A Kis-lengyelországi vajdaság,, Lengyelország 16 vajdasága közül az egyik közigazgatási egység.
Kis-lengyelországi vajdaság és Lengyelország · Kis-lengyelországi vajdaság és Szilézia ·
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Lengyel nyelv és Lengyelország · Lengyel nyelv és Szilézia ·
Lengyelország vajdaságai
A vajdaságok (lengyelül województwo) a 14. század óta Lengyelország legnagyobb közigazgatási egységei.
Lengyelország és Lengyelország vajdaságai · Lengyelország vajdaságai és Szilézia ·
Lubusi vajdaság
right A Lubusi vajdaság,, Lengyelország 16 vajdasága közül az egyik közigazgatási egység.
Lengyelország és Lubusi vajdaság · Lubusi vajdaság és Szilézia ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Lengyelország és Második világháború · Második világháború és Szilézia ·
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Lengyelország és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Munkás-paraszt Vörös Hadsereg és Szilézia ·
Nagy-lengyelországi vajdaság
260px A Nagy-lengyelországi vajdaság,, közigazgatási egység, egyike Lengyelország 1999-ben alkotott 16 vajdaságának.
Lengyelország és Nagy-lengyelországi vajdaság · Nagy-lengyelországi vajdaság és Szilézia ·
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Lengyelország és Német Lovagrend · Német Lovagrend és Szilézia ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Lengyelország és Németország · Németország és Szilézia ·
Odera
Az Odera (lengyelül és csehül Odra, németül Oder, latinul Viadua, Viadrus) egy közép-európai folyó, Csehországon, Lengyelországon és Németországon folyik keresztül, majd két ágra szakadva ömlik a Szczecini-öbölnél a Balti-tengerbe.
Lengyelország és Odera · Odera és Szilézia ·
Opole
Opole (régi magyar formában: Opoly,, IPA:, németül Oppeln, csehül Opolí, latinul Opolia) város Dél-Lengyelországban az Odera partján.
Lengyelország és Opole · Opole és Szilézia ·
Opolei vajdaság
Az Opolei vajdaság,, egyike Lengyelország 16 vajdaságának, vagyis legmagasabb közigazgatási egységeinek.
Lengyelország és Opolei vajdaság · Opolei vajdaság és Szilézia ·
Piast-dinasztia
Piast a dinasztia alapító A Piast-dinasztia lengyel uralkodóház volt, a független Lengyelország megteremtésétől (9. század) 1370-ig.
Lengyelország és Piast-dinasztia · Piast-dinasztia és Szilézia ·
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Lengyelország és Porosz Királyság · Porosz Királyság és Szilézia ·
Racibórz
Roth Kaliningrad Tyśmienica Kędzierzyn-Koźle Villeneuve d'Ascq Opava (város)LeverkusenRothKalinyingrádTiszmenyicaKędzierzyn-KoźleVilleneuve d'Ascq --> Racibórz (cseh nyelven Ratiboř, németül Ratibor) – város Lengyelország déli részén a Sziléziai vajdaságban, a Racibórzi járásban.
Lengyelország és Racibórz · Racibórz és Szilézia ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Lengyelország és Reneszánsz · Reneszánsz és Szilézia ·
Rybnik
Rybnik délnyugat-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a rybniki szénmező legnagyobb városa, Lengyelország egyik legfontosabb gazdasági központja.
Lengyelország és Rybnik · Rybnik és Szilézia ·
Sziléziai vajdaság
A Sziléziai vajdaság,, közigazgatási egység, Lengyelország 16 vajdaságának egyike, felöleli a történelmi Felső-Sziléziát, a Cieszyni Szilézia Lengyelországhoz tartozó részét és Kis-Lengyelország nyugati részét.
Lengyelország és Sziléziai vajdaság · Szilézia és Sziléziai vajdaság ·
Szudéták
Szudéták (németül Sudeten, csehül és lengyelül Sudety; csehül Krkonošsko-jesenická subprovincie) egy közép-európai hegységlánc, amely Németország déli részétől, Lengyelország délnyugati és Csehország északi részén magasodik.
Lengyelország és Szudéták · Szilézia és Szudéták ·
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Lengyelország és Varsó · Szilézia és Varsó ·
Visztula
A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.
Lengyelország és Visztula · Szilézia és Visztula ·
Wrocław
Wrocław (IPA:, magyarul: Boroszló,, csehül: Vratislav, latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa.
Lengyelország és Wrocław · Szilézia és Wrocław ·
Zielona Góra
Városháza Szent Hedvig katedrális Filharmonia Zielonogórska Várostérkép Zielona Góra (IPA:; német neve Grünberg) nyugat-lengyelországi járási jogú város; a Lubusi vajdaság, valamint a zielona górai járás székhelye.
Lengyelország és Zielona Góra · Szilézia és Zielona Góra ·
17. század
A 17.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Lengyelország és Szilézia
- Mi van a közös Lengyelország és Szilézia
- Közötti hasonlóságok Lengyelország és Szilézia
Összehasonlítását Lengyelország és Szilézia
Lengyelország 450 kapcsolatokat, ugyanakkor Szilézia 180. Ami közös bennük 38, a Jaccard index 6.03% = 38 / (450 + 180).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Lengyelország és Szilézia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
