Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Latin nyelv és Részes eset

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Latin nyelv és Részes eset

Latin nyelv vs. Részes eset

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv. Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.

Közötti hasonlóságok Latin nyelv és Részes eset

Latin nyelv és Részes eset 14 közös dolog (a Uniópédia): Alanyeset, Angol nyelv, Birtokos eset, Elöljáró, Eszközhatározói eset, Flektáló nyelv, Francia nyelv, Latin nyelv, Locativus, Magánhangzó, Magyar nyelv, Névutó, Rag, Román nyelv.

Alanyeset

A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.

Alanyeset és Latin nyelv · Alanyeset és Részes eset · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Angol nyelv és Latin nyelv · Angol nyelv és Részes eset · Többet látni »

Birtokos eset

A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.

Birtokos eset és Latin nyelv · Birtokos eset és Részes eset · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Elöljáró és Latin nyelv · Elöljáró és Részes eset · Többet látni »

Eszközhatározói eset

#ÁTIRÁNYÍTÁS Eszközhatározó eset.

Eszközhatározói eset és Latin nyelv · Eszközhatározói eset és Részes eset · Többet látni »

Flektáló nyelv

A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.

Flektáló nyelv és Latin nyelv · Flektáló nyelv és Részes eset · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Francia nyelv és Latin nyelv · Francia nyelv és Részes eset · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Latin nyelv és Latin nyelv · Latin nyelv és Részes eset · Többet látni »

Locativus

A locativus egy olyan nyelvtani eset,Más meghatározás szerint, például a finn nyelvtani terminológia alapján helyhatározói esetek osztálya.

Latin nyelv és Locativus · Locativus és Részes eset · Többet látni »

Magánhangzó

A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.

Latin nyelv és Magánhangzó · Magánhangzó és Részes eset · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Latin nyelv és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Részes eset · Többet látni »

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Latin nyelv és Névutó · Névutó és Részes eset · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Latin nyelv és Rag · Részes eset és Rag · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Latin nyelv és Román nyelv · Részes eset és Román nyelv · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Latin nyelv és Részes eset

Latin nyelv 149 kapcsolatokat, ugyanakkor Részes eset 52. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 6.97% = 14 / (149 + 52).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Latin nyelv és Részes eset. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »