Közötti hasonlóságok Lajos Vilmos badeni őrgróf és XIV. Lajos francia király
Lajos Vilmos badeni őrgróf és XIV. Lajos francia király 25 közös dolog (a Uniópédia): Augsburgi liga, Barokk, Bécs, Elzász, Fülöp orléans-i herceg (1674–1723), Francia nyelv, Francia–holland háború, Franciaország uralkodóinak listája, Habsburg Birodalom, Habsburg-család, Harmincéves háború, Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne, I. Lipót magyar király, II. Károly spanyol király, II. Louis de Bourbon-Condé, Német-római Birodalom, Nijmegeni béke, Oszmán Birodalom, Pfalzi örökösödési háború, Rajnai Palotagrófság, Rastatti béke, Rijswijki béke, Spanyol örökösödési háború, Versailles-i kastély, 17. század.
Augsburgi liga
Az augsburgi liga vagy augsburgi szövetség 1686.
Augsburgi liga és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Augsburgi liga és XIV. Lajos francia király ·
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Barokk és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Barokk és XIV. Lajos francia király ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Bécs és XIV. Lajos francia király ·
Elzász
Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.
Elzász és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Elzász és XIV. Lajos francia király ·
Fülöp orléans-i herceg (1674–1723)
Philippe Charles d’Orléans (Saint-Cloud, Franciaország, 1674. augusztus 2. – Versailles, Franciaország, 1723. december 2.), a Bourbon-ház orléans-i ágából származó francia királyi herceg, hadvezér és államférfi, születése jogán Chartres hercege, majd apja jogán Orléans hercege.
Fülöp orléans-i herceg (1674–1723) és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Fülöp orléans-i herceg (1674–1723) és XIV. Lajos francia király ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Francia nyelv és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Francia nyelv és XIV. Lajos francia király ·
Francia–holland háború
A francia–holland háború (vagy holland háború) egy európai nagyhatalmi konfliktus volt, amely 1672–1679 között folyt.
Francia–holland háború és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Francia–holland háború és XIV. Lajos francia király ·
Franciaország uralkodóinak listája
Franciaország uralkodóinak listája kezdetét a történészek több időponthoz, ezáltal több személyhez is kötik.
Franciaország uralkodóinak listája és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Franciaország uralkodóinak listája és XIV. Lajos francia király ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Habsburg Birodalom és XIV. Lajos francia király ·
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Habsburg-család és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Habsburg-család és XIV. Lajos francia király ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Harmincéves háború és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Harmincéves háború és XIV. Lajos francia király ·
Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne
Henri de La Tour d’Auvergne-Bouillon, Turenne várgrófja (Sedan, Ardennes megye, 1611. szeptember 11. – Sasbach, Badeni Őrgrófság, 1675. július 27.); hugenotta családból származó francia főnemes, Bouillon hercegének fia, Orániai Vilmos herceg unokája.
Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne és XIV. Lajos francia király ·
I. Lipót magyar király
I.
I. Lipót magyar király és Lajos Vilmos badeni őrgróf · I. Lipót magyar király és XIV. Lajos francia király ·
II. Károly spanyol király
Habsburg Károly, ragadványnevén Babonás Károly (Madrid, 1661. november 6. – Madrid, 1700. november 1.), II.
II. Károly spanyol király és Lajos Vilmos badeni őrgróf · II. Károly spanyol király és XIV. Lajos francia király ·
II. Louis de Bourbon-Condé
II.
II. Louis de Bourbon-Condé és Lajos Vilmos badeni őrgróf · II. Louis de Bourbon-Condé és XIV. Lajos francia király ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Lajos Vilmos badeni őrgróf és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és XIV. Lajos francia király ·
Nijmegeni béke
A nijmegeni béketárgyalások résztvevői (Henri Gascard festménye) A nijmegeni békeszerződés tulajdonképpen több egymáshoz kapcsolódó szerződés sorozata, amelyeket 1678–1679-ben kötöttek a kelet-németalföldi Nijmegen városában.
Lajos Vilmos badeni őrgróf és Nijmegeni béke · Nijmegeni béke és XIV. Lajos francia király ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Lajos Vilmos badeni őrgróf és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és XIV. Lajos francia király ·
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
Lajos Vilmos badeni őrgróf és Pfalzi örökösödési háború · Pfalzi örökösödési háború és XIV. Lajos francia király ·
Rajnai Palotagrófság
A Rajnai Palotagrófság (németül Kurpfalz, vagy Pfalzgrafschaft bei Rhein, hollandul Rijn-Palts, franciául Palatinat du Rhin, pfalziul: Kurpalz); a hét német választófejedelemség egyike, amely Északnyugat-Németország területén létezett 1085 és 1803 között.
Lajos Vilmos badeni őrgróf és Rajnai Palotagrófság · Rajnai Palotagrófság és XIV. Lajos francia király ·
Rastatti béke
A rastatti békeszerződés a spanyol örökösödési háborút lezáró békeszerződések egyike.
Lajos Vilmos badeni őrgróf és Rastatti béke · Rastatti béke és XIV. Lajos francia király ·
Rijswijki béke
A Huis ter Nieuwburg palota, 1697. A rijswijki békeszerződések, amelyeket 1697.
Lajos Vilmos badeni őrgróf és Rijswijki béke · Rijswijki béke és XIV. Lajos francia király ·
Spanyol örökösödési háború
A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.
Lajos Vilmos badeni őrgróf és Spanyol örökösödési háború · Spanyol örökösödési háború és XIV. Lajos francia király ·
Versailles-i kastély
A versailles-i kastély 1682-től egészen a forradalomig, azaz 1789-ig a francia királyok lakhelye volt; XIV. Lajos, a Napkirály rezidenciája, az európai kastélyépítészet csúcspontja, az abszolút hatalom szimbóluma.
Lajos Vilmos badeni őrgróf és Versailles-i kastély · Versailles-i kastély és XIV. Lajos francia király ·
17. század
A 17.
17. század és Lajos Vilmos badeni őrgróf · 17. század és XIV. Lajos francia király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Lajos Vilmos badeni őrgróf és XIV. Lajos francia király
- Mi van a közös Lajos Vilmos badeni őrgróf és XIV. Lajos francia király
- Közötti hasonlóságok Lajos Vilmos badeni őrgróf és XIV. Lajos francia király
Összehasonlítását Lajos Vilmos badeni őrgróf és XIV. Lajos francia király
Lajos Vilmos badeni őrgróf 180 kapcsolatokat, ugyanakkor XIV. Lajos francia király 288. Ami közös bennük 25, a Jaccard index 5.34% = 25 / (180 + 288).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Lajos Vilmos badeni őrgróf és XIV. Lajos francia király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: